Sikeres volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverése, ahol egymilliárd-tizenhatmillió forintért vitte el egy ismeretlen licitáló az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) által eladásra meghirdetett balatonszemesi Hattyú kempinget - derül ki az MNV aukciós oldaláról. Licitálni január 20-tól lehetett és csütörtök este járt le a határidő.
Sokáig úgy nézett ki, hogy senkinek nem kell az ingatlan, de az utolsó napokban befutott egy ajánlat a kikiáltási áron, ami egymilliárd-tizenhatmillió forint volt. Ez már a második kísérlet volt a balatonszemesi kemping eladására, de az őszi forduló nem járt sikerrel.
Sokakban ez máris rengeteg kérdést fogalmazott meg, de most még türelmüket kérjük, hiszen az adás-vétel annyira friss, hogy még a tinta sem száradt meg rajta. Ugyanakkor érdeklődéssel várjuk majd az új tulajdonosok terveit
- közölte a balatonszemesi önkormányzat a Facebook-oldalán. Innen az is kiderült, hogy az ismeretlen vevő biztosan nem az önkormányzat volt, mert nincsen ekkora tőkéjük, és a vevőt sem ismerik.
Kevés ennél jobb elhelyezkedésű ingatlan van a Balatonnál. Valóban közvetlenül a vízparton fekszik. A kerítésétől konkrétan 11 lépés után már a Balaton következik. Nem valami drága kempingről van amúgy szó, egy lakókocsis parcella mintegy négyezer forintba kerül egy éjszakára. Az eladás után azonban nem lesz kötelező megtartani a kemping funkciót, egy újabb luxus apartmanház felhúzásával vélhetően gyorsabban megtérülhet a befektetés.
Ettől félnek a helyiek is, akik egy petícióval és civil összefogással próbálják elérni, hogy a jelenlegi kemping-funkció megmaradjon. Néhány nap alatt négyszáznál is több aláírás gyűlt össze a mintegy kétezer lakosú faluban.
A BAHART eladta a jelenleg kempingként funkcionáló utolsó balatonszemesi kempinget - a Hattyú kempinget - is, hogy ott egy vélhetően giga-luxus apartmanház, vagy hotelkomplexum épülhessen. Ha a sétány nem is lesz lezárva (bár ezt sem garantálta még senki), a jelenlegi gyerekstrand mindenképpen megszűnik, és az új terület magánstrandjává válik majd. A Hattyú kemping évről-évre teltházzal fogadta mindazokat, akik egy természetközeli közösség tagjaként a víz közelében töltötték éves bérletükkel az egész nyarat. Ez a közösség esik most áldozatul ennek az adás-vételnek, ezzel megszüntetve Balatonszemes utolsó kempingjét is
- olvasható a petícióban. A civil kezdeményezés célja annak megakadályozása, hogy kiemelt állami beruházássá nyilvánítsák a projektet, ezzel minden szabályt felülírva egy borzalmas monstrumot építve a móló mellé.
Emlékeztetnek: Balatonszemesnak anno 4 kempingje volt: Hullám, Vadvirág, Lidó és az utolsóként megépült, nem túl nagy területű Hattyú Kemping, mely a bal móló oldalában helyezkedik el. A kemping nem sajátította ki a hozzá közel eső gyerekes családok által közkedvelt szabadstrandrészt, hanem közösen használták azt. A kempingezés egy életérzés a tiltakozók szerint, melynek utolsó szemesi bázisa szűnik meg ezzel a döntéssel. Egyetlen megoldás az lehet szerintük, ha Balatonszemes Önkormányzata (mivel nem élt korábban elővásárlási jogával) megszabja a beépítés feltételeit, az épületek méretét, funkcióját.
Sellő és Hattyú
A balatonszemesi kemping eladásával a Bahart-nak már nem maradt több kempingje, hiszen szintén egymilliárd forint körüli összegért tavaly novemberben eladták a balatonboglári Sellő kempinget is. Lapunk írta meg, hogy egymilliárd-tizenhatmillió forint volt ennek a kempingnek is a kikiálltási ára, de végül valaki még rálicitált kétmillió forintot. A két árverés érdekessége, hogy a bár a balatonboglári kemping nagyobb és jobb helyen is fekszik (egy csodálatos félszigeten), mint a balatonszemesi társa (hiszen Balatonboglár város, míg Balatonszemes falu), de a kikiáltási áruk fillérre megegyezett.
Nehéz megítélni, hogy az egymilliárd forintos vételár a két kemping esetében olcsó vagy drága. A Sellő kemping több, mint 16 ezer négyzetméteres, közvetlen vízparti, és mintegy 62 ezer forintos négyzetméteráron vették meg. A Hattyú kemping 14,6 ezer négyzetméteres, szintén közvetlen vízparti, és mintegy 68 ezer forintos négyzetméteráron vitték el. A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint 50-150 ezer forintos négyzetméterárral is lehet találkozni, de az árat látatlanban nagyon nehéz megbecsülni.
Sok függ attól, hogy nádas van-e például a telek előtt vagy sem, milyenek a beépíthetőségi feltételek. Ugyanakkor a vízparti telek egyre ritkább, véges darabszámú, ami sokat ér. A legnagyobb ingatlankereső oldal szerint mindenestre Balatonszemesen átlagosan 49 ezer forint egy négyzetméter, a víztől három utcára, de még a vasúti sín és tó között most is árulnak 62 ezer forintos négyzetméterrel egy telket. Ehhez képest a közvetlen tóparti kemping is hasonló áron kelt el, ami olcsónak tűnik.
