• A katonai térképek szerint Dnyipro (Dnyeper) bal partján lévő ukrán hídfők elleni támadások jelentős orosz erőket kötnek le, amelyeket enélkül a déli és a keleti fronton vethetnének be.

• Nem lehet „elvenni” Oroszországtól azokat az ukrajnai területeket, amelyeket a hadsereg „meghódított” – mondta Vlagyimir Putyin a Reuters tudósítása szerint.
• Oroszország államfője ezzel reagált Volodimil Zelenszkij ukrán elnök tízpontos béketervére. Nem a „felszabadított” vagy „elfoglalt” szót használta, hanem a „meghódított” szót.

Ha az orosz hadsereg át tudja törni a frontot, akkor a NATO elkerülhetetlenül belekeveredik a háborúba, mert nem engedheti meg, hogy elfoglalja egész Ukrajnát – mondta Hamish de Bretton-Gordon volt brit harckocsizó parancsnok. A lengyelek jelezték, hogy ez esetben beavatkoznak, és miután egy NATO- országról van szó, ez beindítja a katonai szövetség közös fellépését. Ezt a forgatókönyvet azzal lehet elkerülni, hogy az ukránok megkapnak minden fegyvert, amivel az oroszokat ott tarthatják, ahova eddig eljutottak. A katonák és az eszközök mennyisége, és a harci cselekmények támogatásának nehézsége miatt nem várható áttörés egyik fél részéről sem – mondta Matthew Ford brit biztonságpolitikai szakértő. Önmagában a drónok jelenléte óriási pszichológiai nyomást okoz, mert a katonák nem tudhatják, mikor jelenik meg egy a fejük felett a semmiből rájuk vadászva.

• Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője friss interjújában azt mondta, hogy az ukrán hadsereg növelni fogja támadásait a Krím félsziget ellen. Elismerte, hogy az orosz gazdaság ellenállónak bizonyult a nyugati szankciókkal szemben. Budanov azok között volt 2020-ban, akik megjósolták az orosz agressziót hazája ellen. A béketárgyalások megkezdéséről az a véleménye, hogy ezek ideje akkor jön el, ha az egyik fél érdekeltté válik ebben. Jelenleg nem ez a helyzet.
• Az ukrán parlament elfogadta az állampolgárok elektronikus regisztrációját lehetővé tevő törvényt a mozgósítás céljára. A jogszabály szigorítja a besorozást elkerülni próbálók elleni hatósági fellépés lehetőségét is.
• Két állami tulajdonú kínai bank megkétszerezte erőfeszítéseit orosz ügyfelei kizárására, miután a washingtoni kormány ismételten megfenyegette az oroszokkal üzletelő pénzintézeteket, hogy szankciókat kaphatnak a nyakukba, ha nem hagyják ezt abba – írta a Bloomberg. A pénzintézetek felülvizsgálják orosz és az oroszokkal kapcsolatot tartó ügyfeleiket. Kína nem csatlakozott az Oroszország elleni gazdasági szankciókhoz, de pénzintézetei a közvetett fenyegetés miatt igyekszenek távol tartani magukat attól, hogy oroszokkal üzleteljenek.
• Egy dollárért 2023 elején 70 rubelt kellett adni, míg 2024 elején 90 rubelt. Ez 30 százalékos gyengülés – derül ki a hivatalos adatokból. A munkaerő oldaláról nézve ez elértékteleníti a vendégmunkások keresetét és jövedelmük hazaküldött részét is. Ezzel fokozza az orosz gazdaságban kialakult munkaerőhiányt.
• Letartóztatták, majd elengedték a hatóságok Jekatyerina Duncovát, aki elkövette azt a csacsiságot, hogy el akart indulni az oroszországi elnökválasztáson Vlagyimir Putyinnal szemben – adta hírül az Ateo Breaking Telegram-csatorna. A 40 éves tveri újságíró munkatársaival tárgyalt egy új politikai párt megalakításáról (neve Rasszvet, Hajnal lenne). Amikor ez véget ért megjelentek a hatóság emberi, és droghasználat gyanújával vádolva előállították egy elvonóintézetben. Később elengedték, miután nem találtak erre semmilyen bizonyítékot. Nyilván úgy gondolták, hogy egyelőre ennyi elég volt a megfélemlítésből. Duncova béke- és demokráciapárti programmal akart indulni a szavazáson, ám az országos választási bizottság szerint nyilvántartásba vételekor pontatlan adatokat nyújtott be támogatóiról.
• Észországban letartóztatták az orosz származású Vjacseszlav Morozov egyetemi tanárt azzal a váddal, hogy az orosz hírszerzésnek kémkedett. A professzor nemzetközi politikai elméletekről tartott kurzusokat.
• Az orosz belügyminisztérium elfogadóparancsot adott ki Igor Volobujev, az állami Gazprombank korábbi elnökhelyettese ellen, aki a háború kitörése után beállt az ukrán hadseregbe. Volobujev Ukrajnában született 1971-ben, ám élete nagy részében, 2022 elejéig Moszkvában élt. Finnország azt fontolgatja, hogy megtiltja az orosz állampolgároknak ingatlanok vásárlását az országban – jelentette be a helsinki védelmi minisztérium. Döntés tavasszal várható.

Források. Reuters, BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio