Donald Trump mostanában biztosan nem unatkozik, hiszen amellett, hogy azt is vizsgálják, pontosan milyen felelőssége volt az amerikai törvényhozás 2021 januári ostromában, nemrég modellt kellett, hogy álljon letartóztatási fotójához – igaz, már egy teljesen másik ügyben. Csak emlékeztetőül, a legismertebb, „január 6.”-ügy mellett a volt elnök még ezen eljárások miatt járhat a bíróságra:
Georgia állam – a választási eredmény megváltoztatására tett kísérlet: az ügyben, amelyben az elhíresült fénykép is készült, Donald Trumpot egyebek mellett azzal vádolják, hogy utasította a választás lebonyolításáért felelős georgiai főhivatalnokot, a republikánus Brad Raffenspergert, hogy „találjon” elég szavazatot ahhoz, hogy a javára billenjen a választás a csatatér államban.
Florida állam – nem megfelelően tárolt iratok: ebben az ügyben Trumpot 31 rendbeli szövetségi bűncselekménnyel vádolják nem megfelelően tárolt, elnöki időszakából származó minősített iratokkal összefüggésben. A vádirat szerint a Fehér Ház 2021-es elhagyása előtt Donald Trump és csapata állítólagosan több száz titkosított dokumentumot csomagolt össze az elnök személyes tárgyai közé, és ezeket Mar-a-Lagóba, a Trump tulajdonában álló birtokra szállították
New York állam – hallgatási pénz: az elnök ügyei közül talán a legismertebb az, hogy a vád szerint Trump ügyvédje, Michael Cohen 130 ezer dollárt fizetett Stormy Daniels felnőttfilmes színésznőnek, hogy a 2016-os kampány során ne szóljon semmit a Trumppal 2006-ban folytatott viszonyáról. A vádirat szerint a kifizetett összeget „jogi költségként” számolta el a Trump Organization.
Ahelyett azonban, hogy számos, feltehetőleg elkerülhetetlen bírósági megjelenésére koncentrálna, Donald Trump más jellegű terveket forgat a fejében, hiszen a 2024-es választások előcsatájában ő tűnik a legesélyesebbnek a republikánus elnökjelöltség megszerzésére.
Mit szólnak a szavazók?
A legfrissebb, augusztus végi-szeptember eleji állapotot mutató közvélemény-kutatások szerint Donald Trumpnak igazából nincsen oka aggodalomra. A felméréseket aggregáló FiveThirtyEight statisztikai portál szerint a republikánus elnökjelöltségért folyó csatában Donald Trump a párt választóinak körében 53 százalékos támogatottságot élvezett, ezzel pedig az a helyzet alakult ki, hogy hiába zajlik ellene több bírósági ügy, és adták ki nemrég a letartóztatási fényképét, Trump népszerűbb most, mint például március legvégén volt – ekkor a portál egyébként 44,7 százalékra mérte.
A volt elnök mögött a másik legnépszerűbb republikánus kihívó Ron DeSantis, a floridai kormányzót szeptember hatodikán 15,6 százalékra mérték – azaz Trump brutális előnye egyértelmű.
Ennyire nem számítanak a büntetőeljárások?
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a letartóztatási fénykép elkészültét nem tragédiaként élte meg a Trump-stáb, hanem sokkal inkább lehetőségként: a kampányretorikában a bizonyítékokon alapuló büntetőeljárásból boszorkányüldözés lett, amelyben a „hős” volt elnök nem adja meg magát – nem véletlenül került a fényképes pólókra is a ’NEVER SURRENDER’ feliratként.
Mindez egyébként egyáltalán nem újdonság, az ex-elnök 2020-as választási veresége óta egyértelműen arra játszik, hogyha nem ismeri el a hibáit, akkor azokkal elvileg nem lehet támadni. A Politico szerint pedig ez a vehemens tagadás rendkívüli módon bejön a politikából kissé kiábrándult, a világjárvány miatt egyébként is megtépázott, fehér szélsőségesekkel és radikálisokkal tarkított célközönségének.
