Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, az amerikai vállalatoknak szigorúan tilos üzletelniük a többi között az MMZ Avangarddal, azzal az állami tulajdonú céggel, amely rakétákat gyárt Oroszország egyik legfejlettebb fegyveréhez, az Sz-400-as légvédelmi rendszerhez. Az Sz-400-as rendszerrel kapcsolatos nyugati aggodalmak mértékét jelzi, hogy az Egyesült Államok 2019-ben kivette a NATO-tag Törökországot a közös vadászrepülőgép-programból, miután Ankara megvásárolta az orosz rendszert.
Azonban az MMZ Avangardot – és annak anyavállalatát az Almaz-Antejt – sújtó szigorú amerikai szankciók ellenére, egy tőzsdén jegyzett amerikai technológiai vállalat, az Extreme Networks számítógépes hálózati berendezéseket szállított az MMZ Avangard informatikai rendszereihez – derül ki a Reuters nyomozásán alapuló tényfeltáró jelentésből.
Az Extreme Networks azzal védekezik, hogy a hírügynökség által szolgáltatott információk alapján úgy véli, hogy a berendezéseket egy közbeiktatott vásárló segítségével adhatták el az MMZ Avangardnak, a tudta nélkül. Hozzátette, hogy egy oroszországi közvetítő bűnrészes lehetett abban, hogy termékeit egy fedőcégen keresztül tiltott vállalatok számára szállította. Az Extreme közölte, hogy az eladásokat jelenti az amerikai hatóságoknak.
Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy az MMZ Avangard által gyártott rakétákat vet be szárazföldi célpontok ellen. Az ukrán hatóságok szerint ilyen rakéták öltek meg harminc civilt a múlt hónapban, egy konvoj ellen Zaporizzsja mellett elkövetett kegyetlen támadásban is.
A Reuters által átvizsgált üzleti feljegyzések szerint az MMZ Avangard 2017 és 2021 között több mint félmillió dollár értékben szerzett be az Extreme-től berendezéseket az informatikai rendszereihez. A termékek között a vállalati informatikai hálózatok alapvető eszközei, nagysebességű kapcsolók, valamint szoftverek voltak.
A feljegyzésekből az is kiderül, hogy az ügyletek egy látszólag ártalmatlannak tűnő, Moszkva melletti vállalaton keresztül zajlottak, és annak ellenére, hogy az Extreme két tisztviselője aggályokat fogalmazott meg, az eladások folytatódtak.
Az, hogy egy Washington által fenyegetésként azonosított orosz katonai vállalat továbbra is amerikai számítógépes hardvereket és szoftvereket vásárolt, a hírügynökség szerint egyfelől arra világít rá, hogy a nyugati országok túlbecsülhették azt a képességüket, hogy exporttilalmakkal és kereskedelmi szankciókkal megfojtsák az orosz gazdaságot, másfelől arra is, hogy az orosz hadigépezet milyen nagymértékben függ az amerikai csúcstechnológiától.
Áprilisban, hat héttel az ukrajnai orosz invázió után az Extreme egy alkalmazottja belső panaszt nyújtott be, amelyben azt állította, hogy a vállalat különböző oroszországi katonai gyártóknak ad el termékeket. „Az Extreme berendezéseket orosz hadihajók kommunikációs rendszereiben használják” – állt a panaszban.
Az Extreme közleményében azt írta, hogy a vádakat egy elégedetlen alkalmazott terjesztette elő. A cég vizsgálata nem talált semmit, ami alátámasztotta volna az állításokat, amíg a Reuters ebben a hónapban „új tényekre” nem hívta fel a cég figyelmét. A vállalat közölte, hogy márciusban beszüntette oroszországi tevékenységét, hozzátéve, hogy ezt követően indított eljárást az elégedetlenkedő alkalmazott elbocsátására a rossz teljesítmény miatt. Közölték továbbá, hogy nincs nyilvántartásuk orosz hadihajókkal kapcsolatos eladásokról.
A Reuters egy korábbi vizsgálata megállapította, hogy miközben az Egyesült Államok és szövetségesei betiltották az Oroszországba irányuló csúcstechnológia exportját, hogy ezzel is megpróbálják megbénítani az ország védelmi iparát, emellett számos technológiai vállalat jelentette be, hogy leállította az Oroszországba irányuló exportot, a nyugati márkájú számítógép-alkatrészek áramlása az orosz ügyfelekhez nem állt le.
Álcára volt szükség
Az orosz vállalatoknak, beleértve a katonai szektorban tevékenykedőket is, gyakorlatilag nincs más választásuk, mint külföldi berendezéseket vásárolni a számítógépes hálózatok kiépítéséhez. Oroszországban nagyon korlátozott a hálózati berendezések hazai gyártása.
