Lengyelországi sajtóorgánumoknak Piotr Müller kormányszóvivő elmondta: a mai kétoldalú megbeszélés célja további intézkedések megvitatása az EU-s költségvetési tárgyalások és a soron következő uniós csúcstalálkozó kapcsán.
Az uniós pénzek ellenében az Európai Unió (EU) egy új jogrendet akar bevezetni, Lengyelország azonban nem eladó - szögezte le az uniós költségvetési vita kapcsán Michal Wójcik lengyel igazságügyi miniszterhelyettes egy hétfőn megjelent lapinterjúban. "Valakik föderációvá akarják átalakítani az EU-t, elérni, hogy befolyásolhassák Lengyelország jogrendjét" - nyilatkozott az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós párt, a Szolidáris Lengyelország politikusa a Rzeczpospolita napilapnak. Hozzátette: "Azonos neműek házasságát akarják ránk kényszeríteni, és azt, hogy ezek a párok gyermekeket fogadhassanak örökbe, a vallást pedig ki akarják szorítani a nyilvánosságból".
Wójcik szerint a változásokba való beleegyezés cserébe járnának az uniós pénzeszközök a tagállamoknak. "Egyenesen kimondom, Lengyelország nem eladó" - hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Az uniós költségvetési megállapodást Lengyelország és Magyarország a jogállamisági feltételek miatt november közepén nagyköveti szinten elutasította, a múlt heti közös magyar-lengyel miniszterelnöki nyilatkozatban pedig megerősítették, hogy szükség esetén készek vétózni.
Orbán Viktor csütörtök délután tárgyalr Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. A budapesti találkozót Brüsszelből is árgus szemekkel figyelték, a cél ugyanis, hogy Magyarország és Lengyelország minél szilárdabb közös álláspontot alakítson ki a költségvetési patthelyzetben. Az EU-ban eddig abban bíztak, hogy a lengyel vétó jóval „gyengébb” a budapestinél, Morawiecki budapesti útja ezt viszont megcáfolja. A magyar kormányfő elmondta: Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan.
Nekem nem csak lehetőségem, hanem hazafias kötelességem is vétózni, ha úgy látom, egy döntés a magyarok érdekeit sérti
- nyomatékosította Orbán Viktor, aki szerint a javaslat nem a jog, hanem a többség uralmát teremtené meg.
A közel-keleti konfliktus következményei hónapokig, sőt akár évekig is érezhetők lehetnek – jelentette ki Ursula von der Leyen. 
