Komoly lépést tett Ukrajna kedden afelé, hogy visszaállítsa tengeri gabonaexoprtját. Az esti órákban ugyanis a Resiliant Africa nevű, az ukrajnai Csornomorszk kikötőjéből indult hajó elérte a román felségvizeket, adta hírül a New York Times a tengeri forgalmat figyelő Marine Traffic oldalra hivatkozva.
Kockázatos fuvarok
A palaui (szigetállam a Csendes-Óceán nyugati részén – szerk.) zászló alatt hajózó Resiliant Africa több mint 12 óra alatt tette meg az utat a román vizekig, mintegy 3000 tonna búzával megpakolva.
Egy új, parthoz közeli útvonalat használt, amelyen keresztül a hajók először Románia, majd Bulgária felségvizeit érhetik el – mindkét ország a NATO tagja.
Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter szerint a folyosót az Ukrán Haditengerészet hozta létre.
A hétvégén megérkezett Csornomorszkba egy másik, szintén palaui zászló alatt hajózó teherszállító, az Aroyat is. Kubrakov szerint összesen csaknem 20 ezer tonna búzát szeretnének Afrikába és Ázsiába szállítani.
A Resiliant Africa az első gabonaszállító hajó, amely kifutott egy fekete-tengeri ukrán kikötőből azóta, hogy július közepén Oroszország felmondta az úgynevezett gabonaegyezményt.
Moszkva egyúttal sorozatos légicsapásokat hajtott végre ukrán kikötők ellen, valamint potenciális katonai célpontnak nyilvánított minden oda tartó vagy onnan induló teherszállító hajót arra hivatkozva, hogy azok fegyvereket szállíthatnak. Ukrajna szerint ugyanakkor az oroszok azért akarják ellehetetleníteni az exportot, hogy kárt okozzanak az ukrán gazdaságnak.
Az egyelőre kérdéses, hogy a fuvarozó cégek merik-e majd használni az új útvonalat. Ez már csak azért is kockázatos lehet, mert a Fekete-tenger hadszíntérré vált, az ukránok és az oroszok jelentős területen támadják egymást.
Az új tengeri exportútvonal sikere attól függhet, hogy a teherfuvarozók hajlandók-e kockáztatni hajóikat, mondta Sal Gilbertie, a Teucrium nevű amerikai befektetési tanácsadó cég ügyvezetője az amerikai lapnak.
Szerinte a folyosó jó ötlet, de egyben azt is teszteli, hogy mit fognak megengedni az oroszok.
A veszélyeket jelzi az is, hogy szerda reggel robbanás történt egy teherszállító hajón a Fekete-tengeren az ukrán határ közelében. Feltételezések szerint a hajó tengeri aknára futott. A legénységet a román hatóságok evakuálták, mindenkit sikerült élve kimenteni.
Betiltott export
A háború kitörése óta eltelt bő másfél évben mindenesetre felértékelődtek az egyéb szállítási útvonalak: Ukrajna – az Európai Unió segítségével – növelte szárazföldi és dunai exportját. Ezáltal ugyanakkor szembekerült öt uniós országgal – Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával –, amelyek (csupán a transzfert engedélyezve) kitiltották piacukról az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgót. Arra hivatkoztak, hogy az ukrán import lenyomja a piaci árakat, és így komoly károkat okoz gazdálkodóiknak. A tiltást az Európai Unió engedélyezte.
Az ügy azonban újabb fordulatot vett múlt hét pénteken: az Európai Bizottság ugyanis nem hosszabbította meg a behozatali tilalmat, így az péntek éjféltől érvényét vesztette. A brüsszeli testület ezt azzal indokolta, hogy a május óta bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az érintett öt tagállamban "megszűntek a piaci torzulások".
A magyar, a lengyel és a szlovák kormány ugyanakkor közölte, hogy a brüsszeli döntés ellenére is fent fogja tartani a tilalmat. Válaszul az ukrán kormány hétfőn bepanaszolta a három országot a Kereskedelmi Világszervezetnél.
Mindez az ukrán-lengyel viszonyban is feszültségekhez vezet, pedig Lengyelország – ahol idén ősszel parlamenti választásokat tartanak – az egyik lestabilabb szövetségese Kijevnek. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint támogatásuk továbbra is töretlen, ugyanakkor a lengyel gazdákat is meg akarják védeni.
Működik a piac
Érdekesség, hogy Ukrajna – az orosz nyomás ellenére – idén júliusban és augusztusban is képes volt nagyjából annyi gabonát exportálni (mintegy ötmillió tonnát), mint amennyit tavaly ugyanebben az időszakban, amikor még életben volt a gabonaegyezmény, mondta Andrej Szizov, a SovEcon gabonapiaci tanácsadó cég vezetője az amerikai lap szerint.
Bár korábban António Guterres, az ENSZ főtitkára attól tartott, hogy a gabonaegyezmény összeomlása miatt súlyosbodik majd az éhínség Afganisztánban, Jemenben és Dél-Szudánban, a búzaellátás globális szinten stabil maradt, véli Szizov.
Szerinte ez paradox módon annak köszönhető, hogy Oroszország nagy mennyiségben exportálja saját búzáját a Fekete-tengeren keresztül, a háború elején hirtelen megugró piaci árak pedig az elmúlt hetekben szintén stabilak maradtak – azaz a globális piac gabonaegyezmény nélkül is jól működik.
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