Az 1996-ban alapított Extreme a számítógépes hálózati ipar junior szereplője. Tavaly 1,1 milliárd dolláros bevételt ért el, szemben a Cisco Systems 50 milliárd dollárjával.
Alex Henderson, a New York-i Needham and Company hálózati és biztonsági elemzője szerint a kisebb vállalat mégis jelentős versenytárs. Az amerikai hadsereg és a NASA is Extreme hardvert és támogatást használ a szerződéses nyilvántartások szerint, és a vállalat jelentős értékesítési hálózatot épített ki.
Az Extreme Oroszországban is olyan tekintélyes ügyfeleket jegyez, mint az Egészségügyi Minisztérium, a Szövetségi Nyugdíjalap és a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem.
A Reuters szerint azonban az Extreme berendezéseinek további vásárlói között nemcsak az MMZ Avangard, hanem egy jelentős orosz katonai hadihajóépítő vállalat és egy csúcstechnológiás védelmi elektronikai gyártó is szerepel.
A 2020-ig tartó négy évben az orosz vevők együttesen 41,5 millió dollár értékben vásároltak berendezéseket. A Reuters azonban nem tudta meghatározni az Extreme összes, szankciókkal sújtott vagy katonai cégeknek történő értékesítését, mivel nincs információja arról, hogy az MMZ Avangardot érintő ügyleteken kívül más ügyleteket is bonyolítottak-e fedőcégek bevonásával.
Nyilatkozatában az Extreme kitért arra, hogy határozott üzletpolitikája, hogy nem dolgozik szankcionált szervezetekkel, de hozzátette, hogy nem mindig értesül a végfelhasználóról, különösen akkor, ha termékeit úgynevezett raktározó forgalmazókon keresztül értékesítik, akik készletet tartanak.
Az Extreme véleménye szerint az egyik ilyen forgalmazó, az RRC bűnrészes volt az MMZ Avangard-nak történő szállításban. Az RRC és ciprusi anyavállalata, a BD Enterprise Networking nem válaszolt a Reuters megkeresésére.
Az orosz katonai cégek az Extreme berendezések fontos értékesítési területei voltak, mivel a nagyobb riválisokkal ellentétben az Extreme nem igényel szolgáltatási előfizetést és gyakori szoftverfrissítéseket. Teljesen autonóm módon, licenc nélkül működik, és még csak internetkapcsolatra sincs szükség hozzá. Ez azt jelenti, hogy nem kell attól tartani, hogy a rendszer elsötétül, mert valaki az Egyesült Államokban úgy döntött, hogy lekapcsolja.
Oroszországban nem volt titok, hogy az MMZ Avangard Extreme-től származó berendezéseket használ. A rakétagyártó 2019 végén az orosz online közbeszerzési platformon keresztül írt ki pályázatot, mondván, hogy szüksége van pótalkatrészekre a birtokában lévő Extreme számítógépes hálózatokhoz.
Néhány hónappal korábban, 2019 nyarán egy közvetítő felvette a kapcsolatot az Extreme oroszországi képviseletével, és tanácsot kért a rakétagyártó cég hálózatának korszerűsítéséhez – derült ki a Reuters által átvizsgált dokumentumokból. „Dolgozunk egy megoldáson az ügyfél, az MMZ Avangard számára” – írta a közvetítő egyik alkalmazottja egy 2019. június 28-i e-mailben az Extreme egyik rendszermérnökének. „Azt mondták, hogy kérhetem a segítségüket.”
Amint a berendezései megérkeztek Moszkvába, az Extreme egy mérnök munkatársat küldött az MMZ Avangard irodájába, hogy segítsen a zökkenőmentes telepítésben – mondta az ügyet ismerő személyek egyike a hírügynökségnek. Nyilatkozatában ugyanakkor az Extreme azt állította, hogy nincs feljegyzés arról, hogy az Extreme alkalmazottja az MMZ Avangardnál berendezéseket telepített volna.
Az MMZ Avangard beszerzési megrendeléseinek feldolgozásakor a rakétagyártó neve nem szerepelt az Extreme könyvelésében. Ehelyett az Extreme moszkvai alkalmazottai úgy rögzítették a megrendeléseket, mintha azokat egy OOO DEMZ nevű cég adta volna le
– az e-mailek és az értékesítési feljegyzések, valamint három, az ügyet ismerő személy szerint.
„Szükség volt egy álcára, mert az orosz cég feketelistán van az Egyesült Államokban”
– mondta az egyik, az ügyletet ismerő személy.
