Tegnap este lemondott Sebastian Kurz osztrák kancellár, de maradna az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke. A kormányzó koalíció (ÖVP-Zöldek) a jelek szerint így folytathatja tevékenységét. A kijelölt, átmeneti kancellárjelölt Alexander Schallenberg külügyminiszter, aki egy karrierdiplomata és főként az EU szakterületén rendkívül erős háttérrel rendelkezik.
Az elmúlt napokban gyorsan eszkalálódott az osztrák kormánykoalíció válsága. Kurz kétségbeesetten kapaszkodott a kancellári bársonyszékbe, de politikai ellenfelei és a nyilvánosság rohamosan növekvő része egyre inkább megkérdőjelezte etikai integritását. A Zöldek alkancellárja, Werber Kogler pedig már egy új, „feddhetetlen” kancellárt követelt.
Hogyan jutottunk ide?
A lavina szerdán indult egy házkutatás-sorozattal. A Gazdasági és Korrupciós Államügyészség (WKStA) munkatársai több néppárti (ÖVP) politikusnál és a párt holdudvarához tartozó szereplő lakását és hivatalát is átkutatták.
A mostani razziasorozatot az indokolta, hogy a WKStA gyanúja szerint Kurzék 2016 és 2018 között 1,3 millió euróval lefizették az egyik befolyásos osztrák napilap, az „Österreich” kiadóját, hogy számukra kedvező közvélemény-kutatási eredményeket jelentessen meg. Az ifjú Kurzot már akkor is a tönk szélére sodródott Osztrák Néppárt egyedüli megmentőjeként tartották sokan számon, csakhogy a 2017-ig külügyminiszterként dolgozó Kurz ekkor még nem volt vezető szerepben a párton belül.
A párt akkori elnöke, Reinhold Mitterlehner magától nem adta volna olyan könnyen az elnöki széket, ezért az államügyészség szerint Kurz és bizalmasai cselhez folyamodtak. Mivel Kurznak külügyminiszterként nem volt hozzáférése a pártkasszához, a pénzügyminisztérium számlájára rendelt számára kedvező eredményű felméréseket, amiket a közvélemény-kutató – fiktív – tanulmányokként számlázott ki a tárcának. A „kutatások” eredményeit aztán az „Österreich” közölte le.
Az ügyészség hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadásának gyanújával nyomoz. Az ügynek tíz gyanúsítottja van, közülük az egyik maga Ausztria kancellárja. A gyanúsítottak között ezenkívül ott van Thomas Schmid, a pénzügyminisztérium korábbi kabinetfőnöke, a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) egykori elnöke, Wolfgang Fellner, az Österreich című lap kiadója és testvére Helmuth Fellner, Sophie Karmasin közvélemény-kutató, korábbi családügyi miniszter, Johannes Frischmann, a kancellár szóvivője, Gerald Fleischmann médiatanácsadó, Stefan Steiner az Osztrák Néppárt vezető tanácsadója, valamint a pénzügyi tárca egyik szóvivője és egy közvélemény-kutató.
A Zöldek kihátrálnak
Kurz péntek este megpróbálta visszaragadni a kezdeményezést és egy rövid beszédben a közvéleményhez fordult. Mint „meggyőződéses demokrata” természetesen hajlandó lemondani, ha a parlamenti többség ezt kívánja. De ő természetesen cselekvőképes és tovább akarja vezetni a kormányt.
De a számításait keresztülhúzta Kogler alkancellár, aki leszögezte: Kurz pártjának (ÖVP) egy új, „feddhetetlen” kancellár-jelöltet kell állítania. Kogler ezzel gyakorlatilag végső törésig vitte a kapcsolatát a kancellárral. A Zöldek számára az átláthatóság és a korrupció elleni harc kulcsterületeknek számítanak és beomlana a támogatottságuk, ha most elnézőek lennének a koalíciós partnerrel. Tájékoztatása szerint pénteken már egyeztetéseket is kezdett az ellenzéki szociáldemokratákkal.
Alexander Van der Bellen köztársasági elnök is megszólalt a botrány kapcsán péntek este. Bár Kurz nevét nem ejtette ki, de éles kritikát gyakorolt a jelenleg uralkodó politikai bizonytalansággal kapcsolatban. Bellen szerint az osztrákoknak joguk van egy cselekvőképes kormányhoz, márpedig „ez a cselekvőképesség most megkérdőjeleződött”.
Kedden jön a szavazás
Az ügy nyilvánosságra kerülése előtt Kurz pártjának támogatottsága stabilan 34 százalék körül alakult a Europe Elects összesítésében, míg a legnagyobb ellenzéki pártként a szociáldemokraták 21,9, a Szabadságpárt 16,4, a Zöldek 9,8, a liberális NEOS pedig 9,6 százalékon állt. A parlament alsóházában jelenleg Kurz pártjának (ÖVP) 71 mandátuma van, a Zöldeknek 26. Az ellenzéki padsorokban a legnagyobb frakcióval a szociáldemokraták rendelkeznek 40 mandátummal, a populista jobboldali FPÖ 30, a liberális NEOS 15 mandátummal bír.
Kurzot most hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel gyanúsítják. Mivel a „tanulmányok” az ügyészség szerint legalább 1,3 millió eurójába (mai árfolyamon mintegy 465 millió forintjába) kerültek az osztrák adófizetőknek, a kancellárt akár tíz év börtönbüntetésre is ítélhetik.
Bírságot szabott ki a jegybank. 
