<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár a magyar miniszterelnök szerint „migránshadak” akarnak bejutni Európába, a hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a mediterrán térségbe érkező migránsok száma folyamatosan és jelentősen csökkent 2015 és 2020 között, idén pedig egyelőre még a tavalyi átlagtól is elmarad.

Migránshadak dörömbölnek Európa szinte minden ajtaján

-jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Covid után migránsok 

A miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány megfékezésével a migráció kérdése visszakerül az európai politika középpontjába.

Mint mondta, tavaly ilyenkor 10 ezer körül volt az illegális határátlépési kísérletek száma Magyarország déli határainál, idén már viszont 38 ezer ez a szám.

Szerinte a migrációs nyomás nő nemcsak a szárazföldön, hanem Európa tengeri határain is.

Beszélt arról is, hogy Magyarország továbbra is elutasítja az illegális migrációt. Ez szerinte a járvány idején különösen veszélyes, ezért két évig semmilyen migrációt nem szabadna engedélyezni. 

De mit jeleznek a nemzetközi statisztikák? Valóban ismét ostrom alatt áll Európa, ahogy arra a miniszterelnök utalt? Vagy inkább arról lehet szó, hogy a járvány elmúltával új mumusra „van szükség”, azaz kell valami, amivel továbbra is félelemben lehet tartani az embereket?

Egy kiskorú migránsokkal tömött csónak úton Ceuta felé 2021. május 19-én. EPA/Brais Lorenzo Egy kiskorú migránsokkal tömött csónak úton Ceuta felé 2021. május 19-én. EPA/Brais Lorenzo

A nemzetközi standardoknak megfelelően migránsoknak azokat a személyeket nevezzük (semleges értelemben), akik „úton vannak” – függetlenül attól, hogy miért hagyták el hazájukat, és jogosultak lehetnek-e menekültstátuszra vagy sem.  

2015: egymillió. 2020: 95 ezer  

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai azt mutatják, hogy

a Dél-Európába irányuló migráció öt éve folyamatosan és jelentősen csökken, idén pedig – havi átlagban – egyelőre a tavalyi szintet sem éri el.

2015-ben – ez volt az az év, amikor valóban tömegek indultak meg Európa felé Közel-Keletről és Észak-Afrikából, Németország több mint egymillió migránst fogadott be, a Keleti pályaudvar előtt pedig ezrek táboroztak hosszú hetekig – mintegy egymillió menedékkérő érkezett Dél-Európába, ezen belül Olaszországba, Görögországba, Spanyolországba, Ciprusra és Máltára tengeren vagy – ahol lehetséges – szárazföldön. (Ez nagyjából, de nem teljesen fedi le az érkezők számát, hiszen kis számban más országokon keresztül is jöttek vagy jönnek menedékkérők Európába – a szerk.)    

2016-ban ez a szám 374 ezerre, 2017-ben 185 ezerre, 2018-ban 141 ezerre, 2019-ben 124 ezerre, 2020-ban pedig 95 ezerre csökkent

– azaz öt év alatt mintegy tizedére esett a Dél-Európába illegális úton belépők száma.

Idén június 7-ig mintegy 31 ezer migránst regisztráltak a hatóságok az említett országokban.

Havi átlagban tehát 6100-an lépték át a határt ebben az évben, kevesebben tavalyhoz képest, amikor 7900-an jöttek havonta.

(Igaz, nyáron, a jó idő beálltával és a járvány elmúlásával várhatóan növekedni fog ez a mutató – a szerk.)

Az alábbi grafikonon is egyértelműen látszik, hogy 2015 óta mennyire visszaesett a mediterrán térségbe érkező migránsok száma.

A Mediterrán-térségbe érkező migránsok száma 2015-től havi szinten, tengeren és szárazföldön. (Forrás: UNHCR)A Mediterrán-térségbe érkező migránsok száma 2015-től havi szinten, tengeren és szárazföldön. (Forrás: UNHCR)

Ami az idei helyzetet illeti, az érkezők 90 százaléka - 31 ezer közül 28 ezren - a tengeren keresztül érkezett.

A legfőbb célország Olaszország és Spanyolország (15 és 11 ezer migráns), majd Görögország (3213), Ciprus (1074) és Málta (174) jön a sorban.

Guineától Bangladesig

Ha a „küldő országokat” nézzük, a legtöbben, mintegy 2600-an Bangladesből érkeztek (legalábbis onnan származnak), ami azért meglepő, mert a dél-ázsiai ország – India keleti szomszédja – meglehetősen messze van Európától.

A bangladesieket a tunéziaiak (2000), a szíriaiak és az elefántcsontpartiak (1400-1400) követik. Jelentősebb számban jöttek még bevándorlók Eritreából (982), Guineából (945), Szudánból (926), Egyiptomból (921) és Afganisztánból (683).

Tehát nem csak Európával szomszédos területekről,

hanem a világ számos térségéből érkeznek menedékkérők kontinensünkre, Észak- és Fekete-Afrikától kezdve a Közel-Keleten át Dél-Ázsiáig.

Érdekesség, hogy az érkezők kétharmada férfi, és mindössze kilenc százaléka nő, 25 százaléka pedig gyerek.

