Egy méretes szigetország, amely jól jár az éghajlat melegedésével

Grönland északnyugati partja. Forrás: Wikimedia Commons

A szigetet nem nevezhetjük teljes joggal önálló országnak, de majdnem az. Névleg még Dániához tartozik, de 2009 óta csak jelképes dolgok függnek az anyaországtól, minden lényeges kérdésben Grönland parlamentje és kormánya maga dönt. A szigetnek, avagy szigetországnak mindössze 56 ezer lakója van, akiken az utóbbi időben sokat segített a felmelegedés.

Vízenergia

Az magától értetődő, hogy a viszonylag zord éghajlaton már önmagában is kellemesebb, ha egy kicsit tovább tart és valamivel melegebb a nyár. Vannak azonban ennél gyakorlatiasabb dolgok is, melyek megkönnyítik a szigetlakók életét, ilyen például a megnövekedett vízenergia kinyerésének lehetősége. Ahogy gyorsul a jég olvadása, egyre nagyobb vízhozamúak a lezúduló patakok és folyók, így alkalmasabbak az áramtermelésre. 1993 óta 5 vízerőmű épült, ezzel az áramfogyasztás kétharmadát fedezik, 2030-ra pedig 90 százalékra tervezik növelni az arányt.

Az olvadás hatásai

Ugyanaz a folyamat, ami által lehetővé válik az áramtermelés, a klímaváltozás egyik legveszélyesebb tényezője. A Grönlandon található, helyenként több kilométer vastagságú jég olvadása ugyanis két kedvezőtlen folyamatért is felelős lehet. Az egyik a tengerszint megnövekedése, amely a világ számtalan, tengerszinten fekvő területét veszélyezteti. Ha Grönland egész jege elolvadna, 6 méterrel emelkedne meg a tengerszint. Ebből a mai számítások szerint 1 méternyi már századunkban meglehet.

A másik veszélyes folyamatot a nagymennyiségű édesvíz Atlanti-óceánba jutása okozhatja. Ha ez eléri a Golf-áramlatot, csökkenteni kezdi annak vízhozamát, így az kevesebb hőt szállíthat, ami az európai teleket hidegebbé teheti, különösen a most enyhe telű Nyugat-Európában.

Halászat, kohászat

A grönlandiak most mindenesetre rövidtávon jól járnak. Nemcsak az áramtermelés oldódik meg, hanem egyik legfőbb gazdasági ágazatuk, a halászat is fellendülőben van. A melegebb tengerben a sziget nyugati felén megjelent a tőkehal, a keletin pedig a makréla. Az is előnyös, hogy a tenger rövidebb időre, és kisebb területeken fagy be, így hosszabb a halászati szezon. A jég alól előbukkanó szárazföldek pedig az ott lévő ásványokra és a vízenergiára épülve lehetővé teszik a vas-, és alumíniumkohászat beindítását.

Fellendülő turizmus, hanyatló fókavadászat

Van még egy igen lényeges ágazat, ami 56 ezer ember életszínvonalát könnyen megnövelheti, mégpedig a turizmus. Az enyhébb idő eleve vonzóbb, a megnyíló vízi útvonalakon pedig a hajók meg tudják közelíteni a látványos gleccsereket. A hely a Reuters szerint annyira vonzó lett, hogy az Alaszka és New York között nyáron közlekedő turistahajók, melyek Kanadát északról kerülik meg a szigetek között, már Grönlandon is megállnak.

Nem minden grönlandi örül azonban: a fókavadászatból élők, akik kutyaszánon közlekednek, elveszthetik életformájukat és megélhetésüket. Az örökké fagyos részekre telepített építmények, köztük repülőterek pedig veszélyben vannak, egyszerűen elolvad alóluk a „talaj”.