<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Ukrajna orosz inváziójával hirtelen véget ért Moszkva és Washington párbeszéde az atomfegyverek korlátozásáról. Biden elnök ragaszkodása, hogy az USA katonailag fog válaszolni egy kínai támadásra Tajvan ellen, veszélyes elmozdulást jelent a másik nukleáris nagyhatalommal szemben. Káncz Csaba jegyzete.

A legmagasabb rangú amerikai tábornok múlt szombaton búcsúztatta a West Point Katonai Akadémia 2022-es végzős osztályát. Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint a jelenlegi szabályokon alapuló nemzetközi rendet Oroszország és Kína fenyegeti.

„Jelenleg két nukleáris hatalommal állunk szemben: Kínával és Oroszországgal, amelyek mindegyike jelentős katonai képességekkel rendelkezik, és mindkettő teljes mértékben meg akarja változtatni a jelenlegi szabályokon alapuló rendet.”

Biden elnök hétfői tokiói nyilatkozata további olajat öntött a tűzre, miszerint az Egyesült Államok katonailag válaszol Tajvan védelmére, ha Kína megtámadja. Ez egyben fontos kérdéseket vet fel Washington új stratégiai megközelítésével kapcsolatban a Kínával és Oroszországgal folytatott „nagyhatalmi verseny” kapcsán. Akár szándékos, akár nem, az a ragaszkodása, hogy az Egyesült Államok katonailag fog válaszolni minden kínai támadásra, veszélyes elmozdulást jelent egy nukleáris hatalommal szemben.

Nukleáris melldöngetés

Egyrészt Putyin elnök még az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzött, ha a NATO mint szövetség vagy egyes tagállamai beavatkoznak. Hónapokkal az orosz agresszió kezdete után továbbra is fennáll a nukleáris eszkaláció veszélye. Ez hangsúlyozza azon mechanizmusok fontosságát, amelyek korlátozzák a nukleáris fegyverek szándékos vagy nem szándékos használatának kockázatát.

Joe Biden amerikai elnök. Fotó: MTI/EPA/Getty pool/Jamazaki JuicsiJoe Biden amerikai elnök. Fotó: MTI/EPA/Getty pool/Jamazaki Juicsi

Másrészt nehéz elkerülni azt a benyomást, hogy Washington hangulata az óvatosságról a kérkedésre változott. Ez az utolsó dolog, amit a CIA igazgatója, William Burns látni akar. „Ez felelőtlenség” – mondja.

Ez különösen igaz akkor, ha az atomfegyverrel felszerelt ellenfele sűrűn és gyorsan ejti el az eszkaláló célzásokat, ahogy azt Putyin és tisztviselői egyre gyakrabban teszik. Bár Burns szerint az amerikai hírszerzés nem észlelt konkrét jeleket arra nézve, hogy Putyin taktikai nukleáris fegyvereket vetne be, ez bármelyik pillanatban megváltozhat.

A nukleáris fellépés rendkívül veszélyes lenne Putyin számára. De ha úgy gondolja, hogy a Nyugat megpróbálja tartósan meggyengíteni Oroszországot, hogy soha nem fogja feloldani a szankciókat, vagy akár rezsimjének megdöntésére törekszik (a nyugati döntéshozók többszöri tagadása ellenére), akkor hajlandó lehet a további eszkalációra. Putyin ezt úgy tekintheti, mint a hadsereg megőrzésének módját, amely mind nemzetközi befolyása, mind belbiztonságának az alapja.

Nehezített pályán

A fegyverzetellenőrzés egyik legfontosabb célja a stabilitás megteremtése közös megállapodások vagy informális megállapodások révén, hogy elkerülhető legyen a nukleáris háború. Ezt ma nehezebb elérni, mint a hidegháború idején. Ekkor a konfrontáció ellenére tárgyalások folytak a fegyverzetellenőrzésről, ami még áttörést is hozott. Ma más a helyzet: néhány nappal az ukrán invázió után az USA és Oroszország közötti stratégiai stabilitásról szóló párbeszédet felfüggesztették.

