Bénító szegénység és korrupció - meddig bírják még?

Ha Libériában megbetegedsz, nem ugrasz be a háziorvosodhoz egyszerűen, hanem egy vaskos borítékkal érkezel, különben levegőben néznek. A volt rabszolgák államaként indult miniországban tízből hét ember szerint csak vesztegetéssel lehet olyan alapvető dolgokhoz hozzájutni, mint az egészségügyi ellátás, vagy éppen az iskola.

Ráadásul az NGO felmérése szerint csak egyre növekszik a korrupció aránya, ami csak tovább növeli a társadalmi különbségeket és a szegénységet. A pénzt elfogadó hivatalnokok és politikusok dőzsölnek, míg több millió afrikai az olyan legalapvetőbb dolgokat sem képes elérni, mint például a tiszta ivóvíz.

A szakértők úgy becslik, hogy csak a szub-szahari régióban 75 millió ember fizetett le valakit valamilyen formában, ráadásul a számokból az látszik, hogy a legszegényebbek vannak a legjobban rászorulva a lefizetésre. Ezt a Transparency International azzal magyarázza, hogy a szegények nem tudnak védekezni a korrupt hivatalnokokkal szemben, illetve, hogy a gazdagabbak képesek kapcsolataikkal kikerülni a megvesztegetést.

Nincs védelem

Nem túl meglepően a rendőrség és a bíróság a legkorruptabb szervezetek közé tartoznak, sokszor simán csak azért meg kell vesztegetni a rendőröket, hogy ne büntessenek kitalált bírságokkal, de például az is előfordul, hogy intézkedni is csak pénzért hajlandóak.

A korrupció az ügyintézés minden területére kiterjed, a hivatalos dokumentumok kikéréséhez is fizetni kell, de sokszor már önmagában azért is fizetni kell, hogy időpontot adjon a hivatalnok.

Ali Mufuruki, az IMF szub-szaharai régióval foglalkozó csoportjának tagja a korrupciót nevezte a legnagyobb akadálynak Afrika fejlődése előtt, amire a megoldás szerinte egy erős kormányzat, és betartható és jól határolt törvényrendszer lenne, illetve az etikus ügyintézés beemelése a társadalomba kulturális szinten.

Apró lépések

Azért vannak reményt keltő hírek is, Botswanában a megkérdezettek összesen egy százaléka vallotta azt, hogy az elmúlt évben lefizetett volna bárkit is, amely egyébként kisebb korrupciós szintet jelent, mint például a magyarországi.

Vagy elég csak Szenegálra gondolni, ahol létrehozták egy csalás- és korrupcióellenes hivatalt, ráadásul 2014-ben törvényi szintre emelték, hogy a megválasztott hivatalnokok és politikusok kötelesek nyíltan bevallani a vagyonukat.