A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását - erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
A tervezet értelmében - amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert - a csoport vezetői felszólítják mindazokat az országokat és joghatóságokat, amelyek együttműködnek az OECD 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni akciótervének végrehajtásában, hogy mielőbb dolgozzák ki a modell szabályait és a többoldalú eszközöket, ahogyan az a részletes végrehajtási tervben szerepel, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen. A javaslatot hivatalosan vasárnap fogadják el.
Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét. Az októberben 136 ország által Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen, 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra, köztük az olyan óriáscégekre, mint a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, megnehezítve számukra az adóelkerülést, amelyet úgy értek el, hogy alacsony adózású országokban hoztak létre irodákat.
A G20 csúcstalálkozóját szombaton nyitotta meg Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki nagyobb mértékű nemzetközi együttműködést kért a politikai vezetőktől a koronavírus-világjárvány és a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális gazdaság helyreállítása jegyében. Az olasz kormányfő felszólította az országok vezetőit: tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzései, amelyek értelmében 2021 végéig a globális lakosság 40, 2022 közepéig pedig 70 százalékát beoltják.
A tanácskozáson videokapcsolaton keresztül felszólaló Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a WHO által jóváhagyott, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel.
A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Hszi azt mondta: országa hajlandó együttműködni minden féllel annak érdekében, hogy a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak a koronavírus elleni védőoltásokhoz. Kijelentette: támogatják, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a lehető leghamarabb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, egyúttal felszólította a vakcinagyártó cégeket, hogy bátran bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére.
Hszi arra kérte a G20-tagállamokat, hogy mutassanak példát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a fejlődő országokat pedig lássák el technológiával és finanszírozással ezen a területen. Az elnök közölte: a kínai gazdaság már a "zöld átmenet" útján van. Megismételte a 2020-as G20-csúcson tett kijelentését, amelynek értelmében Kína még 2030 előtt megpróbálja elkezdeni szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, mindezt annak érdekében, hogy még 2060 előtt megszüntesse a kibocsátást.
A római G20-csúcson szintén videokapcsolaton keresztül részt vevő orosz elnök a koronavírus elleni védettségi igazolások gyors, kölcsönös elismerését szorgalmazta. A Kreml közleménye szerint Putyin kijelentette: javasolják, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal kezdjenek el foglalkozni ezzel az üggyel. Az államfő felszólította a WHO-t, hogy gyorsítsa fel az újabb készítmények tesztelését. Putyin felelősségteljes fellépésre szólított fel az energiapiacon a magas gázárak tekintetében. Ezenkívül intézkedéseket is szorgalmazott világszerte, elkerülendő a magas inflációt.
A Fehér Ház közleménye szerint az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői a csúcs keretében egyeztettek egymással az Irán nukleáris programját szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás helyreállításáról szóló tárgyalásokról a közös álláspont érdekében. A négy ország közös közleménye szerint vezetőik felszólítják Iránt, hogy mihamarabb térjen vissza a tárgyalásokhoz. Angela Merkel leköszönő német kancellár úgy vélekedett, hogy ideje arról beszélni: mi a teendő annak biztosítása érdekében, hogy Irán ne juthasson hozzá nukleáris fegyverekhez.
A csúcstalálkozó első napján tiltakozásokat is tartottak az olasz fővárosban. Az Olasz Kommunista Párt (PCI) a kormány ellen tüntetett, amely szerinte nem a munkások érdekeit szolgálja. Szombat reggel néhány tucat ülősztrájkoló klímaaktivista zárta le a csúcs helyszínére vezető utat. A felvételek tanúsága szerint a rendőrök elcipelték az úttestről a sztrájkolókat, akik később a belvárosba indultak.
Olaszország fokozta a rendőri jelenlétet a tanácskozás idejére, a fővárosba a biztonsági erők csaknem 5300 tagját vezényelték erősítésként. A hadsereg mintegy kétezer katonával biztosítja a főbb helyszínek, a vasútállomások, a látványosságok, a nagykövetségek és a minisztériumi épületek környékét.
A G20 vezetői először tartanak személyesen tanácskozást a koronavírus-világjárvány kezdete óta. A vasárnap záruló tanácskozáson részt vesz többek között Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia, Jair Bolsonaro brazil, a kínai és az orosz elnök, igaz, utóbbiak videókapcsolaton keresztül. Részt vesz Boris Johnson brit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, a leköszönő német kancellár, Angela Merkel, illetve leendő utódja, Olaf Scholz is. Jelen van továbbá Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója, António Guterres ENSZ-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is. A G20 vezetői a megnyitón közös fényképet készítettek a "frontvonalban" dolgozó egészségügyi dolgozókkal.
A Mol értetlenül áll az uniós döntés előtt. 
