A hadviselést értők szerint nagyjából egy hete van Izraelnek, hogy megtorolja azt a sok szempontból példátlan támadást, ami cikkünk írásakor 1300 halálos áldozatot követelt, a tényleges szám ennél magasabb. Az izraeli hadsereg már megkezdte a válaszcsapásokat, de ez még távolról sem látszik a helyi konfliktus végének.
A Hamász sokoldalú támadást indított Izraellel szemben, sok embert meggyilkolt, túszul ejtett, majd kivégzett. Mindez minden jel szerint egy olyan támadás, amit hosszú ideig készítettek elő, és amit az izraeli titkosszolgálat nem tudott megakadályozni.
Izrael egyelőre a válaszcsapások megindítása mellett infrastrukturális korlátozásokat vezetett be a palesztinok által lakott területekre, és eladott 30 milliárd dollárt a devizatartalékaiból, hogy a pénzpiacokat még jobban összezavarja.
Adj isten, fogadj isten
Sok szempontból példátlan a Hamász támadása. Hatalmas az áldozatok száma, és azoké is, akiket előbb túszul ejtenek, és aztán végeznek ki.
Izrael válaszolni fog, efelől kétség nincs, ahogy az már meg is kezdődött. Mint azt egy biztonságpolitikai szakértő beszélgetőtársunk kifejti, a kérdés, hogy ezzel meddig megy el.
A szempontok, amiket ilyen esetben mérlegelni kell, egyszerre tudnak politikusak és cinikusak lenni.
Az összképben azt kell nézni: másnap mi lesz?
Mindent egy lapra
Beszélgetőtársunk vélelmezése szerint a Hamász a mostani támadására minden erőforrását felhasználta, amit egy ilyen alkalomra összegyűjtött az évek alatt.
„Ez volt a Hamász 9/11-e”.
Ezt alátámasztják a sajtójelentések, amelyek a kiképzés körülményeiről szóltak, és a fegyverekről, bulldózerekről, siklóernyős katonákról, akik részt vettek a támadásban.
Hamar kell okosnak lenni
Izrael most képes a bosszú jegyében a földdel egyenlővé tenni a Gázai övezetet és a régióban vele nem szimpatizáló többi államot. Ha túlzott bátorságot merít, akár Iránnak is nekimehet.
Izrael eddig leállította az infrastruktrulás szolgáltatást a palesztinoknak, többek között az Európai Unió is elzárja látszólag mindazt a pénzügyi támogatást, amit eddig biztosított a térségnek.
Beszélgetőtársunk szerint az izraeli kormánynak hamar, lényegében egy héten belül kell olyan katonai választ adni, ami arányos válaszcsapás, egyben olyan szintű, hogy az ország szép számban található ellenségének ne lehessen motivációja további támadásokra.
Mehran Kamrava, a Georgetown University Qatar professzora az AlJazeera-nak nyilatkozva ezért épp a Hamász felelősségét hozta fel, lévén a szervezetnek tudnia kellett, hogy egy ilyen támadásnak milyen következményei lesznek a palesztin lakosságra.
Beszélgetőtársunk elmondása szerint Izrael ereje nem csökkent, egy olyan forgatókönyvhöz, amelyben a Gázai övezetet megszállja, Libanont lerohanja, vagy komolyabban megpiszkálja Iránt, semmi érdeke nem fűződik. Ez igaz katonailag és politikailag egyaránt.
Ezzel leginkább hatalmas költségekkel járó megszállást indítana, amelyeknek történelmileg a haszna kevés, az otthoni politikai zsoldja pedig magas. Az izraeli állam első lépése a teljes bevetéssel és 300 ezer tartalékos mobilizálásával távolról sem a békés rendezés irányába mutat. Csak eddig az Egyesült Nemzetek Szövetsége becslése szerint 123 ezer palesztinnak kellett elhagynia otthonát a válaszlépések miatt.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
