Megunta az elaprózott működést a kijevi kormány és úgy döntött: az év végéig még nagyobbra hizlalja az Állami Vagyonalapnak (ÁV) hívott monstrumot: a tervek szerint a mostani 2400-ról 3600-ra növeli az ez alá tartozó állami vállalatok számát. Ezen kívül bevonja ide az állami földalapot is és az egészet még hozzáértőbb vezetőkkel tölti fel – adta hírül az Interfax Ukraine hírügynökség.
Az ÁV-hoz jelenleg nem csupán a 100 százalékban állami cégek tartoznak, hanem olyanok is, amelyekben csak kisebb-nagyobb részesedése van.
A sok-sok céget most egyszerre több központban is kezelik, közülük három jelentősebb: 295-öt felügyel az állami erdőügynökség, 136-ot az agrártudományi akadémia és 130-at az igazságügyi minisztérium. Az ÁV-t ellenőrző miniszterelnök-helyettes szerint egyetlen, profin működő irányítást akarnak létrehozni, amely hatékonyan vezeti ezeket a vállalatokat. Ennek a megújuló és kibővített alapnak az oroszoktól lefoglalt vagyonelemek sikeres integrálása és hasznosítása is a feladata lesz.
Külön szólt a földalapról, elismerve, hogy az nagyon akadozva és átláthatatlanul működik. Az átalakítás szerinte azt a célt is szolgálja, hogy elejét vegyék a korrupt tranzakcióknak, amelyek az elmúlt években történtek.
A kijevi kabinet az elmúlt napokban megerősítette, hogy – betartva az OECD ajánlásait - a minimumra akarja csökkenteni a gazdaság egészében az állami tulajdoni részt, de a stratégiai ágazatokban és a nemzetbiztonsági szempontból fontos területeken működő cégeknél fenntartja a központi irányítást és ellenőrzést.
Nem roppant meg a cégvilág
Az Opendatabot nevű ukrán statisztikai elemző intézet szerint 2022 áprilisa és 2023 áprilisa között 203 ezer egyéni vállalkozás szűnt meg, 209 ezer alakult és 32 ezer társas vállalkozást jegyeztek be. Idén április elején összesen 1,9 millió egyéni és 1,2 millió társas vállalkozást tartottak nyilván az országban. Az intézet szerint ezek a számok azt jelzik, hogy a háború ellenére sem roppant meg a cégvilág.
Denisz Smihal kormányfő a minap egyeztetett minderről Julija Szviridenko gazdasági miniszterrel és Rusztem Umerovval, az ÁV vezetőjével. A miniszterelnök azt mondta, hogy folytatni fogják a kisebb vállalatok privatizációját és újra nekifutnak a nagyobbak magánkézbe adásának. Tavaly a privatizáció nyomán 1,7 milliárd hrivnya (1 hrivnya=9,17 forint) került a költségvetéshez.
A gyorsítás jegyében május első hetének végén a kormány jóváhagyta az állami Enerhoatom energetikai nagyvállalat részvénytársasággá való átszervezését. A kormány szerint megmarad a 100 százalékos állami tulajdon, de profibb lesz a menedzsment és nagyobb eséllyel tudnak bevonni új forrásokat az új projektekhez. A tranzakciót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitele is segíti.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
