Közzétette a KSH ma reggel az idei harmadik negyedéves GDP-re vonatkozó gyorsbecslését. A gazdaság éves szinten 4,0%-kal nőtt július-szeptemberben, írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője lapunknak eljuttatott gyorselemzésében. Ugyanakkor negyedéves alapon 0,4%-kal csökkent a GDP. A részletek egyelőre nem ismertek, a hivatal rövid kommentárja szerint a mezőgazdaság kivételével minden gazdasági ág hozzájárult a növekedéshez, a fő hajtóerőt az ipar és a piaci szolgáltatások jelenthették.
Bár végérvényesen csak az utolsó negyedéves adatok ismeretében jelenthető ki, de minden bizonnyal technikai recesszióba süllyedt a hazai gazdaság az idei év második felében.
A negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult, az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Emellett a szolgáltatások jelenthették még a húzóerőt, elsősorban a szállítások, turizmus és a szabadidős tevékenységek.
Előretekintve a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak. A következő negyedévek a gazdasági aktivitás további lassulását hozhatják, a mélypontot jelenleg a jövő év elején látjuk. A technikai recesszió jelenségének beállta önmagában még nem tragikus, ugyanakkor a kirajzolódó szerkezetét illetően egyre szélesebb az érintett ágazatok köre. A megnövekedett energiaárak és a vágtázó infláció egyszerre szorítják vissza a fizetőképes keresletet és árnyékolják be az ipari export kilátásait. A rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik. Rövidtávon egyedüli pozitív tényezőként a feldolgozóiparban kiépülő exportkapacitások hozhatók fel: e tekintetben felfelé mutató kockázatot jelenthet, amennyiben a világgazdasági konjunktúra a vártnál gyorsabban tér magához, zárja elemzését Nagy János.
A félelemkeltés politikájával vádolta a Trump-adminisztrációt Kamala Harris volt alelnök. 
