Még mindig a svéd kormányfő vagy külügyminiszter budapesti látogatásához kötné a kormány Svédország NATO-tagságát - írta a Szabad Európa, amely idézett egy magas rangú magyar kormányzati forrást, mi szerint „Mielőbb beszélgetni akarunk a NATO-csatlakozás megszavazása előtt”. Menczer Tamás külügyi államtitkár hétfőn az MTI-nek nyilatkozva hírlapi kacsának nevezte a lap cikkében foglaltakat.
A lap emlékeztet: Recep Tayyip Erdoğan frissen újraválasztott török elnök a júliusi vilniusi NATO-csúcson közölte, hogy sikerült kompromisszumra jutnia a svéd kormánnyal a nyitott kérdésekben, ezért ősszel az ankarai törvényhozás elé terjeszti a csatlakozás megszavazását. Erre Szijjártó Péter is sietett közölni – szintén a csúcstalálkozón –, hogy magyar részről is „csak technikai kérdés a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja”.
Ehhez képest egy magas rangú kormányzati forrás most arról beszélt a Szabad Európának, hogy az ügy egyáltalán nem magától értetődő, ugyanis továbbra is azt várják, hogy vagy Ulf Kristersson svéd kormányfő, vagy Tobias Billström külügyminiszter Budapestre jöjjön, és találkozzon Orbán Viktorral vagy Szijjártó Péterrel.
Egyfajta Canossa-járás jellegű utat várnak el, amelynek során a magyar fél elmondhatná, hogy idehaza az égvilágon semmi gond nincs a demokráciával és az emberi jogok érvényesülésével, a svéd partner pedig tudomásul venné - fogalmazott a lap.
„Minimummegoldásként” szóba jöhet esetleg egy kétoldalú találkozó hasonló tartalommal valahol máshol, például egy EU-csúcs vagy más bilaterális esemény keretében, de a magyar kormány egyértelműen a budapesti helyszínt preferálja.
„Aki ismeri a svédeket, a svéd diplomáciát, az pontosan tudhatja, hogy egy ilyen elvárásnak sosem fognak eleget tenni. Éppen azért, mert tisztában vannak vele, hogy ez elvárás velük szemben, aminek véleményük szerint semmi alapja, így üres gesztusokat nem tesznek” – mondta egy, az ügyre rálátó diplomata forrás.
A magyar kormány és a svéd NATO-csatlakozás ügye már rég egy abszurd színjátékhoz hasonlít. Mint ismert, Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően Svédország és Finnország 2022 decemberében jelezte, hogy csatlakozni szeretne a szövetséghez. Ez Finnország esetében sima volt, 2023 márciusában már az Országgyűlés is megszavazta, így az ország április 4-én csatlakozott hivatalosan is a NATO-hoz.
A svéd csatlakozással kapcsolatban ugyanakkor Törökországnak komoly feltételei voltak, elsősorban is a Svédországban élő és az ankarai kormány szerint terrortevékenységet támogató kurd emigránsok könnyített kiadatásával kapcsolatban. A magyar kormány hosszú huzavona után végül tavaly júliusban nyújtotta be a parlamentnek a ratifikációról szóló jogszabályt, csakhogy az Országgyűlés azóta sem vette napirendre. Bár az ellenzék többször megpróbálkozott vele, a kormánypárti többség rendre leszavazta az indítvány tette hozzá a portál.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
