Elemzői érékeléseket gyűjtöttünk össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szerda reggel közzétett kiskereskedelmi adatokról. Mint arról lapunk is beszámolt, a forgalom naptárhatástól megtisztítva 7,3 százalékkal zuhant múlt év szeptemberéhez képest.
ING Bank: nincs jele trendszerű és tartós kilábalásnak
Szeptemberben sem tudott érdemi javulást felmutatni a kiskereskedelem. Havi alapon – szezonális és munkanaphatással igazítva – lényegében stagnált a kiskereskedelem volumene és így az éves bázisú index valamivel rosszabb lett, mint a megelőző hónapban – írja kommentárjában Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető elemzője a részleteket nézve komoly változást nem lát a kiskereskedelem szerkezetében. Az élelmiszer-üzletek forgalmának volumene havi alapon 0,1 százalékkal nőtt augusztushoz képest, ami enyhe pozitív változást jelent az elmúlt két hónapban látott visszaeséshez mérten.
„De éves viszonylatban továbbra is markáns az elmaradás”
– hangsúlyozza a szakember. Rámutat, az élelmiszer-infláció fékeződése ellenére az árszintek még mindig jóval magasabbak, mint egy évvel korábban, ami arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy odafigyeljenek a költéseikre. Ráadásul ez a szegmens az, amit leginkább érinthet a bevásárlóturizmus. Vagyis – emeli ki – az a tény, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban dönt úgy, hogy külföldre jár bevásárolni (és már nem csak a határmenti településekről) továbbra is érdemben hat az élelmiszerkereskedelem hazai teljesítményére.
A nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalmának havi összevetésben 0,9 százalékos zuhanását Virovácz úgy értékeli, hogy a szeptemberi teljesítményen sokat kozmetikázott az iskolakezdés és az emiatt megugró könyv-, újság-, papíráru-kereskedelem (itt havi szinten szűk 3 százalékos volt a növekedés). Ezzel szemben a ruházati üzletek forgalma újabb 5,7 százalékkal esett havi szinten – folytatja –, a bútor-, műszakicikk-kereskedelem is másfél százalékkal zsugorodott, de csökkent az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma is.
„A lakosság tehát továbbra is rendkívül tudatosan visszafogja a nem szükségszerű kiadásokat”
– húzza alá az elemző.
A havi teljesítménymutatóknál sokkal többet mond, hogy ha azt vizsgáljuk, hogy jelenleg az egyes szektorok forgalmának volumene milyen drasztikus visszaesést mutat – írja az ING Bank elemzője. Virovácz is kiemeli, hogy az élelmiszerüzletek forgalma napjainkban a 2018-2019-ben látott szinteken mozog, a nem élelmiszerüzletek forgalmának jelenlegi volumene pediga 2020-ban látott teljesítménnyel azonos. Az üzemanyagértékesítés szintén a 2020-2021 környékén látottnak feleltethető meg – áll az elemzésben. A most már bő két éve tartó inflációs hullám hatására tehát a kiskereskedelem olyan időutazásban vesz részt, ami visszarepítette a szektort nagyjából a négy-öt évvel ezelőtti múltba – olvasható Virovácz kommentárjában.
A szakember szerint tehát megállapítható, hogy továbbra sem látható olyan javulás a kiskereskedelem egyes szegmenseiben, amiről elmondható lenne, hogy egy trendszerű és tartós kilábalás jeleit mutatja, a szektor előtt pedig nagyon hosszú és fájdalmas út áll, mire képes lesz ledolgozni az elvesztegetett éveket. Hozzáteszi, habár a következő hónapoktól a reálbérek növekedésére számít, vélhetően ez nem fordul át a fogyasztás dinamikus bővülésébe. A háztartások elsősorban a tartozásaik csökkentését, a tartalékjaik feltöltését végzik majd el, mielőtt beindulna a fogyasztás – véli Virovácz, aki szerint erre utal az is, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is közel 10 éves mélypontján tartózkodik. Először tehát a fogyasztói bizalomnak kell helyreállnia ahhoz, hogy a lakosság érdemben elkezdje a fogyasztás növelését, éppen ezért a növekvő vásárlóerő reálgazdasági hatásait várhatóan majd csak 2024 folyamán látjuk visszatükröződni a kiskereskedelmi adatokban – zárul az ING Bank szakemberének elemzése.
