Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
Óriási felfordulást okozott az autóiparban az év elején jelentkező chiphiány. A 2020-as tavaszi nagy leállás után a szektor próbálta utolérni magát, és a negyedik negyedévben felpörgették a termelésüket a cégek, ezzel azonban nem tudtak lépést tartani az alkatrészeket előállítók. Már csak azért sem, mert a szórakoztató elektronikai gyártók, a távközlési és informatikai vállalatok igényei is megugrottak tavaly.
A járvány miatt ugyanis számos tevékenység került át a virtuális térbe, emiatt sokan ruháztak be új számítógépekbe vagy valamilyen mobil eszközbe. Így hiába estek ki tavasszal az autógyártók a vevői oldalról, a félvezetőgyártók kapacitásait így is maximálisan kihasználták más szektorok.
Sőt, ősszel, amikor az autógyártók is jelentős megrendeléseket adtak, akkor a chipgyártók készletei gyorsan apadni kezdtek, majd az év elején kiderült, hogy a félvezetők előállítása nem tud lépést tartani a felmerülő igényekkel. Az elektronikai alkatrészek hiánya először a német gyártókat érte el, ennek révén az Audi győri üzemében, illetve a kecskeméti Mercedes-gyárban is voltak korlátozások. Majd később az amerikai és a távol-keleti vállalatoknak is meg kellett küzdeni a problémával.
Érdekesség, hogy januárban azt jósolta néhány elemző, hogy a második negyedévre rendeződhet a helyzet, ám ennek egyelőre nem sok esélye van. A napokban jelentették be például, hogy chiphiány miatt felfüggeszti a termelést a Tesla egyik fő kínai riválisa, a csak elektromos autókat gyártó Nio. Rajtuk kívül, a híradások szerint a Ford, a Honda, a General Motors és a Volkswagen is kénytelen volt visszafogni a termelését az utóbbi időben.
Nem üres fecsegés
A közelmúltban megjelent statisztikák is alátámasztották egyébként a megugró keresletet, a világ vezető nemzetközi félvezető gyártóit tömörítő szövetség, a SIA adatai szerint januárban havi és éves bázison is érezhetően nőtt az igény a chipek iránt. A szervezet szerint az idei első hónapban 40,01 milliárd dollár értékben értékesítettek félvezetőket a világon, ami 13,2 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, tavaly decemberrel összevetve pedig a növekedés 1 százalékos volt 35,34 milliárd dollárról.
Januárban Észak- és Dél-Amerikában 15,4 százalékkal, Kínában 12,4 százalékkal, Európában 6,4 százalékkal, Japánban 9,6 százalékkal, az észak- és csendes-óceáni térségben pedig (Kínát és Japánt leszámítva) 16 százalékkal nőtt éves összevetésben az eladás. A SIA adatai szerint tavaly 439 milliárd dollár értékben értékesítettek chipeket világszerte, ami 6,5 százalékkal meghaladta az előző évit. A SIA a chipeladások további növekedésére számít az idén.
Nagyratörő tervek
A most tapasztalható hiány, és az a tény, hogy a félvezetők iránti kereslet várhatóan nem csak rövid, hanem hosszú távon is határozott emelkedést hozhat, az előállítók számára is jelzésértékű. Érdekesség, hogy az egyébként is élénk kereslet mellett a piacon az is problémákat okozott, hogy az extrém időjárás miatt Texas államban több chipgyár is leállt márciusban, ami tovább mélyítette a mostani válságot.
Nem véletlen, hogy még a kissé „nehézkesen mozgó” Európai Unió is azt tűzte ki célul, hogy a globális gyártásból jelenleg 10 százalékkal rendelkező európai vállalatok sokkal nagyobb mennyiségben tudjanak félvezetőket előállítani. Ezt szolgálná az a terv, amely szerint az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy egy évtizeden belül ne kelljen a blokkon kívül gyártott technológiákra – így az ázsiai vagy amerikai chipek gyártóira – se támaszkodni. Március első felében emiatt az Európai Bizottság egy, a törvényhozóknak szóló dokumentumban arról írt, hogy a technológiai fejlesztéseket fel kell gyorsítani, és például a félvezetők gyártásában egy évtizeden belül világ termelésének legalább 20 százalékát kellene az Európai Uniónak lefedni.
De nem csak az EU, hanem Kína is nagyratörő terveket dédelget, ráadásul ott a megvalósítás sem évtizedes távlatokat ölel fel, hanem jóval gyorsabb ütemben szeretnék felpörgetni a chipgyártást. A közelmúltban a legnagyobb kínai félvezető-gyártó, a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) azt jelentette be, hogy új gyárat épít Sencsenben, amit közel 2,5 milliárdos befektetéssel valósítanának meg.
100 milliárdos beruházás
Ez azonban vicces összegnek tűnik a piac királyának minapi bejelentéséhez képest. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co (TMSC) azt közölte, hogy 100 milliárd dollárt tervez befektetni a gyárak kapacitásának növelésére az elkövetkező három évben. A tajvani vállalat ezt azt követően hozta nyilvánosságra, hogy a hét elején az Intel 20 milliárd dolláros kapacitásnövelő beruházásról számolt be. A TMSC vásárlói között van egyébként az Apple és a Qualcomm, és a társaság már korábban kilátásba helyezte, hogy idén nagyobb bővítést fognak végrehajtani. Akkor azt közölték, hogy a félvezető-gyártásban 25-28 milliárd dollárt fognak idén beruházni.
A TSMC, más technológiai cégekhez hasonlóan, jelentősen profitált abból, hogy a járvány miatt sokan kényszerültek home office-ban dolgozni, vagy otthon tanulni. A társaság szerint egyébként a fokozott kereslet akkor is megmarad, miután a koronavíruson túllép a világ. Szerintük nagyobb növekedés időszakába lépünk, és az 5G támasztotta megatrend miatt a jövőben nagyobb teljesítményű számítástechnikai eszközökre lesz szükség, ami miatt értelemszerűen az egyre fejlettebb félvezetők iránti kereslet is jelentősen bővül majd.
Az orosz agresszió Ukrajnában felgyorsította Moszkva befolyásának csökkenését a dél-kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban. Káncz Csaba jegyzete. 
