|
| Félház - az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése 2016. július 20-án. A Liget-projekt kapcsán ellenzéki képviselők kezdeményezték a rendkívüli vitanapot. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Rendkívüli felhatalmazást ad a kormánynak a járványhelyzet kezelésével összefüggésben az igazságügyi miniszter által tegnap késő este benyújtott törvényjavaslat, amellyel az Országgyűlés munkája lényegében partvonalon kívülre kerül. A javaslat tulajdonképpen a rendeleti kormányzásnak ágyaz meg - erre a lehetőségre már napokkal ezelőtt felhívtuk a figyelmet. Egy nagyon fontos kérdésre azonban nem ad választ az előterjesztés.
A koronavírus elleni védekezésről - ezt a címet viseli a Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat amelyben az Alaptörvényben, valamint a veszélyhelyzet elleni védekezésről szóló kormányrendeletben (40/2020) biztosított rendkívüli felhatalmazások hatályát terjeszti ki meghatározatlan időre. Pontosabban addig, amíg azt az Országgyűlés vissza nem vonja, amire a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően kerülhet sor.
A veszélyhelyzetet alapesetben 15 napra hirdetik meg, ezt követően a parlament dönt annak meghosszabbításáról. A javaslat ezen túllépve kér időbeli korlát nélküli felhatalmazást a kormánynak - illetve Orbán Viktornak, az idevágó rendelet ugyanis a miniszterelnököt jelöli ki a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagnak. S bár a parlamentnek kell formailag döntenie majd a visszavonásról, de ahhoz - ahogy az alapesetben is történik - a kormánynak kell kezdeményeznie a veszélyhelyzetre vonatkozó mandátumról való szavazást.
Tehát kizárólag a kormány döntésén múlik, meddig marad fenn a veszélyhelyzet, amely alatt - e javaslat alapján - rendeleti úton felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezek egyébként az Alaptörvényben lefektetett intézkedések veszélyhelyzet esetére. Minderről pedig mindössze tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a parlament felé, vagy ha az országgyűlés akadályoztatva van - s erre mindjárt kitérünk - akkor a parlament elnökét és a képviselőcsoportok vezetőit kell tájékoztatni a meghozott döntésekről.
Magyarul bevezetik a rendeleti kormányzást. Ennek lehetőségéről már napokkal ezelőtt írtunk, amikor felhívtuk a figyelmet, hogy a járvány miatt a parlament határozatképtelenné válhat, amennyiben a képviselők több mint fele nem tud részt venni az ülésen, s ezzel előállhat a rendeleti kormányzás alkalmazásához szükséges helyzet . Ezzel kapcsolatos aggályainkat - például, hogy miért nem tesztelik a képviselőket a vírusra - rendre azzal oszlatta el Gulyás Gergely miniszter, hogy nem lehet a többi polgártól elkülönítetten, kivételezetten eljárni a képviselők esetében.
A legutóbbi Kormányinfón azonban már a miniszter beszélt arról a lehetőségről, hogy elképzelhető olyan helyzet, amikor a parlament határozatképtelenné válik, és az erre való felkészülés - illetve a gyors döntéshozatal - érdekében kér különleges felhatalmazást a kormány.
A mandátum egyébként csak a járványhelyzettel összefüggésben álló, annak megelőzését, kezelését, felszámolását, továbbá káros hatásainak megelőzését, illetve elhárítását szolgáló intézkedésekre vonatkozik. A kiemelést azért tartottuk fontosnak, mert ez jóval szélesebbre nyitja a kormány intézkedéseinek hatókörét, mint a szigorúan vett, egészségügyi célú szabályok, korlátozások bevezetése.
A katasztrófavédelemről szóló törvény - amely a veszélyhelyzeti leírást tartalmazza - egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy "veszélyhelyzetben rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg". Ez alapján a kormány rendeleti úton dönthet olyan költségvetési átcsoportosításokról, amelyeket alapesetben parlamenti jóváhagyásra lenne szükség.
Itt jön a képbe a jövő évi költségvetési és adócsomag (valamint az idei módosítása), amelyekről terv szerint még a tavaszi ülésszakon kellene döntenie a parlamentnek - bár kérdésünkre nem zárta ki Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón, hogy őszre halasztódik a megszavazásuk. Kérdés, hogy adott esetben a költségvetésről is dönthetne a kormány az igazságügyi miniszter törvényjavaslatának értelmében? Vagy valamilyen formában kellene hozzá a parlament jóváhagyása?
Egyértelműbb a helyzet, ha a parlament tartósan határozatképtelenné válik. Ebben az esetben pedig a cikkünk elején említett fontos kérdés fogalmazódik meg: ki hozza meg a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló döntést, amennyiben azt a körülmények indokolttá tennék, és a kormány kezdeményezné? Várni kell addig, amíg elegendő számú képviselő áll rendelkezésre, gyógyul meg?
A javaslat rendelkezik továbbá a Büntető Törvénykönyv szigorításáról is: három évig terjedő szabadságvesztést kockáztat, aki a karanténra vonatkozó szabályokat megsérti. A büntetési tétel egytől öt év lehet, ha ez csoportosan történik, és kettőtől nyolc év, ha a cselekmény halálesetet okoz. Aki pedig járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Továbbá aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett 3 miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
