Tegnap este lemondott Sebastian Kurz osztrák kancellár, de maradna az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke. A kormányzó koalíció (ÖVP-Zöldek) a jelek szerint így folytathatja tevékenységét. A kijelölt, átmeneti kancellárjelölt Alexander Schallenberg külügyminiszter, aki egy karrierdiplomata és főként az EU szakterületén rendkívül erős háttérrel rendelkezik.
Az elmúlt napokban gyorsan eszkalálódott az osztrák kormánykoalíció válsága. Kurz kétségbeesetten kapaszkodott a kancellári bársonyszékbe, de politikai ellenfelei és a nyilvánosság rohamosan növekvő része egyre inkább megkérdőjelezte etikai integritását. A Zöldek alkancellárja, Werber Kogler pedig már egy új, „feddhetetlen” kancellárt követelt.
Hogyan jutottunk ide?
A lavina szerdán indult egy házkutatás-sorozattal. A Gazdasági és Korrupciós Államügyészség (WKStA) munkatársai több néppárti (ÖVP) politikusnál és a párt holdudvarához tartozó szereplő lakását és hivatalát is átkutatták.
A mostani razziasorozatot az indokolta, hogy a WKStA gyanúja szerint Kurzék 2016 és 2018 között 1,3 millió euróval lefizették az egyik befolyásos osztrák napilap, az „Österreich” kiadóját, hogy számukra kedvező közvélemény-kutatási eredményeket jelentessen meg. Az ifjú Kurzot már akkor is a tönk szélére sodródott Osztrák Néppárt egyedüli megmentőjeként tartották sokan számon, csakhogy a 2017-ig külügyminiszterként dolgozó Kurz ekkor még nem volt vezető szerepben a párton belül.
A párt akkori elnöke, Reinhold Mitterlehner magától nem adta volna olyan könnyen az elnöki széket, ezért az államügyészség szerint Kurz és bizalmasai cselhez folyamodtak. Mivel Kurznak külügyminiszterként nem volt hozzáférése a pártkasszához, a pénzügyminisztérium számlájára rendelt számára kedvező eredményű felméréseket, amiket a közvélemény-kutató – fiktív – tanulmányokként számlázott ki a tárcának. A „kutatások” eredményeit aztán az „Österreich” közölte le.
Az ügyészség hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadásának gyanújával nyomoz. Az ügynek tíz gyanúsítottja van, közülük az egyik maga Ausztria kancellárja. A gyanúsítottak között ezenkívül ott van Thomas Schmid, a pénzügyminisztérium korábbi kabinetfőnöke, a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) egykori elnöke, Wolfgang Fellner, az Österreich című lap kiadója és testvére Helmuth Fellner, Sophie Karmasin közvélemény-kutató, korábbi családügyi miniszter, Johannes Frischmann, a kancellár szóvivője, Gerald Fleischmann médiatanácsadó, Stefan Steiner az Osztrák Néppárt vezető tanácsadója, valamint a pénzügyi tárca egyik szóvivője és egy közvélemény-kutató.
A Zöldek kihátrálnak
Kurz péntek este megpróbálta visszaragadni a kezdeményezést és egy rövid beszédben a közvéleményhez fordult. Mint „meggyőződéses demokrata” természetesen hajlandó lemondani, ha a parlamenti többség ezt kívánja. De ő természetesen cselekvőképes és tovább akarja vezetni a kormányt.
De a számításait keresztülhúzta Kogler alkancellár, aki leszögezte: Kurz pártjának (ÖVP) egy új, „feddhetetlen” kancellár-jelöltet kell állítania. Kogler ezzel gyakorlatilag végső törésig vitte a kapcsolatát a kancellárral. A Zöldek számára az átláthatóság és a korrupció elleni harc kulcsterületeknek számítanak és beomlana a támogatottságuk, ha most elnézőek lennének a koalíciós partnerrel. Tájékoztatása szerint pénteken már egyeztetéseket is kezdett az ellenzéki szociáldemokratákkal.
Alexander Van der Bellen köztársasági elnök is megszólalt a botrány kapcsán péntek este. Bár Kurz nevét nem ejtette ki, de éles kritikát gyakorolt a jelenleg uralkodó politikai bizonytalansággal kapcsolatban. Bellen szerint az osztrákoknak joguk van egy cselekvőképes kormányhoz, márpedig „ez a cselekvőképesség most megkérdőjeleződött”.
Kedden jön a szavazás
Az ügy nyilvánosságra kerülése előtt Kurz pártjának támogatottsága stabilan 34 százalék körül alakult a Europe Elects összesítésében, míg a legnagyobb ellenzéki pártként a szociáldemokraták 21,9, a Szabadságpárt 16,4, a Zöldek 9,8, a liberális NEOS pedig 9,6 százalékon állt. A parlament alsóházában jelenleg Kurz pártjának (ÖVP) 71 mandátuma van, a Zöldeknek 26. Az ellenzéki padsorokban a legnagyobb frakcióval a szociáldemokraták rendelkeznek 40 mandátummal, a populista jobboldali FPÖ 30, a liberális NEOS 15 mandátummal bír.
Kurzot most hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel gyanúsítják. Mivel a „tanulmányok” az ügyészség szerint legalább 1,3 millió eurójába (mai árfolyamon mintegy 465 millió forintjába) kerültek az osztrák adófizetőknek, a kancellárt akár tíz év börtönbüntetésre is ítélhetik.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
