|
| Az Európai Unió Bírósága, Luxemburg |
Nyitottak voltak a bírák a kvótaper tárgyalása során, meg akarták érteni a magyar álláspontot, és látszik, hogy már sokat foglalkoztak a kérdéssel – mondta az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Kecsmár Krisztián elmondta: reménykednek benne, hogy a törvényszék elfogadja a magyar érvelést és Magyarország szempontjából pozitívan zárul majd az ügy.
Ahogy arról korábban is írtunk, a magyar beadványban tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a kötelező kvótákról szóló teljes határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia. Kecsmár Krisztián szerint a magyar kormány jogi érvei teljes mértékben megállják a helyüket, ezek nem véletlenül gyűltek össze, egészen maguktól értetődőek voltak, nem úgy kellett őket „összegereblyézni”.
Július végén lehet csak ítélet
A tárgyaláson a bírák próbálták visszautasítani a felperesek érveit és nagy hangsúlyt fektettek a szolidaritásra, amelynek kapcsán Magyarország jogi képviselőjének volt alkalma elmondani, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők befogadása mellett számos más módja is létezik – tette hozzá az államtitkár.
Magyarország és Szlovákia oldalán Lengyelország, míg a tanácsi határozat mellett az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe. Kecsmár Krisztián szerint fontos látni, hogy miért sorakoztak fel az egyes felek az alperes oldalán. A javaslatot az Európai Bizottság tette, Luxemburg töltötte be annak idején az EU soros elnökségét, Olaszország és Görögország pedig kedvezményezettjei a kvótarendszernek.
Yves Bot francia főtanácsnok ismertette: július 26-án közzéteszi állásfoglalását az ügyben, az ítélethirdetésre ez után kerülhet sor. Bár a főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok alapján az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
|
Nemzeti konzultáció: ennél messzebb nem is lehetnének az álláspontok Az Európai Bizottság válaszolt a magyar kormány nemzeti konzultációjára, a kormány pedig visszaválaszolt a Bizottságnak - az álláspontok olyan messze vannak egymástól, hogy sokkal messzebb már nem is lehetnének. További részletek >>> |
Nem lett volna értelme Pakisztánba menni a békéről tárgyalni – de mindenki azt reméli, hogy hamarosan lesz. 
