Devizahitelek, bankok, forint: mire készül a kormány és a jegybank?

Nem nagyon lehet csökkenteni az államadósságot

A jövő évi növekedést mind a monetáris vezetés, mind a bankszektor biztatónak ítélte meg, kiemelve, hogy a GDP  1,7 és 2,1% közöttire becsült bővülése számos kedvező tényező egyidejű hatásának tudható be (leginkább az EU fejlesztési pénzeknek, a közmunkaprogramnak, a rendkívül alacsony inflációnak és alapkamatnak). Azt azonban látják, hogy a jövőbeli növekedés lehetőségei nem kellően megalapozottak: az államadósság szintje stabilan 80% körül alakul, számottevő csökkenésére nincs reális esélye.

A költségvetés minden valószínűség szerint  azonban a megfelelő tartalékoknak köszönhetően a forint gyengülése esetén is képes tartani a kitűzött hiánycélt.

Meddig engedik el a forintot?

Az elemzők által megkérdezett döntéshozók továbbra is egyértelműen a kamatláb csökkentése mellett álltak ki. Véleményük szerint erre egyrészt az Európai Központi Bank tervezett könnyítési intézkedései adnak teret és lehetőséget, másrészt pedig az illetékesek meg vannak győződve róla, hogy a piac Magyarországot világosan elkülöníti a többi feltörekvő országtól. A Magyarország helyzetének egyediségét hangsúlyozó retorika továbbra is kulcsszerepet fog játszani a kamatcsökkentés indoklásában.

Ami a forint árfolyamát illeti, a központi bank nem tart különösebb politikai nyomástól, hiszen a devizahitelek szabályozásának köszönhetően a relatíve gyengébb magyar fizetőeszköz nem fog jelentős negatív hatást gyakorolni a fogyasztói árindexre, és a forint legutóbbi mélypontja egyébként is messze van a pénzügyi stabilitást veszélyeztető szinttől, amit a szakértők 340-350 forintos euró árfolyamra becsülnek.

Meglepő, hogy még mindig van devizahiteles kérdés

A bankszektort érintő legfontosabb kérdések most a bankszektor jövőbeli szerkezete, a devizahitelekkel kapcsolatos reformok valamint a nem teljesítő hitelek problémája tekinthető. Az elemzőket meglepte a jogszabályalkotási folyamat lassúsága, mely főleg a magyar és európai bíróságok különböző fórumain elhúzódó peres eljárásokra vezethető vissza. A konzultációk alapján az elemzők úgy látják, a kormányzat leginkább egy egységes felső árfolyamgát alkalmazását tartaná üdvözítőnek, mely a jelenlegi pufferszámla-rendszer (amikor a tőketörlesztés rögzített árfolyam fölötti része egy számlán gyűlik, amit később vissza kell fizetni) eltörlését vonhatja maga után.

A bankok képviselői ezzel a megoldással kapcsolatban az erkölcsi kockázat problémakörét vetik fel, hiszen amennyiben a háztartások törvényhozók által előírt könnyítés lehetőségét látják maguk előtt, valószínűleg nőni fog a nem teljesítő hitelek arányszáma. A bankok egyébként különböző devizahitel rendezéssel kapcsolatos forgatókönyvekre is elvégezték a stressz-tesztet, és a potenciális hatásokat mérsékeltnek találták, kényelmesen teljesítve a Tier1 feltételeit.

Ki megy és ki marad? Mit csinál az alvó óriás?

A bankszektor jövőbeni szerkezetével kapcsolatban a Nemzeti Bank jelenleg is számos forgatókönyvet vizsgál, de kétséges, hogy a jövőben mélyreható változások várhatók e téren. Az MNB-nek igen nagy hatalma van, de az uniós szabályozások megkötik a kezét. A Magyar Fejlesztési Bank szintén hatalmas források felett diszponál, de a szakértők szerint egyelőre nem kapott konkrét utasításokat a kormánytól. Az MFB részt vett ugyan az energiaszektor átalakításában, de még mindig alvó óriásnak tekinthető.

Az elemzők tájékozódása szerint számos bank esetleges kivonulásáról lehet hallani. A külföldi bankokat ugyanis EU-s szabályozások és nemzetközi megállapodások kötelezik arra, hogy leányvállalataikat feltőkésítsék, a profitkilátásaik viszont a devizahiteleseknek nyújtandó könnyítések és a bankokat sújtó különadó miatt nem túlságosan kedvezők. Különösen az OTP foglalkozik akvizíciók gondolatával, de a felvásárlások előtt számos akadály áll, például a leányvállalatoknak anyavállalataik által nyújtott hitelek magas aránya, adóügyi nehézségek, vagy a vagyonelemek értékbecslésének és átstrukturálásnak óriási költségei. Piaci elemzők azzal  számolnak, hogy a közeljövőben sem a kormány, sem az MNB nem fog komoly lépéseket tenni, hogy biztosítsa az akvizíciók hátterét.