Az MMZ Avangard 2017 decemberében kezdett termékeket vásárolni az Extreme-től, és a Reuters által látott e-mailek és egyéb dokumentumok szerint ettől az időponttól kezdve DEMZ fedőnéven szerepelt az Extreme üzleti nyilvántartásában. A Reuters által azonosított legutóbbi DEMZ fedőnevet használó tranzakció 2021 szeptemberében volt. A feljegyzések szerint az Extreme összesen mintegy 645 ezer dollár értékű árut szállított ilyen módon az említett időszakban.
A DEMZ egy kis cég, amelynek székhelye Dmitrovban, egy Moszkvától 80 kilométerre északra fekvő városban van. Az orosz cégnyilvántartásban Vladimir Markov szerepel, mint vezérigazgató. Telefonon elért Markov a Reutersnek elmondta, hogy a DEMZ, amely vasúti kocsik karbantartásához szükséges szerszámokat gyártott, 2016-ban beszüntette minden tevékenységét. Az ügyvezető hozzátette, hogy soha nem hallott az Extreme-ről vagy arról, hogy a DEMZ Extreme-berendezéseket vásárolt volna magának vagy mások nevében.
A csel tehát gyenge volt. A DEMZ állítólagos vezetői, akik a Reuters által látott Extreme ügyfélnyilvántartásban szerepeltek, valójában a rakétagyártó vállalat alkalmazottai voltak, akik az MMZ Avangard e-mail címét adták meg. Még akkor is az Avangard e-mail címeket használták, amikor hozzáférést kértek az Extreme ügyfélszolgálati portáljához. Néhány dokumentumban az mmza.ru – az MMZ Avangard domainneve – a DEMZ állítólagos webcímeként is szerepel.
Egy másik alaklommal, amikor egy másik „DEMZ” megrendeléssel foglalkoztak, az Extreme írországi belső ellenőrzési osztályának egyik alkalmazottja kiszúrta az mmza.ru domaint az értékesítési papírok között, és utánajárt a dolognak.
„Ez a link – mondta a kontrolling osztály alkalmazottja egy 2020. november 11-i e-mailben – közvetlenül a https://mmzavangard.ru/ címre megy, amely egy védelmi vállalat, amely látszólag [sic] föld-levegő rakétarendszerekre szakosodott. További vizsgálatra van szükségünk, mielőtt döntést hoznánk.”
Az Extreme kontrolling alkalmazottja utasította az oroszországi irodát, hogy az állítólagos ügyfél, a „DEMZ” töltsön ki egy űrlapot, amely igazolja, hogy nem katonai végfelhasználó, hogy a berendezéseket nem adják tovább katonai célokra, és hogy nem adják át semmilyen szankcióval sújtott vállalatnak.
Kevesebb mint egy héttel az Extreme kontrolling munkatársának üzenete után egy kétoldalas levél igazolta, hogy a végfelhasználó nem áll szankciók alatt, és nem fogja az Extreme berendezéseit az amerikai törvények által tiltott módon használni. Az olvashatatlan aláírással és kék „DEMZ” bélyegzővel ellátott dokumentumot az ügyet ismerő személyek egyike szerint az Extreme kontrolling osztályára küldték.
Az amerikai exportellenőrzéssel foglalkozó szakemberek a Reutersnek elmondták, hogy az önbevallások hasznosak lehetnek annak megállapításában, hogy egy ügyfél törvényes-e. Ha azonban intő jeleket látnak, leállítják vagy felfüggesztik az ügyletet – mondta James Fuller, az amerikai kereskedelmi minisztérium volt különleges ügynöke a Reutersnek.
Orosz hadihajók
Oroszországban az Extreme más katonai cégeknek is szállított informatikai berendezéseket – áll a Reuters összefoglalójában. Az egyik ilyen a United Shipbuilding Corp. A vállalat székhelye Szentpéterváron van, és számos orosz hajógyárat üzemeltet, ahol a fregattoktól kezdve a tengeralattjárókon át az aknaszedő hajókig mindent gyártanak. Az MMZ Avangardhoz hasonlóan a United Shipbuildinget is szankcionált vállalatként tartja nyilván az amerikai pénzügyminisztérium 2014 júliusa óta.
Egy másik ügyfél a Concern Morinformsystem-Agat volt, amely radar- és más katonai elektronikai rendszereket gyárt. A dokumentumok, köztük egy 2020. júliusi nyilvános pályázat, valamint az ügyet ismerő egyik személy szerint az Agat egyes rendszereihez az Extreme berendezéseit vette igénybe, amelyeket aztán a United Shipbuilding hadihajóira szereltek fel.
Banai Péter Benőt november 25-én hallgatják meg. 
