MTI/Soós Lajos

Kedden véget ért az Országgyűlés idei ülésszaka. Sajátos év van a parlament mögött. Részben azért, mert az ülések számában szinte vetekedett a 2018-as parlamenti szezonnal, másrészt azért, mert idén kettő kényszerpihenő is akadt. Tavasszal az Európai Parlamenti választás miatt április elejétől május végéig 1,5 hónapra állt le az Országgyűlés. Ősszel pedig szeptember eleje helyett az önkormányzati választások miatt négyhetes szünetet követően kezdődött el ismét a munka a Kossuth téren.

Mindez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy parlamenti képviselőink nyári szabadsága jócskán hosszúra nyúlt ebben az évben: június 14-től október 21-ig tartott.

Ha az elfogadott törvények számát nézzük, már kicsit sem hasonlít az idei év 2018-ra. Az Országgyűlés tavalyi tevékenységét bemutató összefoglaló szerint 2018-ban összesen 50 ülésnapot tartottak, ebből 12 volt rendkívüli ülés. 153 döntés született: 57 új törvényt alkottak, 79-et módosítottak és 17 országgyűlési határozatot hoztak a képviselők. Érdemes megemlíteni, hogy a parlamenti munka tavaly az országgyűlési választások miatt csak május 8-án kezdődött.

Az idei ülésszakokról még nem készült a tavalyihoz hasonló összegzés. Az Országgyűlés jogtárának összesítéséből viszont az derül ki, hogy 2019-ben 29-cel kevesebb törvény született, az országgyűlési határozatok száma 36-tal lett több, mint 2018-ban. 107 törvényt hoztak vagy módosítottak, valamint 53 országgyűlési határozatot fogadtak el.

Köztük december elején ment át az Alaptörvény nyolcadik módosítása, a Párbeszéd által benyújtott javaslat az önálló közigazgatási bíráskodás megszüntetéséről. A legalapvetőbb törvényeket – mint amilyen a 2020-as költségvetés vagy a jövő évi adócsomag – már a tavaszi ülésszakon elfogadták a képviselők.

30 ülésnappal kevesebb, mint 4 éve

Az ülésnapok számát tekintve a képviselők mégis behozták azt a 2,5 hónap szünetet, ami a választások miatt kiesett. A parlament honlapja szerint 2018-hoz képest kettővel több, összesen 52 plenáris ülésnap volt. Tavaly az országgyűlési választások miatt állt le hosszú időre a törvényhozás és persze a képviselői munka, mely nem csak a plenáris üléseket jelenti, de ha mégis összevetjük az adatokat az elmúlt évekkel, világosan látszik a tendencia a csökkenő ülésnapok számában: 2017-ben még 68, 2016-ban 72, 2015-ben 82 napot ülésezett a Ház.

Hagyomány lett a botrányos nyitás

A tavaszi ülésszak február 18-án vette kezdetét, ahol a képviselők idén elsőként az igazságszolgáltatásról szóló beszámolókat és a vagyonkezelő alapítványok létrehozásának tervét tárgyalták meg. A nyitóülés után emlékezetes lépés volt, hogy az ellenzéki képviselők a túlóratörvény ellen tiltakozva fogták magukat és először a tévészékházhoz mentek, aztán az esztergomi Suzuki-gyárhoz vonultak.

Az őszi ülésszak nyitása is meglehetősen keményre sikerült: kisebb botrányt kerekedett a parlamentben Orbán Viktor napirend előtti felszólalásakor. A miniszterelnök beszéde alatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő jelent meg a pulpitus előtt a táblákkal, amelyeken olyan üzenetek voltak olvashatók, mint "Stop propaganda", "Stop korrupció", valamint a "Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott", valamint „A lónak a faszát!”, igaz, ezt már csak a helyén ülve tudta felmutatni.

Fontos változást jelentett, hogy az őszi parlamenti ülésszak kezdetétől szigorodtak az országgyűlési tudósítás rendjének szabályai is. Például az újságírók a plenáris ülés napján az Országház bizonyos területeit egy kijelölt útvonalon közelíthetik meg, vagy csak a sajtóiroda külön engedélyével tartózkodhatnak az egyes helyeken.

Az év végi törvénykezési hajrában fogadták el azt a jogszabályt, amely szerint szigorúbban büntethetők a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők. A fegyelmi esetek két új elemmel bővültek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása.

Ugyancsak december elején ment át a kulturális törvénycsomag, amely átalakítja a színházak finanszírozási rendszerét állami, önkormányzati és közös fenntartású színházakra bontva, és amellyel az állam nagyobb kontrollt gyakorolhat az intézményekre.

A félrement "nem" gomb

Az eredeti menetrend szerint a parlamentnek december 11-én kellett volna utoljára összeülnie, végül december 17-én egy rendkívüli üléssel zárult az idei parlamenti szezon. A keddi rendkívüli ülésen sikerült elfogadni a honatyáknak, hogy megemeljék a bírák és ügyészek illetményét.

A rendkívüli ülést egy komolyabb malőr előzte meg. A múlt heti szavazáson 29 fideszes képviselő a rossz gombot megnyomva nem szavazta meg az emelést, aminek hiányában nem lett meg a kétharmados támogatása a módosításnak. Áder János köztársasági elnök aztán gyorsan korrigálta a hibát, és megfontolásra visszaküldte a törvényt. Áder indoklása szerint az elfogadott törvény számos pontatlan megfogalmazást, ellentmondásos rendelkezést tartalmaz, és ebben a formájában nem illeszkedik a hatályos jogrendszerbe.

Február elejéig pihenő

"Nem lesz unalmas a tavaszi ülésszak sem" – ígérte a minap Kövér László. Az Országgyűlés elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva a jövő tavaszi ülésszak legfontosabb jogszabályának a 2021-es állami költségvetésről szóló törvény elfogadását nevezte meg. Emellett Kövér szerint várhatóan újabb gazdaságvédelmi intézkedések törvényhozási hátterét is meg kell teremteni, továbbá a családpolitikában és az ifjúságvédelemben is lesznek törvénymódosítások és törvényalkotási kezdeményezések.

A jövő tavaszi ülésszak törvényalkotási programja már elérhető a parlament honlapján. Ebben 20 törvényjavaslat szerepel. Első és egyetlen februárban benyújtani kívánt törvénymódosítást az Igazságügyi Minisztérium jegyzi a büntetőeljárásokról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.