Az adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII. (Art.)) törvény és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló (2009. évi CXXII) törvény hatályos rendelkezései alapján olyan helyzet állt elő, amely korlátozta a magyar állam és az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek a törvényben foglalt állami feladatainak ellátását. Így nemcsak az állam nevében többségi tulajdonú részesedések megszerzésére irányuló ügyleteket akadályozta, hanem az állami tulajdonú társasági részesedések hasznosításával kapcsolatos szerződések megkötését és megszüntetését, bizonyos esetekben még tőkeemelések végrehajtását is. A zavartalan állami vagyongazdálkodás és az állami feladatok maradéktalan ellátásának biztosítása érdekében indokolt és szükségszerű volt az érintett törvények módosítása - közölte az MNV Zrt.
Egyre több fantomcéget örököl az állam
| A korábban érvényben lévő szabályok szerint, aki felszámolásba vitt korábban egy céget, azt a bíróság eltiltotta attól, hogy öt évig vezető tisztségviselő, vagy pedig többségi tulajdonos legyen másik cégben. Ezután ezt a szabályt nem kell alkalmazni az állami cégekre. A törvénymódosítás indoklásában Lázár azzal érvelt, hogy a törvény a csalárd cégalapítások megakadályozására született, de ez az "állami cégeknél fel sem merülhet". |
Az MNV Zrt. az állami vagyon tekintetében általánosan kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet, így sok esetben tőle függetlenül, „válogatás nélkül” kerülnek hozzá jogszabályi rendelkezés alapján (pl. mint szükségképpeni törvényes örököshöz) különböző állapotú társaságok. Ezek között már a bekerüléskor nagy számban vannak felszámolás, végelszámolás vagy éppen megszüntetési eljárás alatt álló cégek, valamint törvényi előírás alapján kényszer-végelszámolási eljárás alá került társaságok is, de az állam több esetben fantomcégeket is örököl. E cégek száma folyamatosan nő.
A jelenleg hatályban lévő törvényi rendelkezések alapján a kényszer-végelszámolási eljárások automatikusan kényszertörlési eljárásba fordulnak át, amelynek következményeként önhibáján kívül a magyar állam, mint tag nevében eljáró szervezet (jelen esetben az MNV Zrt.) öt évig nem lehetne más gazdasági társaság többségi tulajdonosi jogokat gyakorló tagja.
Az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvénymódosítás megoldást jelenthet a problémakör kezelésére. Eszerint ugyanis a jövőben a cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény eltiltás jogkövetkezményét az állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetekkel, vagy ilyen szervezetek közvetlen, illetve közvetett többségi befolyása alatt álló szervezetekkel szemben.
Az MNV Zrt., mint szakmai háttérszervezet számára rendkívül fontos a módosító törvényjavaslat mielőbbi hatálybalépése, hiszen az teszi lehetővé az állami vagyongazdálkodás feladatainak teljes körű ellátását - hangsúlyozza a Vagyonkezelő.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
