A demokrata párt éppen olyan megosztott, mint 2016-ban. Az elmúlt éveket a párt pótcselekvésekre vesztegette el, és ha nem lesz súlyos recesszió novemberig, akkor irtózatos pofon néz ki számukra. Káncz Csaba jegyzete.
Nancy Peloshi széttépi Donald Trump szövegét a 2020. februári State of the Union-évértékelőn. (Fotó: Getty)
Az iowai előválasztás körüli káosz csak a legutóbbi jelzés arra vonatkozóan, hogy a demokraták egy gyorsvonat sebességével zakatolnak a novemberi elnökválasztási vereség felé. Ebben a ciklusban a párt két nagy témára feküdt rá – Trump és az oroszok összejátszása, valamint Trump alkotmányos visszahívása – és mindkét játszmában megalázó vereséget szenvedtek. Nem véletlenül, hiszen mindkettő csupán pótcselekvés volt, aminek lepleznie kellett, hogy a párt valójában nem foglalkozik érdemben szakpolitikai kérdésekkel.
Nem érdeklik saját választóik
A demokrata vezetést teljesen hidegen hagyta, hogy már 2017-ben egy felmérés rámutatott: az amerikaiak 64 százaléka szerint a demokraták által fűtött vizsgálatok Trump-Putyin összejátszásáról valójában sérti Amerika érdekeit. Mi több, elképesztő módon az amerikai 73 százaléka szerint – sőt a demokrata szavazók 68 százaléka szerint is - az Oroszország elleni hisztéria eltereli a Kongresszus figyelmét arról, hogy olyan fontos témákkal foglalkozzon, mint az egészségügy, a munkahelyek biztonsága és az adóreform.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
