A magyar gazdaság prosperál, és a következő években is erőteljes, bár valamelyest lassuló ütemű növekedés várható: a GDP a tavalyi 4,6 százalékos bővülést követően az idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal bővülhet - állapította meg a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön kiadott országelemzése.
A magyar gazdaság teljesítménye jórészt a lakossági fogyasztás számottevő mértékű reálbér-növekedésére, valamint a vállalati és építőipari beruházások dinamikus növekedésére támaszkodva javul az OECD megállapítása szerint.
Az infláció a jegybank 3,0 százalékos, plusz-mínusz 1 százalékos tűréshatárral megszabott céljának felső határa felé tart. A tavalyi 3,0 százalékos infláció az idén és jövőre 4,0 százalékra emelkedik az OECD szerint. A jegybank növekedésösztönző monetáris politikát folytat azzal együtt is, hogy már jelezte készségét az óvatos és fokozatos szigorítás megkezdésére - tették hozzá. Az OECD szükségesnek is tartja a monetáris politika szigorítását és ezzel párhuzamosan a nem konvencionális monetáris politikai eszközök alkalmazásának leépítését.
A munkanélküliségi ráta mindeközben történelmi mélypontra esett, és számos területen már munkaerőhiány jelentkezik. Ugyanakkor az ezzel párhuzamosan bekövetkezett erőteljes mértékű és széles területeket felölelő reálbér-emelkedés nagyban hozzájárult a bérkülönbségek kiegyenlítődéséhez is - írták.
Az OECD prognózisa a GDP növekedésére nem változott a tavaly novemberi előrejelzéshez képest. A GDP-növekedés ütemének várható lassulását részben a termelési kapacitás korlátainak megközelítésére, részben a kereslet kielégítésében az import növekvő részarányára vezeti vissza az OECD.
Az export a tavalyi 8,3 százalék után az idén 7,5 százalékkal, 2020-ban 5,9 százalékkal, az import pedig a tavalyi 9,6 százalék után 8,8 majd 6,3 százalékkal nő. Az export a kapacitásnövelő beruházásoknak köszönhetően emelkedik, az import növekedése ugyanakkor nyomás alá helyezi a folyó fizetési mérleg többletét. A bruttó állóeszköz-felhalmozás mértéke a tavalyi 15,7 százalékról 2019-ben 9,5 százalékra, 2020-ban 4,8 százalékra csökken. A GDP-arányos folyó fizetési mérlegtöbblet a tavalyi 1,7 százalékról az idén 0,9 százalékra, 2020-ban 0,6 százalékra csökken.
A lakossági fogyasztás lendületesen tovább emelkedik a bérek és a foglalkoztatás növekedésének köszönhetően. A lakossági fogyasztás a tavaly 5,6 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 4,0 százalékkal növekszik. A 2018-ban 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta tovább csökken, az idén 3,2, jövőre 3,1 százalékra.
A magyar gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatokról szólva az OECD egyaránt tesz említést külső és belső veszélyforrásokról elemzésében. Magyarország eszerint nagymértékben ki van téve a nemzetközi külkereskedelmi ellentétek elmélyülése, valamint a bérnövekedést versenyképességet csorbító veszélyének. A kereskedelmi ellentétek elmélyülése elsősorban az exportra lehet sokkoló hatással, és ronthatja a beruházási hajlandóságot is.
A bérnövekedés pedig a versenyképesség rontása mellett az inflációs várakozások révén a monetáris politika módosítását kényszerítheti ki, erősítve ezzel a ciklikus kilengéseket. A nemzetközi pénzpiacokon esetleg bekövetkező zavarok pedig a bankrendszeri hitelezési hajlandóságát rontva vetheti vissza a magyarországi növekedést - írták.
Magyarország nagy sikerrel vont be közvetlen külföldi beruházásokat (FDI) gazdasága fejlesztésébe, és integrálta az ország termelőiparát a nemzetközi beszállítói láncba - állapítja meg az OECD. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a folyamat elsősorban az ország nyugati és középső régióit érintette előnyösen, a keleti régiókat már kevésbé. A feldolgozóipar integrálása a nemzetközi beszállítói láncba és a szolgáltatóipar terjeszkedése megnövelte a keresletet a magasan képzett munkaerő iránt. Az elmaradottabb régiókban ugyanakkor szükségessé tette az alacsonyan képzett munkaerő felzárkóztatását.
Az OECD a munkaerő-ellátás javítására a közfoglalkoztatási programok leépítését és a képzési programok szerepének a növelését, valamint a munkaerő mobilitásának javítását javasolja.
A rohingják ügyében.
