A metaverzum egy online, 3 dimenziós, virtuális tér koncepciója, amely összeköti a felhasználókat az életük minden területén. Több platformot köt össze, hasonlóan az internethez, amely különböző, egyetlen böngészőn keresztül elérhető weboldalakat tartalmaz. A koncepciót három évtizede Neal Stephenson „Snow Crash” című sci-fi regényében dolgozta ki. Bár a metaverzum ötlete egykor fikció volt, most úgy tűnik, hogy a jövőben valósággá válhat.

A kibontakozó metaverzum

Tavaly októberben a Facebook bejelentette, hogy META-ra változtatja a nevét, és látszólag egyik napról a másikra felkapott lett a virtuális valóság technológiáján, blokkláncon és nem helyettesíthető tokeneken alapuló Web3 forradalom – más néven metaverzum – ötlete.

A metaverzumot a kiterjesztett valóság fogja vezérelni, és minden felhasználó egy karaktert vagy avatárt irányíthat majd. Például egy „Oculus VR” headset segítségével a felhasználó vegyes valóságú megbeszélést tarthat a virtuális irodájában, munkát végezhet, majd utána pihenhet egy blokklánc alapú játékban, vagy a metaverzumon belül kezelheti kripto-portfólióját és pénzügyeit.

A játék vagy a közösségi média támogatása mellett a metaverzum egyesíti majd a gazdaságot, a digitális identitást, a decentralizált kormányzást és más alkalmazásokat. Mindezek a funkciók biztosítják a blokklánc potenciálját e jövőbeli technológia működtetéséhez.

Magas növekedési ráta

Az iparág globális piacának mérete az előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 1,6 ezermilliárd dollárt, 43,3 százalékos növekedési rátával. Verseny folyik a vállalatok és országok között a leendő digitális világba való befektetésről, hogy befolyásolják annak fejlődését. Az olyan vállalatok, mint a Microsoft, a Google, a Qualcomm és az Nvidia jelentős befektetésekkel indították el a versenyt 2021 elején.

Az iparágban a vállalkozások széles köréből származó befektetések 2022 első öt hónapjában elérték a 120 milliárd dollárt, ami több mint kétszerese a tavaly egész évben mért 57 milliárd dolláros befektetésnek.

Az Emirátusok színre lép

Július elején kezdtek jönni a hírek arról, hogy Dubaj kormánya arra készül, hogy egyes részlegeit a metaverzumba helyezze, ami lehetővé tenné a felhasználók számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a 3D virtuális világok integrált hálózatában. Ez az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) metaverzumban tett számos kezdeményezéseinek egyike.

Az Emírségek határozottan a metaverzum felé fordul, hogy javítsa az általános ipari versenyképességet, és növelje a termelékenységet az egyre inkább digitalizált világban. Az ország vezetői abban reménykednek, hogy a metaverzum és a negyedik ipari forradalom technológiája új utakat kínál majd az Emírségek gazdaságának diverzifikálására a szénhidrogének utáni világban.

A virtuális vezetés átvétele

Május elején Dubaj uralkodója, Mohammed bin Rashid al-Maktoum bejelentette a Dubai Metaverse Stratégia elindítását. A stratégia célja, hogy 2030-ra 4 milliárd dollárra növelje a metaverzum szektor hozzájárulását az Emírség gazdaságához. Mindezzel Dubai a virtuális világ kulcsszereplőjévé kíván válni.

Ennek érdekében Dubaj az Emirátus technológiai területen elért sikereire fog építeni: a The Economist Impact idei Digital Cities Indexe Dubajt a Közel-Keleten az első, globálisan pedig a 18. helyre helyezte.

Május 19-én Abu Dhabi Gazdaságfejlesztési Minisztériuma szándéknyilatkozatot írt alá az SAP-val, a vezető német szoftvervállalattal, hogy felgyorsítsák a digitális átalakulást az Emírségekben. Ez magában foglalja az „Ipar 4.0” tervet, amely a negyedik ipari forradalom technológiai kezdeményezéseit vizsgálja és indítja el Abu-Dhabiban.

Május 26-án a DP World, a világ vezető, dubaji székhelyű kikötői üzemeltetője bejelentette a DPMETAWORLD, a metaverzum digitális megoldásainak platformjának megalakulását, amely várhatóan az év végén indul.

Az árnyoldalak és kockázatok

Vannak azonban aggályok is a metaverzum kapcsán. Az emírségekbeli szakértők aggódnak a metaverzum mentális egészségre gyakorolt ​​hatásai miatt. Egyesek azzal érvelnek, hogy fokozza a szorongást, a fáradtságot és a depressziót – hasonlóan más technológiáknál tapasztalt hatásokhoz. A virtuális valóság hívei azonban azzal érvelnek, hogy ez növelheti az empátiát, mivel a metaverzum nagyobb lehetőségeket kínál a fokozott interakcióra olyan emberek között, akiknek egyébként soha nem keresztezték volna egymás útjait.

Az Emírségek ezzel egyidejűleg több előrelépést is elért a technológiai világban, beleértve a digitális fizetéseket, a kriptovalutákat és a mesterséges intelligenciát. De ahogy a kripto-ipar jelenlegi válsága is jelzi, az új technológiákba, például a metaverzumba történő befektetés magas kockázatokkal jár.

A befektetői érdeklődést hajtó számos tényező, például a fokozott piaci felkészültség és a folyamatos technológiai fejlődés ellenére a metaverzum egy magas kockázatú befektetés, amely a részletes tervek ellenére sem garantálja a sikert, a hosszú távú érdeklődést, sőt a zökkenőmentes fejlődést sem.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)