Megköszönte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter pénteki Twitter-bejegyzésében, hogy Észtország száz katonával támogatja Lengyelországot a fehérorosz határon.
Szívesen fogadjuk Észtország ajánlatát
- írta a miniszter, hozzátéve: egyeztetnek Tallinnal a támogatás részleteiről, és később beszámolnak róluk.
Az MTI szerint Blaszczak azután nyilatkozott, hogy az észt hadsereg a Twitter-oldalán tudatta: Észtország száz katonát küld Lengyelországba a hibrid agresszió elleni védekezés támogatására.
Korábban az Egyesült Királyság is katonai támogatást ígért a lengyel határőrség számára. Ben Wallace brit védelmi miniszter csütörtöki lengyelországi látogatása során megerősítették:
várhatóan még novemberben egy brit hadmérnöki századot vezényelnek a lengyel-fehérorosz határra: feladatuk a határkerítés javítása és a határ menti utak átjárhatóságának biztosítása lesz.
A lengyel médiában pénteken idézett brit sajtóértesülések szerint 100-150 katonáról lesz szó.
Lengyelország
a jövő év közepéig 5 méter magas acélfalat emel a Fehéroroszországgal közös határszakaszon.
A határ menti térségben november végéig rendkívüli állapot van érvényben.
Az év eleje óta a lengyel-fehérorosz határon több mint 34 ezer határsértési kísérletet regisztráltak.
Lengyel becslések szerint 3-4 ezer, fehérorosz közlés szerint viszont 7 ezer migráns tartózkodhatott a határ fehérorosz oldalán, mielőtt egy részüket elszállították volna.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök felajánlotta, hogy országa ötezer migráns hazaszállításáról gondoskodna, de ajánlatát ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a fennmaradó kétezer bevándorlót fogadja be az Európai Unió, egy Németországba vezető humanitárius folyosó létesítésével, amit Berlin elutasított.
Minszkből csütörtökön egy repülőgépen hazaszállítottak 400 migránst Irakba.
Lengyelország diplomáciai offenzívát folytat, egyebek között a migránsokat Minszkbe szállító járatok leállítása céljából. A lengyel vezetés mindamellett huzamos ideig tartó válságra számít a fehérorosz határon.
Sajtóhírek szerint ugyanakkor a fehéroroszok már kiürítették a határmenti területet: az ottani táborból a néhány száz méterrel odébb levő logisztikai központba vitték az embereket. A hetek óta tartó válsághelyzet tehát új szakaszba lépett, írja a 444 a Guardian alapján.
Lengyelország ugyanakkor azt állította, hogy
a fehéroroszok később elkezdték visszavinni az embereket a határra, és arra próbálják ösztönözni őket, hogy törjenek át illegálisan. Az MTI szerint a határon két nagyobb csoport próbált áttörni péntekre virradóan, de nem jártak sikerrel.
Eközben Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka pénteken ismét telefonon beszélt egymással. A találkozó után Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette:
az orosz és a fehérorosz elnök egyeztetése nem elégséges a migrációs válság megoldásához, ehhez közvetlen kapcsolatfelvételre van szükség Fehéroroszország és az Európai Unió között.
Putyin és Lukasenka a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválság november 8-i kezdete óta tartott ötödik telefonos kapcsolatfelvétele során Peszkov szerint
mély aggodalmuknak adtak hangot a lengyel rendvédelmi és katonai erőknek "a menekültekkel, migránsokkal szembeni, meglehetősen agresszív fellépése miatt".
A Kremlnek a tárgyalásról kiadott közleménye szerint a felek "elfogadhatatlannak" és "kegyetlennek" minősítették, hogy a lengyel határőrök "durva erőszakot és különleges eszközöket vetettek be".
Lukasenka tájékoztatta Putyint Minszknek a migrációs válság okozta feszültség csökkentése érdekében tett lépéseiről, valamint az Angela Merkel ügyvezető német kancellárral szerdán folytatott tárgyalásáról, írja az MTI.
A válság láttán az Európa Tanács emberi jogi kötelezettségeinek betartására szólította fel Lengyelországot
Noha a lengyel-fehérorosz határon kialakult helyzet Minszk elítélendő intézkedéseinek eredménye, ez nem menti fel Lengyelországot emberi jogi kötelezettségei alól
- jelentette ki a strasbourgi székhelyű intézmény emberi jogi biztosa.
Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta, hogy a szerdán bevezetett és november végéig tartó rendkívüli állapot hatálya alá tartozó, a lengyel határ menti területekre érvényes belépési tilalom káros következményekkel jár.
Szavai szerint
megakadályozza a nemzetközi szervezeteket és a civil társadalom képviselőit abban, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak, és végezzék emberi jogi munkájukat. Továbbá lehetetlenné teszi a média hozzáférését a határzónához, ami aláássa a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, valamint korlátozza az átláthatóságot és elszámoltathatóságot. Az ilyen intézkedés teret ad a félretájékoztatásnak, és erősíti a bizonytalanság érzését
- mondta.
A humanitárius és jogi segítséget nyújtó nemzetközi szervezeteknek és a civil társadalmi szereplőknek azonnali és akadálytalan belépést kell biztosítani a határ minden területére. Az újságírók számára pedig lehetővé kell tenni, hogy a jelenlegi rendkívüli állapot hatálya alá eső térségből is szabadon és biztonságosan tudósítsanak
- jelentette ki Mijatovic.
Azt is hangsúlyozta, hogy a lengyel szejm által elfogadott törvényjavaslat - mely a rendkívüli állapot lejárta után alkalmazandó új szabályokat határozza meg - azzal a kockázattal jár, hogy a rendkívüli helyzet állandósul.
Ez súlyos és hosszú távon negatív következményekkel jár a szabad mozgásra, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, valamint az emberi jogvédők munkájára
- mondta.
A rendkívüli állapot miatt bevezetett korlátozásokat meg kell szüntetni, és azokat nem szabad új jogszabályokkal állandósítani - jelentette ki. Ezenkívül a jogszabályok bármilyen módosításának biztosítania kell, hogy a lengyel ombudsman teljes mértékben mentes legyen megbízatása teljesítésének korlátozásától - húzta alá.
Kijelentette továbbá, hogy
azok a lengyel jogszabályok, melyek lehetővé teszik a hivatalos határátkelőkön kívül az ország területére lépők azonnali visszaküldését, aláássa a menedékkérelem beadásához, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. A jogszabályt módosítani kell annak érdekében, hogy a Lengyelország területére lépő emberek kérelmet nyújthassanak be, és egyéni értékelés keretében kezdődhessen meg a menekültügyi eljárásuk
- hangsúlyozta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet kezelése nem csak Lengyelország feladta. Olyan európai kötelesség, melyhez a szolidaritáson, valamint az európai értékeken és normákon alapuló emberi jogi választ kell adni - tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Az előzetesen várthoz képest korábban megismerhetők lesznek majd. 
