A hétvégén megjelent hírek szerint a magyar kormány mentességet kér az újabb jövedéki adóemelés kapcsán az Európai Bizottságtól. Az információt a kormánypárti lapok úgy tálalták, mintha az Európai Unió adóemelése miatt kényszerülne a magyar kormány is hasonló lépésre. Ugyanakkor a háttérben egészen más ok áll. A jövedéki adó minimális mértékét euróban határozzák meg, miközben a magyar kormány és az MNB politikája miatt az Európai Unió legrosszabbul teljesítő devizája lett a forint. Tehát valójában nem adóemelésről, hanem valorizálásról van szó, számolt be az mfor.hu.
Brüsszel csupán azt szeretné elérni, hogy a Magyarország tartsa be az Európai Unió 2003-as rendeletét. Ez mind a benzin, mind a gázolaj esetében előír egy euróban meghatározott minimumszintet a jövedéki adóra. Az előírás szerint a közösségben alkalmazandó legalacsonyabb jövedéki adószint a benzin esetében 359 euró ezer literenként, a gázolajnál pedig 330 euró. Mivel a 2022. október 3-i hivatalos árfolyamot kellene figyelembe venni, amikor az MNB által meghatározott középárfolyam 422,51 volt, ezért 32,5 forinttal kellene literre vetítve a jövedéki adót emelni.
A kormány a jövő év végéig szeretne az adóemelés alól mentességet kapni. Ugyanakkor megfelelő kormányzati szándék esetén elvileg az is megvalósítható lenne, hogy a jövedéki adót az uniós előírásoknak megfelelően rendezzék, ám a sarcok összességében mégse jelentsenek plusz terhet az autósoknak. A jelenlegi adómérték alapján nagyságrendileg 800-850 milliárd forint folyik be a költségvetésbe csak jövedéki adóból. Erre jön még rá egyébként a liberalizált árak miatt most a jövedéki adónál is nagyobb terhet jelentő áfa, amely literenként nagyjából 130 forintot tesz ki. Mindez azt jelenti, hogy a megnövekedett árak 40 százaléka landol a költségvetésben adók formájában. Lenne tehát lehetőség arra, hogy miközben a jövedéki adó növekszik az áfa például csökken. Az adócsökkentés a régióban sem példa nélküli, hiszen Lengyelország az év első felében meglépte ezt.
Az adók kapcsán egyébként érdemes még egy tételt kiemelni, ami most a magyar költségvetést hizlalja. A Mol ugyanis immár 95 százalékos adót fizet az általa beszerzett olcsóbb Ural típusú orosz olaj és az Európában irányadó Brent közötti különbség után. Az adót több lépésben emelték, kezdetben 25 százalék volt a kulcs, akkor az állam 300 milliárd forintos bevétellel kalkulált. Ezt előbb 40, majd a napokban 95 százalékra emelték. Amennyiben a jelenlegi árkülönbség tartós lesz a Brent és az Ural olajok között ez éves szinten 500-550 milliárd pluszbevételt jelenthet a költségvetésnek, illetve a másik oldalról ekkora teher mindez az adófizetésre kötelezett Mol számára.
Csökkenésből gyorsan átváltott növekedésbe. 
