Belgium megszűnése ismét napirenden

Katonák járőröznek Brüsszel főterén - Forrás: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Gazdag ország, két nép

Belgiumban 2011 óta nyugalom volt, mert sikerült a 2010-es választásokat követő másfél éves huzavona után egy stabil kormányt létrehozni, amely egyaránt képviseli a vallon (francia) és a flamand (holland) oldalt. Most azonban újra hallatszanak az északi, flamand szeparatista hangok. A veszély azért egyelőre nem közeli: Spanyolország és Nagy-Britannia közelebb áll a széteséshez (a katalán, ill. a skót függetlenség által).

Joggal merül fel a kérdés, hogy egy ilyen gazdag országban miért foglalkoznak ezzel, miért nem fér meg egymással a két nagyjából egyenlő csoport, ahogy Svájcban is remekül megvannak a németek, franciák, olaszok és rétorománok. Nos, Svájc tényleg egy extrémen stabil, gazdag, világháborúktól megkímélt ország, különleges eset.

Nem egyformán gazdagok

Belgiumban azonban nem egyforma a két országrész gazdagsága: a hollandul beszélő részben 36 ezer euró volt 2013-ban az egy főre jutó GDP, a franciául beszélő részen 26 ezer. Ez azért elég szép eltérés, ami megpiszkálja a derék flamandok fantáziáját.

A belga államadósság meglehetősen magas: a GDP 107 százalékára rúg, és az északi rész valóban jóval iparosodottabb, kereskedelem-orientáltabb, akárcsak Hollandia. Az S&P hitelminősítő most megerősítette Belgim AA besorolását, de hozzátette, hogy az ország kettéválásának esélye jelentősen nő 2020 után.

Brüsszeli zűrök, katalánok, Bosznia

A flamand szeparatistákat most az tüzelte fel, hogy a párizsi terrortámadások szálai Brüsszelbe vezettek, ráadásul ott is napokig pánikhelyzet alakult ki a terrorfenyegetettség miatt. A flamandok azt állítják, ők ezt a területükön sokkal jobban kezelnék. A helyzetet persze bonyolítja, hogy Brüsszel a flamand részen van, de ma már inkább franciául beszélő város, ráadásul Európa fővárosa is. Így nyilván nem kerülhetne automatikusan Flandriához, feltehetően valamilyen különleges státuszt kapna, mint európai főváros.

A flamandokat a katalánok aktivitása is tüzeli, úgy érzik, a katalánok lépéseket tesznek a függetlenség felé, ők pedig most leálltak. Skócia jelenleg nem igazán példa, ott most nyugalom van, az alacsony olajár mellett a skótok talán kevésbé igyekeznek kiválni a gazdag Britanniából.

Mindazonáltal a teljes szétválás mellett felmerültek köztes megoldások, is melyben a két tartomány sokkal nagyobb függetlenséget kapna, önálló költségvetéssel, parlamenttel, miniszterelnökkel. Így különféle konföderációs megoldások kerülhetnek szóba, egyrészt svájci mintára, másrészt Bosznia-Hercegovina mintájára, bár ez utóbbi nem egy igazi sikertörténet.

Régi hiba

A belga probléma annyiból tűnik jogosnak, hogy már az ország létrehozatala egy értelmetlenség volt közel 200 éve, melynek során a holland, illetve a francia nép egy-egy darabját összerakták egy mesterséges országba. Sokkal ésszerűbb lett volna, és ez a későbbi európai irányvonalnak is inkább megfelelt volna, ha a vallonok csatlakoznak Franciaországhoz, a Flamandok Hollandiához. Ma egy gonddal (és országgal) kevesebb lenne.

Ha viszont most szétválnak, már nem feltétlenül fognak az anyaországokhoz csatlakozni, hanem lesz két új ország. Persze ebben aztán az is szerepet játszhat, milyenek a gazdasági érdekek, és hogy mennyire alakult ki valamiféle önálló flamand, illetve vallon nemzettudat. A helyzet viszont annyiban mindenképpen jobb a katalánnál vagy a skótnál, hogy nem maradna egy sértett, magát megcsonkítottnak érző ország (Spanyolország és Anglia), így nem okozna különösebb zűrt Európa életében.