Bírálta a kamatcsökkentéseket az MNB alelnöke

A monetáris tanács tagja az interjúban elmondta: az árstabilitás elérése és biztosítása "nem luxus, hanem a hosszú távú boldogulás feltétele". Úgy fogalmazott: ez elengedhetetlen összetevője az olyan kiszámítható gazdasági környezetnek, ahol érdemes beruházni és munkahelyeket teremteni. Karvalits Ferenc fontosnak tartotta elmondani: az hogy a monetáris tanács óvatosabb belső tagjai a kamatvágások után rendre a kamatszint tartására szavaznak - és nem kamatemelésre - nem jelenti azt, hogy ezzel igazolnák a korábbi kamatcsökkentések jogosultságát. "Nagyon különböznek nézeteink a megfelelő kamatpolitikát illetően, de ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy el kell kerülnünk a kamatszint nagy kilengéseit" - tette hozzá.

Az MNB alelnöke szerint korai lenne még azt mondani, hogy, ha most még nem látunk másodkörös inflációs hatásokat, akkor azok nem is léteznek. Egyben az inflációs ráta októberi csökkenésére utalva leszögezte: nem szabad egyetlen adata alapján dönteni a kamat mértékéről. Karvalits Ferenc ezt arra utalva mondta, hogy egy korábbi interjúban Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács külső, a lazább kamatpolitika mellett kiálló tagja kijelentette, hogy a monetáris lazítás nem ördögtől való dolog. "Nem látunk semmiféle másodlagos inflációs hatást. Óvatos monetáris enyhítő ciklusban vagyunk, de ha meg kell változtatnunk a gazdasági fejleményekről alkotott véleményünket, ha ezt megkövetelő adatok látnak napvilágot, akkor meg fogjuk változtatni" - tette hozzá.

Karvalits Ferenc, MNB-alelnök

Karvalits Ferenc elmondta: több mutató is magasabb inflációt jelez, így a nagyobb kilengésekre hajlamos energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció októberben 5,1 százalék volt éves szinten szemben a 2011. évi 2,8 százalékkal. De az inflációs várakozások is elkezdtek nőni az év közepe óta, ami arra figyelmeztet, hogy veszélyben van az inflációs célnak az inflációs várakozásokat lehorgonyzó szerepe - tette hozzá. A jegybank alelnöke szerint a fogyasztói árindex a jegybank - a szeptemberi inflációs jelentésben közzétett - elsődleges forgatókönyvének megfelelően alakul, de a kormány által októberben bejelentett költségvetési megszorítások megdobhatják az inflációs rátát.

Mint mondta, "az új adók, így a pénzügyi tranzakciós illeték nagyobb terhet ró a pénzügyi rendszerre és nőnek a termelési költségek. Ez várakozásaink szerint rontja a hosszú távú növekedési potenciált és növeli az inflációs nyomást". Karvalits Ferenc szerint amikor romlanak az inflációs kilátások, akkor a jegybanknak elkötelezettnek kell lennie lépések megtételére. "Amikor a monetáris politika elveszíti hitelességét és az inflációs cél már nem vezérli az inflációs várakozásokat, akkor nőnek az infláció mérséklésének költségei" - jelentette ki a jegybank alelnöke.