Ugyanolyan rossz minden, mint volt
A Magyar Rezidens Szövetség és a Szinapszis közvélemény-kutató cég közös, betegbiztonságra irányuló reprezentatív felmérése szerint a megkérdezett betegek az elmúlt négy évben sem javulást, sem romlást nem tapasztaltak az ellátás során, a nagy többség azonban alapvetően rossznak ítéli meg a működést és a teljesítményt.
A betegek veszélyben voltak, csak nem tudtak róla
|
Mire készül a kormány? Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár elárult néhány részletet arról, mire készül a kormány a kórházakkal, az orvosok és ápolók bérével. Részletek itt >> |
A háromszáz orvos és ötszáz beteg megkérdezésén alapuló online felmérést ismertetve Dénes Tamás, a szövetség elnöke elmondta, a humánerőforrás a kritikus pont az ellátásban, nincs megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, de a betegek ezt nem érzékelik. Mindazonáltal a megkérdezett orvosok úgy nyilatkoztak, hogy a létszámhiány miatt a legutóbbi betegellátás során veszélyben voltak a betegek.
Az elnök véleménye szerint az ellátás csak azért működik, mert az orvosok és a szakdolgozók az előírtnál kétszer-háromszor többet dolgoznak; a megkérdezett betegek nagyjából fele nyilatkozott úgy, hogy biztonságban érezte magát legutóbbi ellátásánál.
Szép a kórház, kár hogy nincs benne orvos
Dénes Tamás úgy fogalmazott, az igaz, hogy több száz milliárd forintot tett a kormányzat "a falakba", tehát javított az infrastruktúrán, újított meg egészségügyi intézményeket, azonban félő, hogy nem lesz, aki ezekben ellássa a beteget - tette hozzá.
A megkérdezett betegek felkészültnek tartják az orvosokat, jó szakembernek tekintik őket, de már a laikusok is érzékelik, hogy kevesen vannak az őket ellátó szakemberek. A felmérésben a többség úgy nyilatkozott, hogy megfelelően viselkedtek vele az ellátás során, azonban érzékelik a rájuk szánt idő rövidségét, rövidülését, az orvosok nyilatkozata pedig egyértelmű: kevés idő jut egy-egy páciensre.
Milliók maradhatnak megfelelő alapellátás nélkül
A rezidensszövetség úgy véli, hogy a nemrég a kormány által elfogadott, 2020-ig szóló egészségügyi ágazati stratégiában a politika felismerte a problémát, vagyis azt, hogy humánerőforrás-krízis van az ágazatban, azonban megoldást a dokumentum nem kínál. Megjegyezte, hogy az orvoselvándorlás a 35 év alattiaknál a legmarkánsabb, az alapellátásban dolgozó közel 6500 háziorvosból a természetesen fogyás révén tíz év múlva négyezer fog csak dolgozni, és most is már 230 betöltetlen praxis van az országban. A számokat tekintve jelenleg Magyarországon 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása, és 2025-re 4,5 millió ember marad ellátás nélkül, ha ez a trend folytatódik - mondta Dénes Tamás.
Nem költünk eleget egészségügyre
Véleménye szerint ezzel a felméréssel is a döntéshozóknak kívánnak üzenni, mert úgy látják, hogy az egészségügyi ágazat még mindig nem élvez prioritást: nagyobb hangsúlyt kell fektessen a kormány az egészségügyre, hiszen az orvosok anyagi megbecsültsége, leterheltségének csökkentése függ a ráfordított forrásoktól.
Az OECD adatait ismertetve az MRSZ elnöke elmondta, 2004-2012 között az egészségügyre fordított közkiadás GDP-arányosan 4,4 százalék volt, szemben a visegrádi országok átlag 6 százalékával. Dénes Tamás úgy vélte, a kormányzati kommunikáció ellenére a 2015-ös költségvetésben az egészségügyre fordított kiadások nominálisan nem változtak.
Nem hálapénzből akarnak élni
A rezidensek hálapénzmentes, fenntartható egészségügyet szeretnének, és meggyőzni a társadalmat, a döntéshozókat és az orvosokat, hogy ennek érdekében kezeljék prioritásként az egészségügyet. Sztrájkra egyelőre nem készülnek, tárgyalásos úton szeretnék elérni az életpályamodell bevezetését és a bérrendezést. Azt szeretnék elérni, hogy még az idén egyezzenek meg ennek részleteiben, hogy a jövő évi költségvetésben már szerepeljen ezek fedezete.
Csökkentik a személyi kifizetéseket, lefelezik a vezetőséget, irodákat zárnak be. 
