5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Egy palaui zászló alatt hajózó teherszállítónak sikerült eljutnia román vizekre egy új tengeri útvonalon kedd este. Ez az első gabonaszállítmány, amely kijutott egy fekete-tengeri ukrán kikötőből azóta, hogy júliusban Oroszország  lényegében blokádot hirdetett a tengeren.

Komoly lépést tett Ukrajna kedden afelé, hogy visszaállítsa tengeri gabonaexoprtját. Az esti órákban ugyanis a Resiliant Africa nevű, az ukrajnai Csornomorszk kikötőjéből indult hajó elérte a román felségvizeket, adta hírül a New York Times a tengeri forgalmat figyelő Marine Traffic oldalra hivatkozva.

Kockázatos fuvarok 

A palaui (szigetállam a Csendes-Óceán nyugati részén – szerk.) zászló alatt hajózó Resiliant Africa több mint 12 óra alatt tette meg az utat a román vizekig, mintegy 3000 tonna búzával megpakolva.

Egy új, parthoz közeli útvonalat használt, amelyen keresztül a hajók először Románia, majd Bulgária felségvizeit érhetik el – mindkét ország a NATO tagja.

Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter szerint a folyosót az Ukrán Haditengerészet hozta létre.

A hétvégén megérkezett Csornomorszkba egy másik, szintén palaui zászló alatt hajózó teherszállító, az Aroyat is. Kubrakov szerint összesen csaknem 20 ezer tonna búzát szeretnének Afrikába és Ázsiába szállítani.

A Resiliant Africa az első gabonaszállító hajó, amely kifutott egy fekete-tengeri ukrán kikötőből azóta, hogy július közepén Oroszország felmondta az úgynevezett gabonaegyezményt.

Moszkva egyúttal sorozatos légicsapásokat hajtott végre ukrán kikötők ellen, valamint potenciális katonai célpontnak nyilvánított minden oda tartó vagy onnan induló teherszállító hajót arra hivatkozva, hogy azok fegyvereket szállíthatnak. Ukrajna szerint ugyanakkor az oroszok azért akarják ellehetetleníteni az exportot, hogy kárt okozzanak az ukrán gazdaságnak.

A palaui zászló alatt hajózó Aroyat nevű teherszállító érkezik Csornomorszk kikötőjébe Dél-Ukrajnában 2023. szeptember 16-án. Fotó: EPA/IGOR TKACHENKO
A palaui zászló alatt hajózó Aroyat nevű teherszállító érkezik Csornomorszk kikötőjébe Dél-Ukrajnában 2023. szeptember 16-án. Fotó: EPA/IGOR TKACHENKO

Az egyelőre kérdéses, hogy a fuvarozó cégek merik-e majd használni az új útvonalat. Ez már csak azért is kockázatos lehet, mert a Fekete-tenger hadszíntérré vált, az ukránok és az oroszok jelentős területen támadják egymást.

Az új tengeri exportútvonal sikere attól függhet, hogy a teherfuvarozók hajlandók-e kockáztatni hajóikat, mondta Sal Gilbertie, a Teucrium nevű amerikai befektetési tanácsadó cég ügyvezetője az amerikai lapnak.

Szerinte a folyosó jó ötlet, de egyben azt is teszteli, hogy mit fognak megengedni az oroszok.

A veszélyeket jelzi az is, hogy szerda reggel robbanás történt egy teherszállító hajón a Fekete-tengeren az ukrán határ közelében. Feltételezések szerint a hajó tengeri aknára futott. A legénységet a román hatóságok evakuálták, mindenkit sikerült élve kimenteni.          

Betiltott export

A háború kitörése óta eltelt bő másfél évben mindenesetre felértékelődtek az egyéb szállítási útvonalak: Ukrajna – az Európai Unió segítségével – növelte szárazföldi és dunai exportját. Ezáltal ugyanakkor szembekerült öt uniós országgal – Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával –, amelyek (csupán a transzfert engedélyezve) kitiltották piacukról az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgót. Arra hivatkoztak, hogy az ukrán import lenyomja a piaci árakat, és így komoly károkat okoz gazdálkodóiknak. A tiltást az Európai Unió engedélyezte.