Ezt a formációt a tavaly júniusban Genfben tartott Putyin-Biden csúcstalálkozó után újították fel, hogy előkészítsék az utat a New Start megállapodást követő szerződésről szóló tárgyalások előtt. A New Start az egyetlen olyan egyezmény, amely korlátozza az Egyesült Államok és Oroszország stratégiai nukleáris fegyvereinek készleteit és szállítóeszközeit – ez 2026-ban jár le.

Oroszország és az USA nélkül nem fog működni

Az elkövetkező években aligha várható előrelépés a fegyverzet-ellenőrzés terén bilaterális vagy többoldalú szinten, sem az atomsorompó, illetve a leszerelés kérdésében. Az atomsorompó-szerződés és a legtöbb egyéb többoldalú mechanizmus, amely köré az atomsorompó- és leszerelési erőfeszítéseket szervezik, a működő amerikai-orosz kapcsolatokon alapul. Ezek gyakorlatilag teljesen leálltak.

Ezenkívül Kínát be kell vonni a fegyverzetellenőrzésbe, ha ez számít. Kína növekvő nukleáris képességei ezt sok, különösen amerikai megfigyelő szemszögéből elengedhetetlenné teszik. Eközben Peking következetesen megtagadja, hogy részt vegyen a fegyverzetellenőrzésben. Kína gyanítja, hogy a fegyverzetellenőrzés gátat szab a további növekedésnek. Emellett Peking felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszországnak és az USA-nak még mindig sokkal nagyobb nukleáris arzenálja van.

Tekintettel a NATO határain folyó háborúra, a szövetségeseknek meg kell erősíteniük a hagyományos és a nukleáris elrettentést egyaránt. Ezt fejezi ki a júniusi madridi NATO-csúcson elfogadandó NATO stratégiai koncepció. Azok a fegyverzetellenőrzési lépések, amelyek az elrettentés hitelességének aláásásával fenyegettek, azonnal ellenvéleményt váltanak ki a NATO-n belül, és aláássák a kohézióját.

Ugyanakkor az elrettentés megerősítése a kapcsolódó fegyverzetellenőrzési mechanizmusok nélkül a stabilitás kockázatát rejti magában. Ezenkívül a nukleáris fegyverek növekvő jelentősége és az általuk jelentett kockázatok tudatosítása fokozhatja az atomellenes érzelmeket az európai közvélemény egy részében.

A teljes leszerelés iránti igény

Az elmúlt években a leszerelés terén tapasztalható előrehaladás hiánya miatti csalódás ösztönözte az atomfegyverek eltörlésére irányuló mozgalmat. Ennek középpontjában a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés áll, amelyet 60 állam ratifikált. Az ezt támogató civil társadalmi szervezetek most Putyin nukleáris fenyegetéseit veszik fel, mint egy újabb indokot, amiért több államnak kellene aláírnia a szerződést. Éppen az orosz nukleáris fenyegetések miatt nincs értelme a NATO számára, mert aláásná a szövetség hiteles nukleáris elrettentő erejét.

Tekintettel ezekre az ellentétes tendenciákra, amelyek egyrészt az elrettentés erősítésére, másrészt a nagyobb leszerelésre irányuló felhívásokra irányulnak, kevés a tere a fegyverzetellenőrzésnek. Mindazonáltal a fegyverzetellenőrzés az atomháború megelőzésének alapvető politikai eszköze; nélkülük a világ még veszélyesebbé válna. Még ha nehéz is az új körülményekhez igazítani a fegyverzetellenőrzést, a közeljövőben továbbra is szükség van az eszkaláció enyhítésére, csakúgy, mint a kockázatcsökkentő intézkedésekre.

A hangsúly a következő elemekre helyezhető: a katonai doktrínák kölcsönös megértésének javítása, az átláthatóság növelése, a kommunikációs csatornák kialakítása válsághelyzetekben, a véletlen bevetés valószínűségét csökkentő intézkedések.

Ugyanaz a remény, mint a hidegháborúban

Az ukrajnai háború világossá teszi, hogy több fegyverzetellenőrzésre, jobb megelőzési mechanizmusokra és az eszkaláció ösztönzőinek leépítésére van szükség. Ha a fegyverzetellenőrzést többé-kevésbé halottnak nyilvánítanák, a következmények végzetesek lennének. Az atomfegyvereket előbb-utóbb bevethetik.

