A bank tanulmánya szerint a jelenlegi válság nehezebb a három évvel ezelőttinél, mivel a monetáris politikai eszköztárak is egyre jobban kimerülnek, továbbá a kormányzatoknak nem áll módjukban fiskális politikai eszközökkel élénkíteni a gazdaságot, sőt a kiadások csökkentését kell szorgalmazniuk a piaci bizalom fenntartása érdekében. Mindeközben az elmúlt évek folyamatos megszorításaiba belefáradt lakosság támogatásának megszerzése egyre nehezebb, ami a pénzügyi-gazdasági mellett egyre több államban politikai és szociális válsággal is fenyeget.
Az alapkamat megemelése elkerülhetetlen
Októbertől a magyar gazdaság nemzetközi megítélése sokat romlott, a forint árfolyama az euróval szemben gyors gyengülésnek indult, több sikertelen államkötvény-aukció követte egymást, és több hitelminősítő is a magyar szuverén adósság leminősítést vetítette előre. Mindezen tényezőket egybevetve az MFB úgy véli, hogy a helyzet kezeléséhez elkerülhetetlen lesz a jegybanki-alapkamat megemelése, azonban tartós stabilizáció akkor alakulhat ki, hogy ha a befektetők Magyarországi bizalma visszaépül, amely akár 1-1,5 évet is igénybe vehet majd.
Az elemzés szerint a külső környezet érezhető lassulása miatt a magyar gazdaság növekedésének külső feltételei is romlottak. A külső kereslet hanyatlása is kedvezőtlen kilátásokat vetít előre, kiváltképp mivel a belső kereslet élénkülésének nem látszik jele. A belső kereslet stagnálásának oka, hogy a munkaerőpiaci helyzet nem javul, a magánszektornak jelentős mértékű törlesztési terhei vannak, továbbá a háztartások jövedelmük nagy részét inkább megtakarítják. A hitelezési hajlandóság tartós csökkenése is visszaveti a beruházási és fogyasztási hajlandóságot.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az MFB az idei évre 1,4 százalékos, míg a jövő évre 0,3 százalékos GDP növekedést valószínűsít. A 0,3 jövőv évi növekedéssel az MFB prognózisa a legpesszimistább, az Európai Bizottság jövőre 0,5, a kormány 1,5 míg a jegybank 0,6 százalékos növekedést prognosztizált.
Gazdasági növekedés tekintetében is lemaradás mutatkozik a régiós országokhoz képest, a lemaradás oka a bank szerint belső gazdasági folyamatokra vezethetőek vissza, a lakossági fogyasztás és a vállalatok beruházása egyedül Magyarországon nem éri el a 6 évvel ezelőtti értéket.
A növekedés legnagyobb korlátja az alacsony fogyasztás
Az MFB szerint jövőre várhatóan a hazai növekedés legnagyobb korlátja továbbra is az elégtelen belső kereslet lesz, miközben a nettó export is csökkenni fog. A lakossági fogyasztást a magas törlesztési terhek mellett a gyorsuló infláció és a csak lassan enyhülő munkanélküliség fogják vissza, míg az új adójogszabályok keresletre gyakorolt összhatása kérdéses. A beruházásokat a bank szerint pedig az emelkedő magyar és világgazdasági kockázatok, bizonytalan növekedési és üzleti kilátások mellett a visszafogott hitelkínálat sújtja majd.
Az elmúlt időszakban a magyar gazdasági növekedés szinte egyetlen hajtóereje az export és a külkereskedelmi többlet volt, s várhatóan ez a tendencia – ha csökkenő mértékben is – folytatódik a következő egy-másfél évben. A német gazdaság második féléves kilátásai ugyan továbbra is bíztatóak, az export bővülési üteme azonban várhatóan csökkenni fog 2011 utolsó hónapjaiban.