Az ügy azonban újabb fordulatot vett múlt hét pénteken: az Európai Bizottság ugyanis nem hosszabbította meg a behozatali tilalmat, így az péntek éjféltől érvényét vesztette. A brüsszeli testület ezt azzal indokolta, hogy a május óta bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az érintett öt tagállamban "megszűntek a piaci torzulások".

A magyar, a lengyel és a szlovák kormány ugyanakkor közölte, hogy a brüsszeli döntés ellenére is fent fogja tartani a tilalmat. Válaszul az ukrán kormány hétfőn bepanaszolta a három országot a Kereskedelmi Világszervezetnél.

Mindez az ukrán-lengyel viszonyban is feszültségekhez vezet, pedig Lengyelország – ahol idén ősszel parlamenti választásokat tartanak – az egyik lestabilabb szövetségese Kijevnek. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint támogatásuk továbbra is töretlen, ugyanakkor a lengyel gazdákat is meg akarják védeni.

Működik a piac

Érdekesség, hogy Ukrajna – az orosz nyomás ellenére – idén júliusban és augusztusban is képes volt nagyjából annyi gabonát exportálni (mintegy ötmillió tonnát), mint amennyit tavaly ugyanebben az időszakban, amikor még életben volt a gabonaegyezmény, mondta Andrej Szizov, a SovEcon gabonapiaci tanácsadó cég vezetője az amerikai lap szerint.

Bár korábban António Guterres, az ENSZ főtitkára attól tartott, hogy a gabonaegyezmény összeomlása miatt súlyosbodik majd az éhínség Afganisztánban, Jemenben és Dél-Szudánban, a búzaellátás globális szinten stabil maradt, véli Szizov.

Szerinte ez paradox módon annak köszönhető, hogy Oroszország nagy mennyiségben exportálja saját búzáját a Fekete-tengeren keresztül, a háború elején hirtelen megugró piaci árak pedig az elmúlt hetekben szintén stabilak maradtak – azaz a globális piac gabonaegyezmény nélkül is jól működik.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tényleg Matolcsy Györgyöt hallgatta ki a rendőrség
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:55
Hivatali visszaélés miatt folyik eljárás a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ellen. Erről is beszélt a Klasszis Klub legutóbbi adásában Simor András volt jegybankelnök. 
Makro / Külgazdaság Hatalmas összeget utalt át a Világbank Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:51
A Világbank 841 millió dollárt utalt át Ukrajnának kanadai kormánygaranciával – közölte Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Telegram csatornáján kedden.
Makro / Külgazdaság Olyat tettek Varga Mihályék, amire negyed évszázada nem volt példa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:15
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ám 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt, illetve évi tizenkettőről évi nyolcra csökkentette a kamatdöntő ülések számát.
Makro / Külgazdaság Újabb részletek derültek ki a készülődő vagyonadóról
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:55
Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.
Makro / Külgazdaság Lassuló béremelkedés, berobbanó beruházások: ez várhat a gazdaságra a kormányzati ciklus végéig
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:05
A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.
Makro / Külgazdaság Ezt se teszi zsebre a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 16:29
A brit közadósság összege a vártnál sokkal nagyobb növekedéssel háromezer milliárd font közvetlen közelébe emelkedett augusztusban, a kedden ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint. A hazai össztermékhez (GDP) mért államadósságráta ezzel együtt is csökkent ugyan, de változatlanul jóval meghaladja a 90 százalékot.
Makro / Külgazdaság Hozzányúltak Varga Mihályék egy tabuhoz
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:30
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken.
Makro / Külgazdaság Házkutatást tartottak az MNB-ügyben
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:19
Kedden házkutatást tartottak, de azt nem tudni, hogy az MNB-ben, vagy Matolcsy Györgyék környezetében.
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék kicsit borúsabban látják a jövőt
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:18
Már csak 1,8 százalékra várják az idei GDP növekedését, 0,2 százalékponttal alacsonyabbra, mint három hónapja. Az 1,8 százalékos inflációs előrejelzésükön viszont nem változtattak.
Makro / Külgazdaság Tömeges bankszámlazárolások Iránban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 14:31
Az iráni hatóságok 2191 bankszámlát zároltak, továbbá 39 járművet foglaltak le azzal a váddal, hogy ezek tulajdonosai „államellenes” tevékenységet folytatnak – közölte kedden a teheráni ügyészségre hivatkozva a Tasnim iráni hírügynökség.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG