Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.
Szigor az eurózónán belül...
Megállapodtak az euróövezeti államok a költségvetési koordináció szigorításában és a stabilizációs eszközök megerősítésében. Az egész éjjelen át tartó tanácskozást lezáró nyilatkozatban arról tájékoztattak a EU állam- és kormányfői, hogy új költségvetési szabály mellett kötelezik el magukat, amely szerint a 0,5 százalékos GDP-arányos strukturális hiányt meg nem haladó költségvetéseket tekintik egyensúlyinak. Ezen felül, az euróövezeti tagállamok a túlzottdeficit-eljárás megerősítésének keretében elkötelezik magukat: 3 százalékot meghaladó deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha az euróövezeti tagállamok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek.
És kívül is...
Az állam- és kormányfők elhatározták, a tagállamok szintjén törvényi, illetve alkotmányos szabályozással írják elő a kiegyensúlyozott költségvetéseket. Vállalták továbbá, hogy - az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve - automatikus kiegyenlítési mechanizmust dolgoznak ki arra az esetre, ha eltérnének ezektől a szabályoktól. Ez pedig Magyarországra is komoly kötelezettségeket róna.
Zavar a magyar álláspont körül
| Az euróövezeti államokon kívül a javaslatot Bulgária, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is támogatta. Csehország és Svédország parlamenti konzultáció után dönt a részvételről. Egyesült Királyság nem támogatta a javaslatot. |
A reggeli órákban még nem volt teljesen tiszta a kép arról, hogy ki támogatja az elképzeléseket. Nagy-Britannia biztosan kimarad belőle - ez nem is nagy meglepetés. A nyilatkozat elfogadása után még az a magyar álláspont volt ismert, hogy Magyarország sem támogatja az elképzeléseket. Később azonban Orbán Viktor jelezte, a magyar Parlamenthez fordul, gondolkodási időt kér. Ezzel viszont már nem vagyunk egyedül, hiszen Svédország és a mindig euroszkeptikus Csehország sem bólintott rá a nyilatkozatra egyből. Tulajdonképpen a svédek sem okoztak ezzel meglepetést, hiszen a svéd korona a font "védőhálójában" erős, amíg Nagy-Britanniában nem lesz euró, addig Svédországban sem...
Nemzeti szuverenitás
Orbán Viktor ma reggel elmondta: az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.
Úgy fogalmazott: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést hoznia. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
