A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint, 1993–2015. október (%) Forrás: TÁRKI

A TÁRKI még 2015. októberében végzett egy felmérést. Eszerint a magyar lakosság migrációs potenciálja a rövid és a hosszú távú munkavállalást tekintve a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt, és a 2010-ben tapasztalt töréstől eltekintve 2012-ig előbb nőtt, majd 2014-ig csökkent, s azóta kis ingadozással 10–14 százalékos szinten maradt.

A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6 százalék között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya a korábbi kétszerese volt, júliusra kismértékben csökkent, és októberre összességében változatlan maradt. A migrációs hajlandóság halmozott értéke sem változott 2015-ben.

A bármilyen típusú (azaz rövid távú vagy hosszú távú munkavállalás, illetve kivándorlás) migrációt tervezők aránya a teljes lakosság körében (15%) mérthez képest magasabb:

• a dél alföldi (19%) és a nyugat dunántúli (17%) régiókban élők
• ,az érettségivel (16%) és diplomával (21%) rendelkezők,
• a tanulók (67%) és a munkanélküliek (27%),
• a saját anyagi helyzet jövőjével kapcsolatban pesszimisták (21%) vagy optimisták (22%),
• illetve azok körében, akik nem tudják eldönteni, hogy elmennének-e szavazni, jelentősen magasabb a migrációt tervezők aránya (29%).

Kire szavaznak?

Pártpreferencia alapján ugyan jelentős különbségeket tapasztalhatunk a migrációs hajlandóság terén: a Fidesz–KDNP, illetve az MSZP szavazói körében alacsony, a válaszmegtagadók, a bizonytalanok és különösen a Jobbik-szimpatizánsok körében magasabb a migrációs hajlandóság), ám emögött feltehetően más tényezők (például a kor) hatása húzódik meg - jegyzi meg a TÁRKI felmérése.

Annak érdekében, hogy elkerülje a munkanélküliséget, hajlandó lenne-e ingázni, illetve költözni? (a migrációt tervezők és az aktív népesség körében, %)

Költöznénk, de hova?

A munkaerő-piaci szempontból aktív népességhez képest a migrációt tervezők körében jóval magasabb arányban vannak azok, akik a munkanélküliség elkerülése érdekében hajlandóak lennének az országon belül ingázni: míg a migrációt tervezők háromnegyede, addig az aktív népességnek csupán valamivel több, mint fele ingázna.

Ugyanez igaz az országon belüli költözésre is: míg az aktív lakosság kevesebb mint harmada lenne hajlandó az országon belül másik településre költözni egy állás érdekében, addig ez az arány a migrálást tervezők körében majdnem kétszeres.

És ha netán kitör a háború?

Káncz Csaba, a Privátbankár külpolitikai szakértőjét nemrég arról kérdeztük, hogy van-e olyan ország, ahol 20-50 évre nyugodtan tervezhetnénk a jövőnket?