A tálibok 1996-ban döntötték meg a szovjetbarát rendszert Afganisztánban, és a legszélsőségesebb iszlám rendszert hozták létre. Amíg a Szovjetunió fennállt, az amerikaiak támogatták a tálibokat, de amikor hatalomra kerültek, kezdett nekik is kellemetlen lenni. Háborítatlanul működött ugyanis a tálibok uralta Afganisztánban az al-Kaida terrorszervezet, amely nem kisebb célt tűzött a zászlajára, minthogy a Szovjetunió után Amerikát is megroppantsa.
Betelt a pohár
Ennek eszközei világszerte az amerikai érdekeltségek elleni támadások voltak, de amikor 2001-ben amerikai repülők eltérítésével okoztak páratlan pusztítást, betelt a pohár, és az amerikai hadsereg hetek alatt végzett a tálib rendszerrel. Csakhogy tartós békét nem sikerült teremteni, a tálibok illegalitásba vonulva, gerillaharcosokként folytatták a küzdelmet. Ez megy már 15 éve, és nyilván látják, hogy így sosem fognak hatalomra jutni, és Amerika bármennyire nem akar harcolni, annyit megtesz, hogy mindenkori vezetőjüket kilövi, és az afgán kormányhadsereget kiképzi és felfegyverzi.
Így, ha bármilyen módon is részt akarnak venni az afgán politikában, békét kell kötniük. Most a Reuters meg nem erősített forrásokra hivatkozik, miszerint a Talibán és az afgán kormány képviselői titkos tárgyalások kezdtek Katarban. A Katarban és az Emirátusokban tartózkodó tálib források azt is elmondták, hogy a tárgyalások eddig mérsékelt eredményt hoztak. Hozzátették, hogy az amerikaiak is részei a folyamatnak, de arról nem volt szó, hogy közvetlenül is részt vesznek-e a tárgyalásokon.
Messze az álláspontok
Az afgán kormányerők és az amerikaiak azt követelik, hogy a tálibok hirdessenek tűzszünetet, tegyék le a fegyvert, és kezdjenek formális béketárgyalásokat. Ezzel szemben a Talibán azt követeli, hogy ismerjék el politikai mozgalomként, vezetőinek nevét töröljék az ENSZ körözési listájáról és minden bebörtönzött tagjukat engedjék szabadon. Eddig azonban nem közeledtek az álláspontok, viszont nem tűnik áthidalhatatlannak az álláspontok közti különbség, ha megvan mindkét oldalon a szándék, ebből akár kompromisszum is születhetne.
Nem az első próbálkozás
A Guardian szerint a tárgyalásokon Abdul Manan molla, a Talibánt alapító, 2013-ban meghalt Mohamed Omár molla bátyja is megjelent. Korábban pakisztáni közvetítéssel tartottak tárgyalásokat, de amikor Omár molla halálának tényét megerősítették, a tárgyalások megszakadtak. Ezt követően újra megkísérelték a tárgyalások felvételét, de amikor Amerika májusban Pakisztánban egy drónról kilőtte a Talibán akkori vezetőjét, újra abbamaradt minden próbálkozás. Időközben Afganisztán és Pakisztán között megromlott a kapcsolat, miután az afgán kormány és Amerika azzal vádolta Pakisztánt, hogy bújtatja a tálibokat, és nem tesz eleget azért, hogy folytatódhassanak a béketárgyalások.
Bármiféle eredmény elég távolinak tűnik, viszont mivel a mostani a többedik tárgyalási kísérlet, úgy tűnik, hogy mégiscsak mindenkinek érdekében állna a megegyezés. Egyik félnek sem vonzó az évtizedekig tartó további harc, és talán most példát teremthet a kolumbiai megegyezés, még ha arra a nép nem is bólintott rá elsőre az ügyről tartott népszavazáson.
Több mint 650 illegális bevándorlóra bukkant Kréta partjainál a görög parti őrség és az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex. 
