|
| (Fotó: depositphotos.com) |
A világ vezető katonaságainál az utóbbi időszakban sorra értékelik fel és erősítik meg a kiber egységeket. Bár az Egyesült Államok Kiber Parancsnokságát már tíz éve létrehozták, az országot ért sorozatos támadások miatt tavaly tavasszal a parancsnokságot felhatalmazták az eddiginél jóval agresszívabb, megelőző csapásokat is magában foglaló lépésekre. Az Egyesült Királyság 2015-ben alkotta meg a ’77-es Dandár’-t az új típusú hadviselésre.
Szentendrén adták át a Kiberakadémiát
Izraelben a hadsereg ’8200-as Egysége’ főként terrorista támadások elhárításával foglalkozik a kibertérben, Kínában pedig – jellemző módon – a néphadsereg egy sanghaji irodaházban működtetett, úgynevezett 61398-as Egysége főként amerikai kereskedelmi- és technológiai titkok begyűjtését végzi. Hazánkban a honvédelmi tárca alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) bázisán a közelmúltban létrehoztak egy kiberközpontot, két hónapja pedig Szentendrén átadták a Kiberakadémiát is – az intézmény minden olyan államigazgatásban dolgozó személy kiképzését biztosítja, akik kapcsolatba kerülhetnek kibernetikai támadással, befolyásszerzéssel.
Az elmúlt hónapokban fontos fejlemények történtek a világban ezen a láthatatlan fronton, ezért érdemes pár jellemző esetet kiragadnunk. Májusban – a világon elsőként fizikai választ adva – az izraeli légierő lebombázta Gázában a Hamasz kiber központját, miután a palesztin fél kibertámadást indított Izrael ellen. A szakértők között ezek után vita keződött a bombázás jogszerűségéről, de mivel bizonyítottnak tekinthető, hogy a palesztin kiber szakértők is részt vettek egy rakétatámadás koordinálásában pár órával korábban, így a nemzetközi jog szerint legitim katonai célponttá váltak.
Vírus az orosz energiaellátó rendszerben
Kihasználva új, szélesebb mandátumát, az amerikai kiber parancsnokság is jóval agresszívabb lett az elmúlt időszakban. Két hónapja titokban csapást mért az Iráni Forradalmi Gárdához köthető kiber hírszerző csoportokra, amelyek a Hormuzi-szorosban érdeklődtek túlságosan az amerikai hadihajók iránt.
|
| Káncz Csaba |
Szintén júniusban a The New York Times közölte azt a belső értesülést, miszerint az amerikai szakszolgálatoknak tavaly sikerült egy olyan vírust bejuttatni az orosz energiarendszerbe, amelyet egy esetleges kétoldalú konfliktus esetén aktiválna Washington. Trump a lap hírére hazaárulással vádolta a lap szerkesztőségét, amely válaszul azt állította, hogy a kormányzat illetékesei a közlés előtt látták a sajtóba kerülő anyagot. Szakértők szerint egyes körök jelezni akarták a Kremlnek, hogy egy konfliktus esetén Washington képes lekapcsolni az áramellátást Moszkvában, Szentpéterváron és a kulcsfontosságú katonai bázisokon.
Tavaly november 6-án pedig az amerikai félidős választások alatt az amerikai hadsereg Cyber Command nevű egysége támadta be az orosz troll- és álhírgyárként működő szentpétervári Internet Research Agency (IRA) nevű szervezetet. Sikerült elérniük, hogy a szervezet offline legyen, és gyakorlatilag a választás végéig el tudták őket vágni a világhálótól. Korábban az amerikai ügynökök többek között az orosz katonai hírszerzés (GU), valamint az IRA egyes alkalmazottai közelébe is beférkőztek, hogy figyelmeztessék őket, ne próbáljanak beavatkozni az amerikai félidős választásba. Az amerikai ügynökök az orosz ügynökök valódi nevét is kiderítették.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