A balatonboglári kempinget a Terebezd Trade Kft. vásárolta meg, míg a balatonszemesi kemping esetében az eredmény hirdetése folyamatban van. A kikiáltási árak minden esetben a korábbi értékbecslések legmagasabb értékeiben kerültek rögzítésre
- közölte lapunkkal a Balatoni Hajózási Zrt.
A balatonboglári kempingről lapunk megbízható és jól értesült forrásból is úgy értesült, hogy egy kecskeméti, de a balatoni településhez kötődő vállalkozó vette meg az ingatlant. A Terebezd Trade 2019 őszén alakult somogyszobi székhellyel, nem is volt bevétele, és egészen 2020. decemberig az AGRÁR Mezőgazdasági Kft. volt a többségi tulajdonosa. Ez a cég már jobban néz ki, hiszen 2019-ben 3,8 milliárd forintos forgalom mellett egymilliárd forintos nyeresége volt. A többségi tulajdonosa Claessens Johan és Claessens Peter.
A Claessens Group története 1995-ben kezdődött a Dél-Somogyi Állami Gazdaság utódcégének megvásárlásával. A Claessens családban korábban is hagyománynak számított a gazdálkodás, amely tevékenységet hazánkban is folytatva, létrehozták Somogy megye legnagyobb állattartó vállalatát. A közel 350 főt foglalkoztató cégcsoport mára Nagyatád és környéke egyik legjelentősebb munkaadója. A cégcsoporton belül az Agrár Kft. sertéstenyésztéssel és kantelep üzemeltetéssel, míg a Claessens Kft. szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik
- szól a Claessens Group bemutatkozása.
Tehát a Terebezd Trade Kft. tavaly novemberben licitált a boglári kempingre és szerezte meg, amikor még az agráriumban érdekelt Claessens Group része volt, decemberben viszont a kecskeméti VAAB-INMO Ingatlanhasznosító Kft. lett a Terebezd tulajdonosa. A VAAB-INMO maga egy pici cég, hiszen tízmillió forintos forgalma volt 2019-ben, tulajdonosai Horváth Aliz és Kovács András 50-50 százalékos arányban. Van azonban egy nagyobbacska építőipari cégük is, a Horváth Építőmester Zrt.: 2019-ben 6,8 milliárd forintos forgalom és egymilliárd forintos profitot tudnak felmutatni. Ez a cég újítja fel például a Lakitelek Népfőiskola épületét, a népfőiskolát pedig Lezsák Sándor MDF-es, majd fideszes képviselő alapította. Mostanában főleg Tiszakécskén aktívak, ahol például közösségi házat, tanuszodát építenek, utóbbit 929 millió forintért állami megrendelésre.
A Horváth Építőipari Zrt.-nek kevés köze volt eddig a turizmushoz, de a sportot szeretik, hiszen ők a tulajdonosai a Kecskeméti TE 1911 Kft.-nek. Ez pedig a jelenleg NBIII-ban szereplő kecskeméti focicsapat mögött álló cég. Boglári forrásunk szerint a kecskemétiek hamarosan előállhatnak a terveikkel, de ígéretük szerint megtartanák a kemping-funkciót.
Az önkormányzatok nem kapnak semmit
Az állam 2019-ben került a Bahart tulajdonosai közé, majd 2019. augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel elérte, hogy többségbe kerüljön, és így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. Még a nyáron írtunk róla, hogy úgy döntött a társaság a koronavírus-járványra hivatkozva: eladja a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát, valamint végleg eladja több balatoni ingatlanát.
A vitorláskikötők-ügye azonban éppen a napokban vett fordulatot. Január közepén ugyanis a többségi tulajdonos magyar államot képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) bejelentette, hogy a 11 egységből álló vitorláskikötő-lánc üzemeltetésére kiírt pályázat visszavonását támogatja. Ennek meg is lett az eredménye.
A Balatoni Hajózási Zrt. (8600 Siófok, Krúdy sétány 2., a továbbiakban Kiíró) a 2021. január 4. napján nyilvános pályázati kiírásban meghirdetett egyfordulós, 11 darab vitorláskikötő együttesen, láncban történő üzemeltetési szerződés útján történő hasznosítására és azok vitorláskikötőként történő működtetésére, illetve az ahhoz kapcsolódó, sport-, szabadidős, turisztikai és ingatlanfejlesztési tevékenység folytatására vonatkozó nyilvános pályázatot a Balatoni Hajózási Zrt. közgyűlésének 1/2021 (01.28.) számú közgyűlési határozata alapján az ajánlattételi határidőn belül visszavonja
- közölte a társaság január 29-én. Az ügy háttere, hogy az üdülőrégió kormánypárti képviselői, az önkormányzatok, és a vitorlázók sem támogatták a kikötők üzemeltetési jogának eladását, így a balatoni kikötők üzemeltetése továbbra is a Bahart feladata marad. A két kempingnek azonban már új tulajdonosa van, az eladásból pedig összesen kétmilliárd forinttal gyarapodott az állam. A bevételt a hajózási társaság használhatja fel, az önkormányzatok esetleg a minimális tulajdonrészük után kaphatnak majd minimális osztalékot a Bahart nyereségéből, ha a cégnél úgy döntenek. Az biztos, hogy amíg önkormányzati többségi tulajdon volt a hajózási társaságban, addig a települések nem akarták eladni a kempingeket.
A miniszter elmondta, mi a baj az EU-Mercosur megállapodással. 
