Lien Vej-liang szerint bár az amerikai döntés hatásai elkerülhetetlenek, a kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Az alelnök rámutatott, hogy az amerikai döntés fényében még inkább arra van szükség, hogy a kínai cégek nyissanak más országok felé, bővíteni kell a kölcsönösen előnyös együttműködést az Európai Unióval, Japánnal, Oroszországgal, a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségével (ASEAN) és az afrikai országokkal is.
Hamarosan minden termékre kiterjesztik?
Az amerikai kormány hétfőn újabb mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai terméket sújtott az év végéig 10 százalékos, januártól pedig 25 százalékos pótvámmal. Peking válaszul mintegy 60 milliárd dollár értékű amerikai termék vámtarifáit emelte meg. A kínai kormány rendre viszonozta az amerikai elnök vámemeléseit, jelenleg az 510 milliárd dolláros kínai exportból 253 milliárdot sújt amerikai vám, Trump fenyítése szerint következő lépésben pedig a maradékra is kiveti azt. Kína a mindössze 130 milliárd dollárnyi amerikai importból korábban 50 milliárdra vetett ki vámot, most 60 milliárdra. A következő körben így már egymás egész kereskedelmét lefedik vámokkal, kihagyva esetleg néhány stratégiai árucikket.
Az alapprobléma a számokból is látszik: Kína elad bő 500 milliárdért, vesz 130-ért, vagyis négyszer annyit ad el, mint amennyit vesz. Ez azonban az adott helyzetben teljesen érthető: Kína a világ gyára, ő látja el a magas bérszínvonalú fejlett országokat olcsó áruval, így azok lényegesen magasabb színvonalon élnek, mintha ez az olcsó áru nem lenne, pontosabban, ha otthon termelnék őket.
Megkerülnék a dollárt
Ez akkor jelenthetne gondot, ha ténylegesen megviselné a kereskedelmi hiánnyal rendelkező ország iparát, termelését, de hát erről Amerika esetében szó sincs: a gazdaság dübörög, és teljes foglalkoztatottság van. Mivel Washington a dollár világkereskedelemben betöltött domináns szerepét is fegyverként használja, egyre erősödnek a hangok Ázsiában és Európában az amerikai deviza megkerülésére. Ez volt az egyik legfontosabb téma a szeptember eleji Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumon, amelyre 60 ország küldte el delegációját.
A probléma ilyen kezelése nyilvánvalóan Trump egyedi ötlete, üzleti pályafutása alatt, az építőiparban biztos beváltak az ilyen módszerek. Egy ország vezetése azonban különbözik a cégekétől: a külföldi gyártás hazahozásával a fogyasztók nagyon hamar érezni kezdik, hogy az eddig megszokott olcsó áruk hirtelen drágulni kezdenek, a Kínába exportáló farmerek pedig, főleg akik szóját termesztenek, nagy bajba kerülnek, mert helyettük a brazilok és mások boldogan lecsapnak a kínai piacra. További részletek >>>
|
Trump hadjárata Kína ellen – a világnak kezd elege lenni a dollárból Trump a november 6-i félidős választásokig folyamatosan játssza ki a Kína-kártyát. Washington a szellemi tulajdonjog védelmére fogja kényszeríteni Kínát. Ázsiában és Európában egyre erősödnek a hangok az amerikai deviza megkerülésére. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 663,7 pontos, 0,43 százalékos emelkedéssel 154 181,95 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán. 
