Előbb kedden dollárkötvényeket, majd szerdán euró kötvényt bocsátott ki az AKK a múlt héten, amelyre reagálva a pénzügyminiszter óriási nemzetközi sikert emlegetett, míg az ellenzék az ország eladósítását rótta fel. A kérdést kollégánk, Király Béla szakmai alapon elemezte a Trend FM műsorában. Mint elmondta, az elmúlt években nominálisan folyamatosan nőtt az adósság mértéke ám a szakértők és a befektetők erre a mutatóra kevésbé figyelnek.
A piacok számára mértékadó GDP arányos államadósság ugyanakkor évekig biztatóan csökkent. A 2005-ös 60 százalék körüli értékről a 2008-as pénzügyi összeomlás után 80 százalék fölé ugrott, és 2010 elején 84 százalékon állt a mutató. Onnan viszont az alacsony költségvetési hiány és a beinduló, majd az évtized végén jelentősen gyorsuló növekedésnek köszönhetően 64 százalék alá esett 2019 végére. A folyamat viszont a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság miatt éles fordulatot vett, és az idei első negyedévben a GDP-hez viszonyítva ismét 81 százalékra ugrott az adósság mértéke.
A második negyedévben ugyanakkor a megugró gazdasági növekedésnek köszönhetően jelentősen csökkent, hiszen 77 százalékra mérséklődött az adósság, ám már akkor sejteni lehetett, hogy ez átmeneti lehet. Ezt támasztotta alá többek között Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnökének véleménye, aki azt jelezte előre, hogy az év második felében ismét nyolcvan százalékra ugorhat. Ezt azzal indokolta, hogy mind az uniós költségvetésből Magyarországnak járó források, mind az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásai körül viták vannak. Mivel a kormány nem akarta felfüggeszteni a fejlesztéseket – már csak a választások közeledte miatt sem – ezért saját forrásokból finanszírozta az állam a pályázati pénzeket. Az ehhez szükséges összeget várhatóan állampapír-vásárlásból kell megfinanszíroznia a kormánynak, ami vissza fog hatni az államadósságra is – mondta augusztus végén Kovács Árpád.
Nem is kellett sokat várni, hiszen egy hete az ÁKK közzétette módosított finanszírozási tervét, amelyben már szerepelt, hogy maximum 4,5 milliárd euró értékű devizakötvény kibocsátására készülnek. Sőt másnap már ki is derült, hogy jelentős dollárkötvény kibocsátást hajtott végre hazánk. Szerdán pedig Varga Mihály pénzügyminiszter azt is közölte, hogy 1 milliárd euró értékben is végrehajtott az ÁKK egy kötvénykibocsátást.
Az ÁKK egyébként a célokat is megjelölte, amire a pénz kell, az alábbiakban:
1. az Európai Uniótól várható RRF (Recovery and Resilience Facility) előlegkifizetés esetleges csúszásának áthidalására,
2. egyes 2021-es évi kormányzati kiadásokra,
3. a 2022-es költségvetési hiány részben előfinanszírozására.
A mostani kötvénykibocsátás kapcsán a sajtóban jellemző cím volt a rekordmérték, hiszen a keddi dollárkötvény aukció magyar szempontból minden idők legnagyobb egynapos adósságkibocsátása volt. Ennek ellenére, ha a gazdasági növekedés a második félévben is töretlen lesz, illetve az EU-s pénzek kifizetése megindulna, akkor akár még az a látszólagos paradoxon is elképzelhető, hogy a GDP arányos adósságunk csökkent.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2927,05 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 124 307,61 ponton zárt szerdán. 
