A lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.
A videokonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően "bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről", jelenleg "nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást".
A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban: semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg bármilyen közvetlen veszély fenyegetné. "Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik" - hangsúlyozta.
Beszámolt arról is, hogy az értekezleten megvitatták a keleti helyzet lehetséges forgatókönyveit, az Európai Unió és a NATO lehetséges válaszlépéseit, amennyiben "Ukrajna ellen vagy más helyen bármilyen agresszióra kerülne sor".
Bejelentette: az orosz-ukrán feszültség kapcsán péntekre összehívja a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN). Ez az államfő tanácsadó testülete, amely a legfontosabb politikai vezetőkből, valamint az ellenzéki parlamenti frakcióvezetőkből is áll. Az RBN utoljára 2020 elején, a koronavírus-járvány kitörése miatt ült össze.
A videokonferenciát követően Joe Biden is a résztvevők között tapasztalt "teljes összhangot" emelte ki, Jens Stoltenberg pedig a Twitteren azt írta: egyetértettek abban, hogy Oroszország "bármilyen további agressziója Ukrajnával szemben súlyos következményeket von maga után". Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel. (MTI)
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
