A Finnországba akkreditált új észt nagykövet a héten kiemelte, hogy a balti és az északi (Skandinávia + Finnország) országoknak mélyíteniük kellene a gazdasági és katonai együttműködésüket. A három balti és az öt északi ország a maga 35 milliós népességével közel 1,7 ezermilliárd dolláros GDP-t állít elő, amely önmagában az ötödik legnagyobb európai gazdaság lenne.
A nagykövet nyitott ajtókat dönget, Észak-Európában ugyanis egyre erősebb katonai együttműködést találunk, dinamikus fegyverkezéssel párosulva.
A svéd terv
„Egy Svédország elleni katonai támadást nem lehet kizárni” – mondta Peter Hultqvist védelmi miniszter pár hete, megindokolva, hogy miért kell hazájának sokkal több pénzt a hadseregre fordítania. A svéd nagypolitika nem aprózza el: a jelenlegi szinthez képest a katonai kiadások a 2021-2025-ös időszak végére 40 százalékkal kerülnek magasabb szintre. A 2014-es szinthez képest pedig egyenesen 85 százalékos ugrást látunk – nem mellékesen ez volt az év amikor Moszkva annektálta a Krím félszigetet, és Kelet-Ukrajnában szeparatista konfliktust szított.
Stockholm most egyebek közt Patriot rakétákat vásárol az Egyesült Államoktól. Tervei között szerepel tüzérségének korszerűsítése, egy új tengeralattjáró hozzáadása a meglévő négyhez, és könnyűpáncélos flottájának modernizálása.
Szeptemberben Stockholm panaszt tett Moszkvánál, amiért két orosz hadihajó engedély nélkül behatolt svéd felségvizekre. Ami a svéd légteret illeti, abba is rendre berepülnek orosz harci gépek, amikről szintén panaszkodik Stockholm Moszkvánál.
Svédország 2010-ben megszüntette az általános hadkötelezettséget, de 2017-ben újra bevezette, bár csupán korlátozottan. A skandináv és Balti-államokban mindenhol van most már sorkatonaság, csak Lettország a kivétel, ahol 2007-ben törölték el. Dániában 4–12 hónapos a kiképzés, Norvégiában 19 hónapos (2016 óta már nőket is sorozhatnak), Finnországban 8 hónapos, Svédországban 9–12 hónap közötti. Észtországban 8–11 hónap közötti a kötelező szolgálati idő, Litvánia pedig 2015-ben állította vissza szintén a kötelező sorkatonaságot a 19 és 26 év közötti férfiak körében.
Az orosz Cirkon
A skandináv országok éberen figyelik az új orosz fegyverek felvonulását az arktikus térségben. Moszkva november elején tesztelte a térségben a Cirkon típusú hiperszonikus manőverező robotrepülőgépét. Ez 1000 kilométeres hatósugarú körben képes célpontok megsemmisítésére, gyakorlatilag perceken belül, hiszen kilencszeres hangsebességgel száguld.
Ezzel a fegyverrel a Kreml ellenőrizni tudja a tengeri kijáratot Nordkap és a Spitzbergák között, Norvégia északi részén. Itt kell az orosz Északi Flotta hadihajóinak áthaladni, hogy kiérjenek az Atlanti-óceánra.
Norvég lépések
Norvégia ezt már nem nézhette tétlenül, ezért szeptemberben csatlakozott egy brit vezetés alatt megtartott többnemzetiségű tengeri hadgyakorlathoz a térségben. Ugyanakkor keltett nagy figyelmet, hogy egy „Seawolf” osztályú amerikai atomtengeralattjáró Észak-Norvégiában, egy fjordban cserélt személyzetet.
Teljesen természetesnek tekinthető tehát, hogy a norvég, a svéd és a finn védelmi miniszterek az ősszel a már meglévő katonai együttműködésükön túl háromoldalú szerződést írtak alá. Sok részlet nem szivárgott ki, de abból lehet kiindulni, hogy egy konfliktus esetére felosztották a konkrét feladatokat – és ezzel nyilvánosan is formalizálták az 1950-es években megkötött, de titokban tartott megállapodásukat.
Dán különút
De hol van ebből az egészből Dánia? Nos, Carla Sands, Koppenhágába akkreditált amerikai nagykövet éppen a napokban kritizálta éles szavakkal az alacsonynak ítélt dán katonai költségvetést, amely jelenleg a GDP 1,3 százalékát teszi ki. Sands szerint „ebben az egyre bizonytalanabb geopolitikai környezetben” minden NATO tagnak kötelessége „pro-aktív biztonsági pozíciót elfoglalnia”.
A nagykövet szerint Dániának a svéd katonai költségvetésről kellene példát vennie, mivel a jelenlegi hiányosságokkal nem fogja tudni felvenni a kesztyűt egy fejlett ellenféllel szemben. Trine Bramsen dán védelmi miniszter visszautasította az amerikai kritikát, de elismerte, hogy a jelenlegi geopolitikai környezet veszélyeket hordoz magában.
Sands nagykövet az utóbbi időszakban nem igazán nyerte el a dán politikai osztály bizalmát, különösen, mióta aktívan segíti az amerikai behatolást Grönlandra. Az USA egy éve nyitotta meg konzulátusát a világ legnagyobb, 2 millió 166 ezer négyzetkilométeres szigetén, amely elképesztő ütemben olvad a klímaváltozás miatt. 2018-as amerikai sajtóértesülések szerint vacsorák és beszélgetések alkalmával Trump elnök azt kérdezte tanácsadóitól, vajon az USA megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek a lehetőségét.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lengyel kollégája folytatta a korábbi szópárbajt. 
