|
| Eric Fanning, az Amerikai Egyesült Államok hadseregéért felelős államtitkár (nevezzük így magyarul, egyébként Secretary of the Army - nincs jó fordítása a pozíciónak) látogatást tesz a Dél-Koreában állomásozó katonáknál. A háttérben Patriot PAC-3 rakétarendszer. |
Összefognak Kína ellen?
"Stratégiai rémálom" lehet Peking számára, ha Szöul megosztja a telepítésre váró amerikai rakétavédelmi rendszer (THAAD) radarjai által gyűjtött adatokat - véli a South China Morning Post című lap szakértője. Igaz, hogy csupán az hangzott el, hogy az észak-koreai fegyverzetekről szóló információkról lenne szó, de ez magában rejti a kiterjedtebb együttműködés esélyét - vélte Szung Csung-ping pekingi katonai elemző.
Ez már egyértelműen háromoldalú szövetséget jelentene, sem mint kétoldalúakat (Washington és Szöul, illetve Washington és Tokió között), ami fenyegetést jelentene Északkelet-Ázsia stabilitására - fejtette ki Szung. Megjegyezte, mindez jelentősen aláásná Kína befolyását a Koreai-félszigeten.
|
THAAD - jön a vaskupola A közelmúltban lezajlott Észak-koreai atombomba robbantási és rakétaindítási kísérletek miatt Dél-Korea most már beijedt, és telepítené a rakétaelhárító rendszert, amit eddig Kína és Oroszország miatt nem mert. Észak-Korea a vaskupola élesítése esetére kilátásba helyezte: lángtengerbe borítják és hamuvá változtatják Dél- Koreát. |
Kína már a telepítés tervének nyilvánosságra kerülése óta hevesen tiltakozik a THAAD ellen, mivel meggyőződése, hogy a rendszer kínai területek megfigyelését szolgálja. Moszkva hasonló okokból szintén határozott ellenzését fejezte ki.
Nincs más megoldás: össze kell fogni az oroszokkal?
A Dél-Korea és Japán közötti katonai összefogás ilyen fokú kibővítése Kína sarokba szorítását jelentené - fogalmazott Hszü Kuang-jü, a kínai hadsereg nyugalmazott tábornoka. Ezzel - mint mondta - a pekingi vezetésnek nem maradna más választása, csak a Peking-Moszkva szövetség. Mindez pedig kényszerű fegyverkezési versenyhez vezet - állapította meg.
A Hszinhua hírügynökség orosz elemzőket idézve azt írja, évek óta ez a legsúlyosabb katonai provokáció Északkelet-Ázsiában. Hangsúlyozza, az Egyesült Államoknak nem kellene alábecsülnie Kína és Oroszország eltökéltségét biztonságuk védelmére.
Folyamatos feszültség Kína és az USA között
Évek óta húzódik a Dél-kínai-tengeren konfliktusa. A terület feletti uralomét folytatott burkolt küzdelem már jó ideje folyik: Kína újabb és újabb katonai támaszpontokat húz fel a térségben, míg az Egyesült Államok szintén csatahajókat és repülőgép-hordozókat vezényelt. Szinte minden héten van olyan eset, amikor valamelyik fél túl közel megy a másikhoz, amit provokációnak nyilvánítanak. A konfliktus hátteréről Káncz Csaba külpolitikai elemző írt bővebben.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
