Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
Óriási felfordulást okozott az autóiparban az év elején jelentkező chiphiány. A 2020-as tavaszi nagy leállás után a szektor próbálta utolérni magát, és a negyedik negyedévben felpörgették a termelésüket a cégek, ezzel azonban nem tudtak lépést tartani az alkatrészeket előállítók. Már csak azért sem, mert a szórakoztató elektronikai gyártók, a távközlési és informatikai vállalatok igényei is megugrottak tavaly.
A járvány miatt ugyanis számos tevékenység került át a virtuális térbe, emiatt sokan ruháztak be új számítógépekbe vagy valamilyen mobil eszközbe. Így hiába estek ki tavasszal az autógyártók a vevői oldalról, a félvezetőgyártók kapacitásait így is maximálisan kihasználták más szektorok.
Sőt, ősszel, amikor az autógyártók is jelentős megrendeléseket adtak, akkor a chipgyártók készletei gyorsan apadni kezdtek, majd az év elején kiderült, hogy a félvezetők előállítása nem tud lépést tartani a felmerülő igényekkel. Az elektronikai alkatrészek hiánya először a német gyártókat érte el, ennek révén az Audi győri üzemében, illetve a kecskeméti Mercedes-gyárban is voltak korlátozások. Majd később az amerikai és a távol-keleti vállalatoknak is meg kellett küzdeni a problémával.
Érdekesség, hogy januárban azt jósolta néhány elemző, hogy a második negyedévre rendeződhet a helyzet, ám ennek egyelőre nem sok esélye van. A napokban jelentették be például, hogy chiphiány miatt felfüggeszti a termelést a Tesla egyik fő kínai riválisa, a csak elektromos autókat gyártó Nio. Rajtuk kívül, a híradások szerint a Ford, a Honda, a General Motors és a Volkswagen is kénytelen volt visszafogni a termelését az utóbbi időben.
Nem üres fecsegés
A közelmúltban megjelent statisztikák is alátámasztották egyébként a megugró keresletet, a világ vezető nemzetközi félvezető gyártóit tömörítő szövetség, a SIA adatai szerint januárban havi és éves bázison is érezhetően nőtt az igény a chipek iránt. A szervezet szerint az idei első hónapban 40,01 milliárd dollár értékben értékesítettek félvezetőket a világon, ami 13,2 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, tavaly decemberrel összevetve pedig a növekedés 1 százalékos volt 35,34 milliárd dollárról.
Januárban Észak- és Dél-Amerikában 15,4 százalékkal, Kínában 12,4 százalékkal, Európában 6,4 százalékkal, Japánban 9,6 százalékkal, az észak- és csendes-óceáni térségben pedig (Kínát és Japánt leszámítva) 16 százalékkal nőtt éves összevetésben az eladás. A SIA adatai szerint tavaly 439 milliárd dollár értékben értékesítettek chipeket világszerte, ami 6,5 százalékkal meghaladta az előző évit. A SIA a chipeladások további növekedésére számít az idén.
Nagyratörő tervek
A most tapasztalható hiány, és az a tény, hogy a félvezetők iránti kereslet várhatóan nem csak rövid, hanem hosszú távon is határozott emelkedést hozhat, az előállítók számára is jelzésértékű. Érdekesség, hogy az egyébként is élénk kereslet mellett a piacon az is problémákat okozott, hogy az extrém időjárás miatt Texas államban több chipgyár is leállt márciusban, ami tovább mélyítette a mostani válságot.
Nem véletlen, hogy még a kissé „nehézkesen mozgó” Európai Unió is azt tűzte ki célul, hogy a globális gyártásból jelenleg 10 százalékkal rendelkező európai vállalatok sokkal nagyobb mennyiségben tudjanak félvezetőket előállítani. Ezt szolgálná az a terv, amely szerint az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy egy évtizeden belül ne kelljen a blokkon kívül gyártott technológiákra – így az ázsiai vagy amerikai chipek gyártóira – se támaszkodni. Március első felében emiatt az Európai Bizottság egy, a törvényhozóknak szóló dokumentumban arról írt, hogy a technológiai fejlesztéseket fel kell gyorsítani, és például a félvezetők gyártásában egy évtizeden belül világ termelésének legalább 20 százalékát kellene az Európai Uniónak lefedni.
De nem csak az EU, hanem Kína is nagyratörő terveket dédelget, ráadásul ott a megvalósítás sem évtizedes távlatokat ölel fel, hanem jóval gyorsabb ütemben szeretnék felpörgetni a chipgyártást. A közelmúltban a legnagyobb kínai félvezető-gyártó, a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) azt jelentette be, hogy új gyárat épít Sencsenben, amit közel 2,5 milliárdos befektetéssel valósítanának meg.
100 milliárdos beruházás
Ez azonban vicces összegnek tűnik a piac királyának minapi bejelentéséhez képest. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co (TMSC) azt közölte, hogy 100 milliárd dollárt tervez befektetni a gyárak kapacitásának növelésére az elkövetkező három évben. A tajvani vállalat ezt azt követően hozta nyilvánosságra, hogy a hét elején az Intel 20 milliárd dolláros kapacitásnövelő beruházásról számolt be. A TMSC vásárlói között van egyébként az Apple és a Qualcomm, és a társaság már korábban kilátásba helyezte, hogy idén nagyobb bővítést fognak végrehajtani. Akkor azt közölték, hogy a félvezető-gyártásban 25-28 milliárd dollárt fognak idén beruházni.
A TSMC, más technológiai cégekhez hasonlóan, jelentősen profitált abból, hogy a járvány miatt sokan kényszerültek home office-ban dolgozni, vagy otthon tanulni. A társaság szerint egyébként a fokozott kereslet akkor is megmarad, miután a koronavíruson túllép a világ. Szerintük nagyobb növekedés időszakába lépünk, és az 5G támasztotta megatrend miatt a jövőben nagyobb teljesítményű számítástechnikai eszközökre lesz szükség, ami miatt értelemszerűen az egyre fejlettebb félvezetők iránti kereslet is jelentősen bővül majd.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