Nemcsak Trump nyer, hanem DeSantis veszít
A volt elnök stagnáló, vagy növekvő előnyének kovácsa azonban nemcsak saját maga, hanem a Floridában igen sikeresen kormányzó, azonban a szövetségi politikai parketten a vártnál esetlenebbül mozgó Ron DeSantis is. A politikus, akit a félidős választások után még a jövő republikánus csodafegyvereként emlegettek, az elmúlt időszakban rengeteget veszített népszerűségéből: a FiveThirtyEight adatai szerint a februárban mért 38,8 százalék szeptember hatodikára a már említett 15,6 százalékra zuhant.
A Guardian cikke ennek okaként egyebek mellett olyan tényezőket említett, mint a kormányzó elhíresült vitáját a Disney-vel az LMBTQ-ellenes törvényének kapcsán, amelyben a Florida egyik legnagyobb munkáltatójának számító vállalat elköltözése is felmerült, vagy azt, hogy a bevándorlásellenes tervében csak a Trump idejében már kipróbált, és ekkor csúnyán kudarcot valló ötleteket köpte fel újra: halált okozó fegyverek bevetését az illegális migráció ellen, valamint a Mexikóval kifizetendő kerítést.
Mindez jól mutatja, hogy miért nem kell aggódnia Donald Trumpnak a házon belüli verseny miatt még úgysem, hogy közben hetente a bíróságra jár. Lojális szavazói kitartanak mellette, legnagyobb kihívójának taktikája pedig inkább olcsó utánzat, mint reális alternatíva a „trumpizmusból” kiábrándult, egyébként rendkívül jelentős tömeget képviselő, inkább a középút felé húzó republikánus számára.
A magyar álláspont
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebookon közzétett videójában többek között így foglalta össze a magyar álláspontot a Donald Trump ellen folyó eljárások kapcsán:
ha a legesélyesebb elnökjelöltet diszkvalifikálni akarják a választási versenyből, ezek után arra kérjük nagy tisztelettel az Egyesült Államok demokrata adminisztrációjának minden tagját, és minden politikust az Egyesült Államokból, hogy a magyar demokrácia állapotával kapcsolatos kioktató nyilatkozatokat tegyék be a fiókba.
A miniszter ezek után megismételte ugyanezt még egyszer, majd kihangsúlyozta, a magyar kormány Donald Trumptól reméli a béketeremtést.
Privátbankár-vélemény
A miniszter rögtön a szóvirágokban bővelkedő, igen terjengős videó elején egy tényszerű hibát vétett: Donald Trump jelenleg nem elnökjelölt, ezen cím megszerzéséhez ugyanis a majd február magasságában tartandó republikánus előválasztási körön kell majd legyőznie Ron DeSantist. Emellett bár sokan szeretnék elérni, valójában viszonylag kevés az esély arra, hogy Donald Trumpot tényleg eltiltsák a 2024-es indulástól, hiszen ehhez a Legfelsőbb Bíróság beleegyezésére is szükség lenne, a SCOTUS-ban pedig jelenleg 6-3 arányban republikánus többség van, a döntéshozók közül hármat ráadásul maga Trump nevezett ki.
Az mostanra nem kérdés, hogy a magyar kormány lelkesen besorolt az ex-elnök sleppjébe, hiszen nem véletlenül parádézik a CPAC keretében Budapesten a MAGA-tábor (’Make America Great Again’, Donald Trump 2016-os kampányszlogenje) apraja-nagyja évről évre, így Szijjártó Péter kirohanása meglepőnek nehezen nevezhető.
A Trump ellen folyó eljárások esetében „politikai támadás” helyett azonban sokkal inkább csak arról van szó, hogy az Egyesült Államokban még vannak következményei a törvények megsértésének – politikai vezetők esetében is.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