Út közben hivatalosan 784-en vesztették életüket vagy tűntek el az idén, 2015-tól kezdve pedig csaknem 18 ezren jutottak erre a sorsra.

Sokan jönnének, de...

Bár az UNHCR adatai szerint évek óta mérséklődik a Mediterráneumon keresztül Európába érkezők száma,

ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden csendes az EU déli határain. Tanulmányok szerint a szegény afrikai országok lakosai számára továbbra is vonzó célpont Európa – más kérdés, hogy többségüknek kontinensünk csak távoli álom marad.        

A közelmúltban például a Spanyolországhoz tartozó, de Észak-Afrikában fekvő Ceutát érték el rekordszámban migránsok a szomszédos Marokkóból.

Május közepén egyetlen nap alatt 6000 érkezőt – köztük 1500 kiskorút – regisztráltak, egy részük úszva kerülte meg a határkerítést. (Ez az adat feldolgozás alatt áll, ezért az UNHCR adatbázisa még nem tartalmazza – a szerk.)

A spanyol hatóságok 2700 migránst azonnal visszaküldtek Marokkóba. A kiskorúak ugyanakkor maradhattak: őket szétosztják a spanyol tartományok között. A kormány egyúttal katonai és rendőri egységeket helyezett át a térségbe a határőrség munkájának segítésére.

A hirtelen növekedés hátterében azonban csak egy kisebb politikai viszály áll.

A két ország között ugyanis diplomáciai konfliktust okozott, hogy egy spanyolországi kórházban ápolták a koronavírusos Brahim Ghalit, a Polisario Front vezetőjét, aki a Marokkóhoz tartozó Nyugat-Szahara függetlenségéért küzd. Ennek alighanem szerepe volt abban, hogy – spanyol sajtóbeszámolók szerint – a marokkói hatóságok ölbe tett kézzel nézték a migránsok tengerre szállását.          

Ceuta mellett a másik észak-afrikai spanyol város, Melilla is régóta vonzó célpont az afrikai bevándorlók számára. Emellett idén erősödött a Kanári-szigetekre irányuló illegális migráció is.

Összességében azonban

még így is kevesebb migráns érkezett eddig Spanyolországba idén (havi szinten mintegy 2300), mint tavaly (3500) – azaz „migránsáradatról” jelen állás szerint szó sincs.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Örvénybe került Izrael és Irán – öngyilkos drón jött a kibertámadás után
Káncz Csaba | 2021. augusztus 2. 17:52
Az iráni dróntámadás oka egy július elején elkövetett, átfogó izraeli kibertámadás lehet, amely során lebénult a teljes iráni vasúti hálózat. A kibertérben végrehajtott támadások napjainkban bármikor fizikai erőszakká eszkalálódhatnak. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Kevésnek tartja a piac az eddigi kamatemeléseket?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 2. 14:52
Még kell egy kis ideig várni, hogy megtudjuk, lesz-e a hatása a jegybanki alapkamat megduplázásának. Addig viszont hosszú éveknek kell eltelnie, hogy kiderüljön, Budapest követheti-e rendezőként - egyedül vagy másokkal közösen - az olimpiai játékoknak vasárnapig helyt adó Tokiót a rendezők sorában. Ezek a kérdések foglalkoztatták munkatársunkat a Trend FM ma reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság 5,6 millió euróért megvette a magyar állam a Batthyány család okleveleit
MTI | 2021. augusztus 2. 14:29
520 dokumentumról van szó.
Makro / Külgazdaság Hirtelen megugrott a gépi lélegeztetésre szorulók száma Izraelben
MTI | 2021. augusztus 2. 12:37
Eddig két tucatnyian voltak, most már 42-en. Közben már egy hete minden nap kétezernél több új koronavírus-fertőzöttet azonosítanak.
Makro / Külgazdaság Kétszámjegyű volt a júniusi emelkedés az ipari termelői áraknál
MTI | 2021. augusztus 2. 12:20
Éves összevetésben összességében +11,6 százalék a dolgok állása.
Makro / Külgazdaság Betiltotta a korlátozások elleni tüntetéseket a berlini rendőrség
MTI | 2021. augusztus 2. 12:09
Három megmozdulást terveztek hétfőre a korona-korlátozások ellen.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: a jegybankelnök gyorsabban akar haladni, mint amire lehetőség van
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 2. 11:22
Nagyinterjút adott az ATV-nek a pénzügyminiszter, és a karakterétől eltérően néha egészen csípős válaszokkal állt elő.
Makro / Külgazdaság Újabb rekordot dönt a benzinár
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 2. 11:03
A 95-ös oktánszánú üzemanyag literje szerdától átlagban bruttó 2 forinttal kerül többe. A gázolaj ára viszont ezúttal nem változik.
Makro / Külgazdaság Beindult a szlovák oltáslottó
MTI | 2021. augusztus 2. 08:28
100 ezer eurót is lehet vele nyerni.
Makro / Külgazdaság Annyira durva az új-zélandi lakhatási válság, hogy a kormány emberi jogi vizsgálatot rendelt el
MTI | 2021. augusztus 2. 06:54
Az emelkedő lakásárak és bérleti díjak miatt a családok vészhelyzetbe kerültek. A kormány sokakat motelekben helyezett el, mivel nem áll rendelkezésre elegendő állami lakás sem.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos