Egy éve 400 forintos benzin- és még ennél is magasabb gázolajárakat láthattunk. Ha valaki akkor azt jósolja, hogy négy hónapon belül literenként 280 forintért tud majd 95-öst tankolni, akkor annak az elmeállapotának épségét a többség biztosan megkérdőjelezi. Ráadásul tavaly januárban a kiéleződő amerikai-iráni konfliktus miatt a szakértők 100 dolláros olajárral és elszabaduló üzemanyagárakkal riogattak. A koronavírus-járvány viszont elsöpörte mindezt, az olajár összeomlott, és az üzemanyagárak is sokéves mélypontra kerültek.
Ebben az játszott szerepet, hogy az emberek és számos esetben az áruk mozgásának erőteljes korlátozása miatt egyszerűen sem a fuvarozók, sem a magánemberek nem tankoltak annyit, mint korábban. Eközben pedig a borús gazdasági kilátások miatt az üzemanyagok árát meghatározó nyersolaj ára is mélypontra zuhant. Sőt, megtörtént az a teljesen abszurdnak tűnő helyzet, hogy a határidős piacon az eladók fizettek azért, hogy valaki vegye át tőlük az olajat, mert annyira alacsony volt a kereslet és olyan nagyok voltak a készletek.
Az érintettek egy része számára persze mindez nem vagy alig jelentett kézzelfogható nyereséget, hiszen hiába volt nagyon olcsó az üzemanyag, ha nem lehetett autózni, vagy a fuvarozók nem kaptak megbízásokat. Ha megnézzük a NAV statisztikáit, akkor abból is jól látszódik, hogy a benzin forgalma az egy évvel korábbinak csupán a kétharmadát érte el, és az áruszállítás is komolyan visszaesett, hiszen a gázolaj forgalma is 20 százalékkal csökkent.
A tavasz vége felé, amikor a járvány első hulláma elült, az árak ismét határozottabban emelkedni kezdtek, és június elejére a benzinár elérte a 340 forint körüli szintet, míg a gázolaj 350-ig kúszott fel. Ezt követően az erősebb nyári kereslet hatására tovább emelkedtek, ám ősszel ismét lejtőre kerültek az árak. Azonban ez sem bizonyult tartósnak, mert hiába volt világszerte súlyos a járvány második hulláma és léptettek életbe a kormányok újabb korlátozásokat, a vakcinákról érkező kedvező hírekre reagálva az olaj ára viszonylag sokat emelkedett az év utolsó hónapjaiban, ez pedig magával hozta az üzemanyagok árának növekedését is.
Idén sem lehet nagy esésre számítani
Tavaly az árupiacon tapasztalt nagy bikapiacból az olaj kimaradt, ám ez nem azt jelenti, hogy borús kilátásokkal nézne az energiahordozó az idei év elé. A globális gazdaság visszarendeződése több évtizede nem látott növekedést hozhat, ez pedig várhatóan az olyan fontos alapanyagok iránti keresletben is megmutatkozik majd, mint az olaj. Így az elemzők növekvő kereslettel számolnak, ami elvileg az árak emelkedésével kellene, hogy járjon. Más kérdés, hogy a nagy kitermelők közötti állandó pozíciós harc és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) esetleges kvótaemelése teret enged-e majd ennek.
Az autósok számára nem indult túl biztatóan az év, hiszen hétfőn többhavi csúcsra emelkedtek a világpiaci olajárak azokra a várakozásokra reagálva, hogy a legnagyobb olajexportáló országokat tömörítő csoport a jelenlegi szinten hagyhatja a kitermelést februárban, a tömeges védőoltási kampányok pedig megfékezhetik a koronavírus-járványt, ezáltal lökést adva a világgazdaságnak. Ennek köszönhetően az Európában irányadónak számító Brent 53 dollárig drágult, míg az Észak-Amerikában mérvadó WTI megközelítette az 50 dolláros szintet.
A történéseket kommentálva Warren Patterson, az ING holland bankcsoport nyersanyagpiaci elemzője rámutatott: az árak alakulása azt sugallja, hogy a piacok meggyőződése szerint az OPEC+ csoport, azaz az OPEC tagállamai és szövetségeseik, élükön Oroszországgal, változatlan szinten hagyják kitermelésüket februárban. A csoport hétfőn hozta meg a döntést a kitermelés szintjéről, de a hétvégén nyilatkozó tisztségviselők többsége ellenkezését fejezte ki egy esetleges növeléssel szemben.
