Az NBC cikke szerint azután, hogy Ron DeSantis floridai kormányzó a napokban elköltöztette bázisát, hetek kérdése, és bejelentheti hivatalosan is azt, amit mostanra szinte mindenki biztosan tud: harcba száll az elnökjelöltségért. Ha pedig ez megtörténik, onnantól kezdve a republikánus aspiráns, aki nem mellesleg Donald Trump volt elnök legkomolyabb kihívója lehet, minden lépése nagyító alá kerül – ebből pedig könnyedén baj lehet.
Valami bűzlik Floridában
Ahhoz azonban, hogy megértsük, pontosan hol taktikázhatta el magát DeSantis, előbb át kell látni, hogy pontosan mi történik az Egyesült Államok egyik legnagyobb államában, ahol a republikánus kormányzó vitája a Disneyvel mostanra törvények és határozatok sorát hozta magával.
A történet körülbelüli kezdetéhez egészen tavaly márciusig kell visszamennünk, amikor a félidős választásokon óriási sikert arató floridai kormányzó előállt az angolul csak ’Don’t Say Gay’ („ne mondd azt, hogy meleg!”) néven csúfolt, állami szintű törvényével, amely lényegében megtiltotta harmadikos korig az olyan iskolai szexuális felvilágosítást, amely nem csak a heteroszexuális kapcsolatokról szól, valamint az LMBTQ-témák és szexuális orientációk említését az iskolákban. A törvény emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a szülők bepereljék az iskolakörzetet, hogyha a gyerek mégis hasonló témákkal szembesül.
A törvény első olvasatra talán nem tűnik kiugróan extrémnek, azonban azóta például május első napjaiban az derült ki, hogy szülők bepanaszoltak egy floridai tanárnőt azért, mert a Magyarországon is bemutatott ’Fura világ’ című mesét játszotta le diákjainak – a mesének vannak nem heteroszexuális karakterei. Mindezek mellett pedig Ron DeSantis már jelezte, az eredetileg csak 3. osztályos korig bevezetett törvényt kiszélesítenék az állami oktatás egészére is, ráadásul egy napokban szignózott törvény arról is rendelkezik, hogy az állami főiskolákon meg kell szüntetni a bőrszín és szexuális orientáció alapú egyenlőséget promotáló DEI-programok támogatását.
De hogy jön ehhez az egészhez a Disney?
Ezen a ponton akár lehetne azt is mondani, hogy Ron DeSantis lépései egy olyan Egyesült Államokban, ahol a republikánusok minden bizonnyal a 2024-es választási kampány témái közé emelik a traszneműek jogszerzési törekvéseinek ügyét és az abortusz betiltásának kérdését, tulajdonképpen egyáltalán nem kiugróak. Csakhogy ekkor jött a Disney.
Az óriásvállalat még tavaly márciusban keveredett bele a ’Don’t Say Gay’-törvény ügyébe, amikor Bob Chapek vezérigazgató, részben az alkalmazottai és jogvédő szervezetek tiltakozásának hatására, nyilvánosan is elítélte DeSantis lépését, mint mondta ekkor:
ma reggel felhívtam a floridai kormányzót, hogy kifejezzem csalódottságunkat és aggodalmunkat, hogyha a jogszabály törvényerőre emelkedik, akkor azt arra használhatják fel, hogy igazságtalanul támadják a meleg, leszbikus, nem bináris és transznemű gyerekeket és családokat.
Az, hogy a Disney tiltakozásának nem sok hatása volt a törvény életbe lépésére, mostanra nyilvánvaló, viszont Ron DeSantis nem felejtett, így még tavaly áprilisban aláírt egy törvényt, amely megfosztotta amely megfosztotta a vállalatot az Orlandóban létrehozott különleges adózónát, amely 1967 óta biztosította a Walt Disney World óriásvidámpark számára azt, hogy többé-kevésbé autonóm legyen, és olyan önkormányzati feladatokat lásson el, mint például az utak karbantartása – emlékeztet az Axios.
A kormányzó itt azonban még nem állt meg, és egy februári törvényjavaslattal egy olyan államilag ellenőrzött adókörzetet hozott létre, amely a vidámparkot felölelő 25 ezer hektárnyi területet felügyeli, egy olyan testület irányítása alatt, amelyben konzervatívok és csak DeSantis politikáját támogatók ülnek.
Csúnyán visszaüthet a keménykedés a Disney ellen
A büntetőintézkedések bevezetése után a Disney nem meglepő módon azonnal bejelentette, hogy perelni fog arra hivatkozva, hogy a floridai vezetés döntései szankciók a vezérigazgató tavaly márciusi kijelentéseiért. S bár Ron DeSantis szívesen hangoztatja, hogy „új seriff van a városban”, miközben már 2024-es potenciális választóinak udvarol, a Disney pere valódi politikai kockázatot hordoz magában, több okból is.
Egyrészt mielőtt valóban szavazói kezébe kerülne a sorsa, DeSantisnak a Republikánus Párt elektorait is meg kell győznie arról, hogy valóban jobb választás, mint az egyik botrányból a másik botrányba keveredő, ám továbbra is rendkívül népszerű Donald Trump, ebben pedig egy óriásvállalattal folytatott, elhúzódó per aligha fog segíteni. Különösen annak fényében nem, hogy DeSantis megközelítése ellentétes a párt által jellemzően preferált vállalkozásbarát politikával, ahogy arra a Reuters által megkérdezett elemzők is emlékeztetnek.
Másrészt maga a Disney Florida állam egyik legjelentősebb munkáltatója, amely több mint 70 ezer embert foglalkoztat, nem mellesleg pedig a Disney World az Amerikán belüli és a nemzetközi turizmusban is fontos tényező. Ha a minden bizonnyal elhúzódó pereskedés végén a Disney úgy dönt, hogy odébb áll, és hirtelen megszűnnek a munkahelyek, szavazók tízezreit az utcákon hagyva az minden bizonnyal katasztrofális következményekkel járna a jelenlegi kormányzó elnöki törekvései szempontjából is. Florida az amerikai választásokon ugyanis hagyományosan egy küzdőtér állam, amelynek 30 elektori szavazata nélkül nem nagyon lehet nyerni az elnökválasztásokon.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