A fokozódó bizonytalanság miatt nőnek a megtakarítások
Az elemzés szerint a magyar fogyasztói bizalom is leszakadt a régiótól, melynek oka, hogy a hazai háztartásokat a szomszédos országokénál nagyobb bizonytalanságban tartja a devizaárfolyam volatilis mozgása, a szociális juttatások és kedvezmények folyamatos változása. Mindezen bizonytalansági tényezők a háztartásokat nagyobb megtakarítási hajlandóságra ösztönzik.
A hazai építőipar fél évtizede tartó hanyatlása 2011 eddig eltelt időszakában sem ért véget, a következő évre tervezett jelentős minimálbéremelés pedig tovább növelheti az építőipari vállalatok terheit, amit a jelenlegi piaci helyzetben valószínűleg áraikban nem tudnak érvényesíteni, így emelkedhet az elbocsátások száma, illetve a feketén dolgozók aránya.
A tanulmány szerint a foglalkoztatási helyzetben a következő egy-másfél évben sem várható pozitív fordulat, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalék felett maradhat. Mérsékelt javulást a statisztikákban egyedül a közmunkaprogramok felfutása jelenthet, míg a 2012-től várhatóan emelkedő minimálbér negatív irányban befolyásolhatja a foglalkoztatás alakulását, mivel a megemelkedett költségek miatt a vállalatok elbocsátásokra kényszerülhetnek, illetve emelkedhet a feketén foglalkoztatottak száma.
Az MFB szerint az év hátralevő részében tovább erősödhetnek a dezinflációs hatások, azonban a kormányzati intézkedések (népegészségügyi termékadó, jövedéki adó- és ÁFA-emelés, gáz- és távhőárak támogatásának változása), valamint a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok emelkedése miatt az előzetesen vártnál magasabb lehet a jövő évi fogyasztói árindex. Az idei évben átlagosan 4,0, míg jövőre 4,4 százalékos fogyasztói árindexet vár a bank.
Kockázatok a hiánycél tartásával kapcsolatban
Az MFB a költségvetéssel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság továbbra is sérülékeny maradhat a magas devizaadóssága miatt, valamint az idei hiánycél 2,94 százalékon való tartása is kockázatokat rejt magában a gazdasági növekedés csökkenése miatt. Egyéb kockázatként értékelte a bank, az ÁFA befizetések csökkenését, amely az alacsony fogyasztásnak volt köszönhető, valamint, hogy az Európai Bíróság a távközlési adó kivezetésére kötelezte a kormányt.
A monetáris politika terén jegybanki kamatemelés valószínűsít a bank, véleményük szerint az év hátralevő részében és 2012 első felében az inflációs nyomás helyett a kedvezőtlen pénzügyi folyamatokkal összefüggő kockázatok hatnak a monetáris szigorítás irányába. Szeptemberben felgyorsuló forintgyengülés és az ország befektetői megítélésének újabb romlása az év hátralevő részében megnövelte a kamatemelés valószínűségét. Az MFB szerint a jegybanki alapkamat csökkentésére esetleg 2012 második felében lesz lehetősége a jegybanknak.
Regionális és országspecifikus tényezők miatt gyengül a forint
Az MFB a forint /euró árfolyam emelkedését, újbóli 300-as szint fölé emelkedését a szeptemberi regionális, majd az októberi országspecifikus tényezőknek tulajdonítja, melyek a forint globális és regionális trendtől való leszakadását eredményezték. Ezen tényezők voltak a nemzetközi befektetői hangulat romlása, a világgazdasági növekedés romlása, az európai és amerikai adósságválság újabb hulláma, a biztonságos eszközök iránti kereslet élénkülése, a magyarországi reálgazdasági kilátásokat övező kockázatok növekedése, s ezzel összefüggésben a kormányzati reformtervek végrehajtását és a költségvetési pálya tartását övező bizonytalanság fokozódása.
Az elemzés alapján a kockázatok csökkenésével 2012 második felétől várható intenzívebb forinterősödés a befektetői hangulat optimistábbá válása, az államadósság ráta további csökkenése és a magyar gazdaság megítélésének javulása esetén.
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
