Május 9. Oroszország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, ekkor van ugyanis az a bizonyos győzelem napja, amelyen a Szovjetunió a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelmét ünneplik az országban – megadják a módját, hoznak pénzt, paripát, fegyvert. Az Economist cikke szerint idén a nevezetes nap alkalmából a moszkvai Győzelmi Múzeum történelmi játékot szervezett a gyerekeknek, az eseményről közzétett promóciós videóban a szovjet katonasapkát viselő fiatalok műanyag puskákkal lövöldöztek és játékgránátokat dobtak egy közeledő tankra, míg a tényleges eseményen a feladatok között rejtvények és hazafias szlogenek ismételgetése szerepelt. Mindezt ráadásul az ukrajnai invázió jelképeként elhíresült, Z-betűvel kivarrt pólót viselő személyzet és kísérők felügyelték.
A május 9-ei gyerekprogram mostanra aligha újdonság Oroszországban, hiszen ahogy arról laptársunk, az Mfor.hu is írt korábbi cikkében, az aktuális tanév szeptemberi kezdete óta egy titokzatos, „Beszélgetések fontos dolgokról” névre keresztelt tanóra keretében oktatják az „orosz értékeket". Szintén még 2022-ben egy arról szóló törvénytervezetet is elfogadott a Duma, hogy az egykori úttörőkre hajazó szervezetet hozzanak létre, ennek tervezett elnöke maga Vlagyimir Putyin lesz a New York Times cikke szerint.
A java még csak most jön
Az eddig bevezetett intézkedések nagyrészt azért alapvetően ártalmatlanok, már amennyire a gyerekek tömése politikai propagandával annak tekinthető – az orosz fiatalokat inkább a 2023 szeptemberében várható változások aggaszthatják igazán. Egyes iskolákban már bevezették azokat a hazafias tanórákat, amelyek szeptembertől minden orosz iskolába megérkeznek majd, ezeken többek között a 2014-es majdani ukrán forradalmat államcsínyként oktatják, valamint az inváziót pozitív színben állítják be – ami azonban még fontosabb, hogy a 16 éves és annál idősebb diákok számára kötelezővé válik a katonai alapkiképzés, amely például a Kalasnyikov kezeléséről is tartalmaz tanácsokat, valamint lőni is tanítják a gyerekeket. Nem titok, hogy az orosz államszervezet célja az, hogy a gyerekek pozitív benyomásokat szerezzenek a hadsereg mindennapjairól – elvégre sokan közülük hamarosan bevonulhatnak.
Működik a propaganda?
Az iskolák militarizálása kapcsán talán azonban mégis az a leginkább meglepő, hogy úgy tűnik, Vlagyimir Putyin terve bejött. Az Economist idézte a Levada Központ közvélemény-kutató 2022-es felmérését, itt a megkérdezettek 80 százaléka támogatta az úttörőszervezetek újjáélesztését, ez az arány pedig még magasabb volt az 55 évnél idősebbek körében.
A New York Timesnak pedig az azóta családjával már Lengyelországba menekült, 9. osztályt végző Irina arról mesélt, hogy az első változást akkor vették észre, amikor tavaly márciusban a moszkvai iskolában az informatika óra helyett olyan riportokat nézettük velük a tévében, amelyeken ukrán katonák adják meg magukat az oroszoknak, valamint azt is a fejükbe verték, hogy csak a hivatalos orosz forrásokból származó információkban szabad bízni.
A propagandának gyorsan meg is lett a hatása, és Irina azt tapasztalta, hogy azok a barátai, akik korábban megrettentek vagy összezavarodtak, már a hivatalos orosz álláspontot kezdték hangoztatni.
Hasonlót tapasztalt egy, a litván határ melletti iskolában angolt tanító tanárnő is, hiszen míg eleinte a diákok vitatkoztak azon, hogy Oroszország helyesen cselekszik-e, a hazafias oktatás térnyerésével ezek a viták egyszerűen eltűntek, és a gyerekek közül már sokan Z-betűket viselnek nyíltan, akiket pedig nem kedvelnek, azokat ukránnak szólítják – azaz úgy tűnik, minden a kormányzat tervei szerint halad.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