Makronóm Intézet: a fogyasztás zuhanása a gazdasági visszaesés egyik fő okozója lehet
Regős Gábor a kiskereskedelmi adatokat úgy értékelte, hogy az éves alapú nagymértékű csökkenés a bázishatások és az elmúlt hónapok adatai miatt nem volt váratlan. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza kommentárjában azt is írja, „szeptemberben a reálkeresetek már növekedtek éves alapon” (a kijelentés furcsaságáról lásd keretes megjegyzésünket – A szerk.), így ez már nem húzta vissza a fogyasztást, abban sokkal inkább a háztartások óvatossági motívuma, illetve az üzemanyagár-sapka okozta magas bázis játszott szerepet. Ezt támasztja alá az is, hogy a három fő üzletcsoport közül az üzemanyag-kereskedelemben esett vissza legjobban a forgalom, közel ötödével, míg a nem-élelmiszer üzletekben a visszaesés 7,5, az élelmiszerboltokban pedig csupán 2,3 százalék volt. Regős rámutat, hogy korábban az élelemiszereknél jellemző lefelé vásárlás mértéke csökken, most sokkal inkább a nem létfontosságú kiadások halasztása jellemző még: kétszámjegyű volt a visszaesés a bútorok, a műszaki cikkek, a ruhák, az iparcikkek és meglepő módon a használt cikkek esetében.
Az elemző szerint a szerdai adatban kedvezőtlen, hogy havi alapon stagnált a forgalom, azaz az érdemi növekedés még mindig nem tudott beindulni, az infláció lassulása egyelőre csak a stagnáláshoz volt elegendő.
Regős a harmadik negyedévet összesítve azt látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom az egy negyedévvel korábbitól 0,3 százalékkal maradt el a szezonálisan kiigazított adatok szerint, míg éves alapon 7,6 százalékkal mérséklődött. Azaz
a fogyasztás nagy valószínűséggel (bár jelentős részt képez benne a kiskereskedelmen kívüli forgalom) sem negyedéves, sem éves alapon nem tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, sőt éves alapon a visszaesés egyik fő okozója lehetett,
azaz a kedvezőtlen gazdasági teljesítmény továbbra is az alacsony belső kereslethez kötődik – emeli ki. Az elemző szerint a belső kereslet visszatéréséhez szükséges a háztartások jövedelmi helyzetének jelentős javulása, ami a januári béremelésekkel érkezhet el, azaz a kiskereskedelmi forgalom is ekkortól (legkedvezőbb esetben decembertől) kezdhet bővülni éves alapon. A növekedéshez szükséges ugyanakkor az üzemanyagár-sapka okozta magas bázis kifutása is – Regős szerint ez szintén decemberre, illetve januárra tehető.
Az elemző megjegyzi, a kiskereskedelmi forgalom csökkenése nem magyar jelenség: az Európai Unióban a forgalom volumene augusztusban 2,0 százalékkal mérséklődött. Úgy véli, ennek okai között szintén szerepelnek az elmúlt időszakot jellemző inflációs folyamatok, bár ahogy az Európai Unióban az infláció a magyarnál jóval kisebb volt az elmúlt hónapokban, úgy a forgalom visszaesése is.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor ugyancsak elemezte a KSH szerdai kiskereskedelmi tájékoztatóját, melyet itt olvashatnak.
Egyedi megközelítés
Bár a KSH adatai alapján augusztusban már „csak” 1 százalék volt a reálkereset-csökkenés, a Fidesz-közelinek nevezett Makronóm Intézet részéről nagy bátorságra vall ezt szeptemberre előre tényként közölni. A szeptemberi inflációs adatokat már közzétette a hivatal, ám az első őszi hónap kereseti adataira még több mint két hetet várnunk kell, az csak november 23-án lesz nyilvános a KSH közzétételi naptára szerint. Az ellentmondásra cikkünk megjelenése után Regős Gábor a következő magyarázatot adta: „Szeptemberben az infláció 12,2 százalék volt. Szeptemberben az augusztusi béreket költjük (ezt kapjuk meg szeptember elején), ezek 15,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A keresetek értékindexe hónapról hónapra alig változik, így kizárható, hogy 12,2 százalék alá csökkent volna az értékindex szeptemberben. A szeptemberi reálkereset-változásra vonatkozó megállapításunkat már több alkalommal is leírtuk, több helyen is megjelent már.”