Az OPEC+ csoport tagjai december elején abban állapodtak meg, hogy az együttes napi termelési kvótát 2021-ben fokozatosan emelik kétmillió hordóval, és ennek részeként januárra 500 ezer hordós növelést tűztek ki célul. A következő hónapokban rendre megvizsgálják a piaci helyzetet és annak fényében hoznak újabb döntést. Mohammad Barkindo, az OPEC főtitkára vasárnap kijelentette: a nyersolaj iránti napi átlagkereslet idén várhatóan 5,9 millió hordóval, 95,9 millió hordóra emelkedik, de az olajkitermelők egy sor lefelé mutató kockázatot látnak 2021 első felére. A kereslet fellendülése a második fél évre várható, miután számos országban megfékezhetik a koronavírus-járványt a védőoltások tömeges beadásával.
Az áremelés egyébként Magyaroszágon az adóterhelésben némi könnyebbséget hozna, hiszen a hatályos szabályok szerint, ha az olaj hordónkénti árának átlaga meghaladja az 50 dolláros szintet, akkor a jövedéki adó mértéke némileg csökken. Ellenben, ha alatta van, ahogy 2020 utolsó negyedévében volt, akkor plusz adóterhelést kapnak az üzemanyagok. A szabályok szerint, ha az olaj ára tartósan 50 dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal nő. Január első napjaiban a kulcsfontosságú szint körül mozgott az olaj árfolyama. Érdemes megjegyezni, hogy a további emelkedés esetén is csak áprilisban fog csökkenni a már említett adó mértéke.
Más miatt is fájhat az autósok feje
Noha az üzemanyag-fogyasztás egyértelműen arra utal, hogy a magyarok tavaly kevesebbet autóztak, ez a kötelező biztosításban (kgfb) nem tükröződik. Az év végéhez közeledve azok az autósok, akik a naptári évnek megfelelő biztosítással rendelkeztek, nem túl szívderítő hírt kaptak, ugyanis jellemzően még azoknak is emelkedett a fizetendő díjuk, akik egyébként a balesetmentes vezetéssel jövőre magasabb bónuszbesorolásba kerülnek. A díjemelés mértéke egyébként összhangban állt az előzetesen várt 5-10 százalékos emelkedéssel. Természetesen ez az átlag, vannak, akik ennél jelentősen nagyobb drágulást tapasztalhattak és bizonyára vannak olyanok is, akiknek csökkent valamelyest a fizetendő összeg. Mindenesetre, ha a sáv alját vesszük, az is meghaladja az idei évre várt infláció mértékét.
Korábban a biztosítási piacról szóló írásunkban egyébként ezt a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megmagyarázta. Adataik szerint ugyanis a gépjármű biztosításokat illetően semmilyen költségcsökkenés nem mutatható ki a járvány miatt a biztosítók oldalán. A javítások díjai, az anyagköltség és a szerviz-óradíjak ugyanúgy megmaradtak vagy még tovább növekedtek, ezért a kárráfordítás továbbra is magas a biztosítók részéről.
Az autópálya díjak is emelkednek
Bár nem egetverő összeg, de vélhetőleg annak sem örült a magyar autóstársadalom, hogy több év után a kormány 2021-ben megemelte az autópálya díjakat. November végén jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy rögzítik a díjak inflációkövetésének szabályait. Emellett azt is jelezték, hogy a 2020-ban megépült gyorsforgalmi szakaszokkal bővítik a személyautók számára díjköteles hálózatot.
A személyautók esetében alkalmazott D1-es matrica esetében nagyjából 4 százalékos emelés érvényesül január 1-től. Ez azt jelenti, hogy az eddig 5000 forintba kerülő megyei matricákért jövőre 5200 forintot kell fizetni. Ha valaki heti matricát vásárolt, akkor ezt tavaly 3500 forintért tehette meg, januártól viszont 3640 forintot fizethet. Ami az éves díjakat illeti, az 42 980-ról 44 660 forintra ugrik.