Az, hogy a fegyverzetszabályozás újraéleszthető-e, számos tényezőtől függ. Az ukrajnai háború kimenetele is ezek közé tartozik. Ha egyrészt az Egyesült Államok és szövetségesei, másrészt Oroszország és Kína között elhúzódó konfrontáció alakul ki, annak kicsi az esélye. Akkor már csak a remény maradna, hogy a hidegháború idején is rájönnének az emberek, hogy az atomháborúkat nem lehet megnyerni, és ezért senkinek sem érdeke.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A vártnál jobb állapotban az orosz gazdaság – további kamatcsökkentés várható
Tiszóczi Roland | 2022. június 30. 17:35
Az orosz jegybank folytathatja kamatcsökkentését, hogy enyhítse az idei gazdasági visszaesést, erre pedig az ad teret, hogy az infláció alacsonyabb lesz, mint korábban várták, míg a gazdasági visszaesés enyhébb.
Makro / Külgazdaság Putyin történelmi küldetése – az orosz vér szava
Káncz Csaba | 2022. június 30. 17:12
Az Ukrajna elleni háborúval Oroszország „szlavofil” irányvonala messianisztikus vonásokat öltött. A harcias orosz nacionalizmusnak a magja az Izborszk Klubban, egy formálisan független kutatóintézetben rejlik, amely mára kiterjesztette befolyását Oroszország politikai és kulturális szférájára. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Esik az amerikai földgáz ára, mert kevesebbet küldenek exportra
Tiszóczi Roland | 2022. június 30. 15:26
Az amerikai földgáz ára csökkenésnek indult, elsősorban azért, mert a Freeport LNG-exportőr leállása miatt több marad a helyi szolgáltatóknak. Ez azonban rossz hír Európában.
Makro / Külgazdaság NATO-csúcs: a madridi döntések biztosítják, hogy a szövetség tovább őrizze a békét
Privátbankár.hu | 2022. június 30. 14:33
A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat - hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.
Makro / Külgazdaság Akinek gyenge a szíve, ne menjen vásárolni a következő hónapokban
Király Béla | 2022. június 30. 14:18
Az MNB csütörtökön mutatta be a friss Inflációs jelentést. Ebből kiderült, hogy a drágulás az ősz folyamán fog tetőzni addig fájdalmas tapasztalatokkal jár majd a vásárlás. Különösen az élelmiszerek esetén, hiszen ott továbbra is 20 százalék feletti lehet az áremelkedés.
Makro / Külgazdaság Oroszország elhagyta a Kígyó-szigetet – stratégiai győzelem Ukrajna számára
Tiszóczi Roland | 2022. június 30. 13:52
Az orosz erők csütörtökön elhagyták a Kígyó-sziget stratégiai jelentőségű fekete-tengeri előretolt helyőrséget, ami Ukrajna számára jelentős győzelmet jelent, és enyhítheti a gabonaexport orosz blokádját, amely a globális éhínség súlyosbodásával fenyegetett.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Világgazdaság – élt 53 évet
Wéber Balázs | 2022. június 30. 12:51
Újabb ikonikus laptól búcsúzunk.
Makro / Külgazdaság Az ukrán menekültek miatt ugrott meg a német munkanélküliség
Privátbankár.hu | 2022. június 30. 11:21
Németországban megugrott a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta júniusban az előző hónaphoz képest elsősorban amiatt, hogy az Ukrajnából menekülőket nagy számban regisztrálták a munkakereső szolgálatnál.
Makro / Külgazdaság Egyre csak fogy a magyar - májusban egy kicsit javult a helyzet
Privátbankár.hu | 2022. június 30. 09:55
Eddig nem alakultak valami fényesen a demográfiai folyamatok Magyarországon 2022-ben, a májusi születési, halálozási és házasságkötési számok viszont hoznak némi derűt a borúra.
Makro / Külgazdaság Megint kamatot emeltek Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2022. június 30. 09:31
Ebben azonban ezúttal nincs semmi meglepő, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már két nappal korábban kilátásba helyezte, hogy az alapkamat szintjére húzzák fel az egyhetes betéti kamatot.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG