Recesszió és növekvő munkanélküliség elé nézünk

Mi lesz az uniós pénzekkel?

Az Európai Bizottság áprilisban indította el a jogállamisági mechanizmust a magyar kormánnyal szemben. A háttérben az az EU-n belüli politikai alapprobléma áll, hogy a meghatározó értelmezés szerint egyes EU-tagállamok letértek a fő politikai sodrásirányról és normáktól. Az EU tisztviselői azzal érveltek, hogy a blokk szabályai kevés eszközt adnak a demokratikus hátra-csúszás, azaz a "jogállamisággal" kapcsolatos aggályok kezelésére. 2020 végén, a növekvő politikai nyomás miatt, a blokk új mechanizmust hozott létre, amely lehetővé teszi a pénzeszközök felfüggesztését az európai pénzügyeket érintő rendszerszintű jogállamisági problémák esetén.

Az Európai Bizottság 2022 áprilisában indította el az új mechanizmust Magyarországgal szemben, és vizsgálata olyan kérdésekre összpontosított, mint a közbeszerzéssel kapcsolatos problémák és a korrupció kivizsgálásának hiányosságai. A mechanizmus több fordulót vagy iterációt foglal magában, amelynek során az Európai Bizottság összeállítja aggályait, míg a magyar kormány megadja válaszait, amelyeket elemeznek és ismét válaszolnak, és így tovább. Ez egy hosszú folyamat, mely a becslések szerint 6-9 hónapos időkeretet foglal magában.

Az Európai Bizottság szeptember 18-án javasolta a Magyarországnak juttatott mintegy 7,5 milliárd eurónyi támogatás felfüggesztését a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt. A javaslat értelmében az Európai Bizottság a Magyarországnak a blokk kohéziós politikájához tartozó három uniós program keretében juttatott pénzeszközök 65 százalékának felfüggesztését javasolta. Ugyanakkor még van lehetőség olyan kompromisszumra, amely lehetővé tenné, hogy Magyarország ne veszítsen ennyi pénzt.

A magyar kormány 17 reformintézkedést vállalt, amit az Európai Bizottság üdvözölt. Ezek közé az intézkedések közé tartozik egy úgynevezett "integritási hatóság" létrehozása, amelynek célja az uniós források felhasználása során elkövetett törvénytelenségek megelőzésének, felderítésének és korrekciójának megerősítése, valamint egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozása. December 19-ig meghosszabbították azt a határidőt, ameddig Magyarországnak bizonyítania kell, hogy végrehajtotta a szükséges korrupcióellenes reformokat a források felszabadítása érdekében.

Április óta változatlan a Raiffeisen elemzőinek alapforgatókönyve, eszerint a magyar kormánynak és az Európai Bizottságnak még az év vége előtt sikerül megállapodnia, és így lehetővé válik a Magyarországot illető uniós pénzek felszabadítása (valószínűleg 2023 elejétől).

Energiaválság Magyarországon

Magyarország energiafüggősége (azaz az importált energia részesedése a teljes energiafogyasztásból) 2020-ban 56,6 százalék volt, szemben az 57,5 százalékos uniós átlaggal, de magasabb, mint például Lengyelországé (42,8) vagy Csehországé (38,9). A probléma az, hogy az ország energiafüggősége elsősorban Oroszországgal szemben áll fenn (a bruttó rendelkezésre álló energia 54,2 százaléka származott Oroszországból 2020-ban, szemben az uniós átlag 24,4 százalékkal, vagy a lengyel 35 százalékkal). Magyarország, mint tengerparttal nem rendelkező ország, kőolajat és földgázt csővezetéken keresztül importál.

A földgáz részesedése az energiamixben (33,5 százalék volt 2020-ban) a második legmagasabb az EU-ban mely 85-90 százaléka orosz importból származik. Magyarország nettó villamosenergia-importőr is (minden szomszédunkkal szemben, de a legtöbb áram Szlovákiából érkezik) - a hazai villamosenergia-termelés a fogyasztásnak csak 75 százalékát adja. Magyarország villamosenergia-termelése 2022 január-szeptember időszakban: nukleáris 47 százalék; fosszilis (főként fosszilis gáz): 35 százalék; megújuló (főként napenergia): 18 százalék - a megújulók aránya a 2018-as 6,5 százalékról gyorsan emelkedett.

A magyar kormány azt tervezi, hogy a napenergia-kapacitás megháromszorozásával, és a tervekben 2030-ra elkészülő Paks 2-vel csökkenti az energiafüggőséget. Rövid távon azonban kevés a mozgástér. Magyarország gazdasága viszonylag energiaigényes (az energiaigényes alágazatok aránya a teljes feldolgozóipari termelésen belül 80 százalék felett van; a korszerű szigeteléssel ellátott lakások aránya a legalacsonyabb a V4-ek között stb.)

Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal rendelkezik gázvezeték-összekötő vezetékkel. Október közepén Ausztria, Szerbia és Horvátország irányából érkezik gázimport. Az import nagy része (közel 2/3-a) Szerbiából érkezik - a Török Áramlat gázvezeték meghosszabbításából. Ezt a vezetéket még nem érintik ugyanazok a problémák, mint az Északi Áramlatot. Október közepén Magyarország gáztároló kapacitása 78 százalékban volt feltöltve (napra pontosan egy évvel ezelőtt 75 százalék volt a töltöttség, tehát a tavalyinál némileg jobban állunk). Magyarország képes lehet 80 százalék fölé tölteni gáztárolóit, vagyis nem várható energiahiány – bár ehhez szükséges lehet egy átlagosnál nem hidegebb tél is.

Ennek ellenére az energia árának nagymértékű emelkedése károkat okoz. Magyarországon 2022 októberének első felében a villamos energia átlagos spot ára 225 EUR/MWh volt. Ez alacsonyabb volt, mint szeptemberben (390 EUR/MWh) vagy augusztusban (496 EUR/MWh), de magasabb, mint tavaly októberben (197 EUR/MWh) vagy 2020 októberében (39 EUR/MWh). Az emelkedő energiaszámlák az energiaigényes ágazatokat sújtják a leginkább. Ezek a következők: cellulóz és papír, vas és acél, nemfém ásványi anyagok gyártása, színesfémgyártás, vegyipar és gyógyszeripar, kőolaj-finomítók, gépipar, élelmiszer- és italgyártás. Ezek tették ki 2021-ben a magyar feldolgozóipari termelés 84 százalékát.

Az energiaigényes ágazatok aránya a 2011. évi 78 százalékról (illetve a 2004. évi 73 százalékról, amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz) nőtt. Tekintettel az elektromos akkumulátorokat gyártó autógyárakba történő hatalmas beruházásokra, ez az arány 5 éves távlatban valószínűleg 90 százalék fölé emelkedik.

Született egy kormányzati intézkedés, amelynek célja, hogy az energiaigényes feldolgozóipari ágazatokban működő kkv-kat segítse azzal, hogy három hónapra átvállalja a többlet energiaszámláik felét. A kormány becslései szerint összesen 9-10 ezer olyan vállalat van, amely igénybe veheti a támogatást - a becslések szerint mintegy 200 milliárd forint értékben (a GDP 0,3 százaléka). A kormány indoklása szerint e cégek többsége nagyobb vállalatok beszállítója, és fennáll a veszélye annak, hogy más országokból érkező versenytársakkal helyettesítik őket.

Várakozásaink szerint a földgáz ára (és így a villamos energia ára) 2023-ban alacsonyabb lesz, mint ma, a gazdaság nagy része pedig várhatóan sikeresen alkalmazkodik az új valósághoz (a hatékonyság növelésével csökkenti a fogyasztást). Hogy az energiaválság mekkora kárt okoz a magyar feldolgozóiparnak, még nem látszik, de várakozásunk szerint az energiaválság a tél elmúltával véget ér.

Reálgazdaság: küszöbön a recesszió

A statisztikai adatok egyelőre még nem tükrözik a fenyegető energiaválságot. Az ipar hozzájárulása a GDP-hez az év első (plusz 1,9 százalékpont) és második negyedévében (plusz 1,0 százalékpont) pozitív volt. Az ipari termelés 2022-ben eddig megszakítás nélkül tovább nőtt (a legfrissebb statisztikák január-augusztusra vonatkoznak). A feldolgozóipar kibocsátása az év első nyolc hónapjában 5,8 százalékkal nőtt (2021 azonos időszakához képest). Egyedül a gyógyszeripar, valamint a gumi, műanyag és építőanyag-iparágak mutattak kis mértékű visszaesést - az összes többi ágazat növekedett.

Az elektromos készülékek gyártása (ahová az elektromos autók akkumulátoraihoz tartozó iparág tartozik) kibocsátása több mint 20 százalékkal nőtt. Az autóiparban a félvezetőhiánnyal kapcsolatos problémák három hónapig (február-április) mélyen a mínuszba taszították a kibocsátás növekedését, de úgy tűnik, hogy az iparág teljesen leküzdötte ezt a problémát.

A magas energiaköltségek nem csak az ipart sújtják. A szolgáltatási szektor is hatalmas kihívásokkal néz szembe - különösen a szállodák és éttermek. Nem csak a magánszektor szolgáltatásai zárnak be. Az önkormányzatok által nyújtott számos közszolgáltatás is hasonló problémával szembesül. Az emelkedő energiaszámlák miatt számos kulturális, sport- és szociális szolgáltatást nyújtó intézményt zárnak be, vagy korlátoznak országszerte.

Míg a rövid távú kilátások mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatási ágazatok számára meglehetősen borúsak, az építőipar kilátásai még ennél is rosszabbak. Az építőipar hozzájárulása a GDP-hez az év első (plusz 0,8 százalékpont) és második negyedévében (plusz 0,3 százalékpont) pozitív volt. A választások előtti fiskális ösztönzésnek azonban mostanra vége. A 284 állami infrastrukturális projekt (összesen 2100 milliárd forint) bejelentett elhalasztása a megrendelésállomány nagymértékű csökkenésére utal.

Az égbe szökő kamatok számos magánprojektet ellehetetlenítenek, és erősen korlátozzák a háztartási szektor kedvét az új jelzáloghitelek felvételére. Nagyon valószínű, hogy az építőipari termelés már 2022 második felében csökkenni fog, és a 2023-as kilátások sem bíztatóak. Mindazonáltal nem minden rossz az építőipar számára. Egyrészt alapforgatókönyvünk szerint az uniós források végül felszabadulnak, ezért a kereslet fokozatosan újra megjelenik. A magas energiaárak növelik az épületek (kereskedelmi, ipari és lakóépületek) korszerűsítése iránti keresletet. Az építőipar számára kedvező az erős közvetlen külföldi tőkebefektetési tevékenység folytatódása is.

A mezőgazdaság az a terület, ahol a negatív tényezők talán a leginkább koncentrálódnak. Ez egy energiaigényes ágazat, ami felhajtja a költségeket. A műtrágyaárak a gázárral párhuzamosan emelkednek (mivel a földgáz az egyik fő input). Ráadásul 2022-ben Magyarország nagy részét nagy szárazság sújtotta, ami a betakarítási eredmények nagymértékű csökkenését okozta. A mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez az év első (-0,1 százalékpont) és második negyedévében (mínusz 0,7 százalékpont) negatív volt.

A háztartások fogyasztásának növekedése eddig a gazdasági növekedés egyik fő forrása volt. A GDP-hez való hozzájárulása az év első (plusz 6,7 százalékpont) és második negyedévében (plusz 4,7 százalékpont) nagyrészt pozitív volt. Az ilyen erős növekedés hátterében a masszív jövedelemnövekedés, a különböző kormányzati programok és az általánosan jó munkaerőpiac állt.

Magyarországon viszonylag magas a foglalkoztatási arány, és a munkaerőpiacot magas kereslet és kínálati szűk keresztmetszetek jellemzik. Ez azonban meg fog változni. A munkanélküliségi ráta júliusban 3,3 százalék volt. A munkanélküliek száma 160 ezer volt. Ez nem sokáig fog tartani. Az energiaválság miatt a munkanélküliségi ráta valószínűleg 5 százalékra emelkedik. Mindazonáltal a munkanélküliségi ráta emelkedését korlátozza a munkáltatók azon várakozása, hogy belátható időn belül (azaz 2023 közepe körül) túljutnak az energiaválságon, és ezért úgy döntenek, hogy a lehető legtovább megtartják a munkavállalókat. A háztartások jellemzően csökkentik fogyasztásukat, és válság idején megpróbálnak némi extra megtakarítást felhalmozni. Mindezek arra utalnak, hogy a háztartások fogyasztása megtorpan.

Összességében a GDP növekedése az első félévben erős volt: az első negyedévben 8,2 százalékos, a második negyedévben pedig 6,5 százalékos volt a növekedés, elsősorban az ipar és a szolgáltatási szektor által vezérelve. A harmadik negyedév már jelentős lassulást hozhat, éves szinten közel nulla növekedési ütemmel (mi +0,4 százalékos év/év növekedést várunk), a negyedik negyedévben pedig negatív növekedést. A növekedés várhatóan 2023 első félévében is a negatív tartományban marad.

A tél után azonban a legvalószínűbb forgatókönyv a fokozatos fellendülés, amelyet az energiaárak konszolidációja, a nagyszabású fejlesztési projektek (elsősorban az autóakkumulátor-gyártás területén, de más, az autóiparhoz kapcsolódó területeken vagy a védelmi iparban is) és az uniós források várható érkezése hajt. Egy ilyen forgatókönyv (azaz mérséklődő energiaárak 2023-ban, pozitív döntés az uniós forrásokról) esetén a 2022-es +3,5 százalékos GDP-növekedés után a gazdasági növekedés 2023-ban is a pozitív tartományban maradhat, +1 százalékos GDP-növekedést prognosztizálunk. Amennyiben Magyarország nem jut megállapodásra az EU-val, és az uniós források nem zárolódnak, a magyar gazdaság 2023-ban zsugorodik (kb. 1 százalékkal). Ha az energiaválság nem enyhül, és az EU-megállapodás nem jön létre, a magyar gazdaság jövőre 3-4 százalékkal zsugorodhat.

Az állami szektor költségvetése: a hiány túllépése

A központi kormányzat hiánya július végére elérte a teljes előirányzat 87 százalékát. Nyilvánvaló, hogy 2022 nem egy normális év. A 2020-as és a 2021-es év is különösen extra év volt a költségvetés oldaláról, tekintettel a járványra, a járvány utáni időszakra és a magyar költségvetési irányvonal választások előtti sajátosságaira.

A bevételi oldalon úgy tűnik, hogy az adóbefizetések jóval meghaladják a tervezettet. A társaságiadó-bevétel az első hét hónapban 496 milliárd forint volt, 34 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az áfabevételek 30 százalékkal haladták meg a 2021. évit. A kiadások azonban még a bevételeknél is nagyobb mértékben nőttek. Fontos megjegyezni, hogy az első félévben több egyszeri tétel is volt. A költségvetési bevételek és kiadások jellemzően nem egyenletesen oszlanak meg az év során, és a hiány felhalmozódása az év első felére tolódik.

Májusban a kormány bejelentett bizonyos költségvetési konszolidációs intézkedéseket, többek között ágazati adókat (úgynevezett extraprofit-adók) egyes iparágakra, valamint az állami beruházási kiadások csökkentését. Az elhalasztott projektek részletes listáját szeptember közepén tették közzé. Összesen 284 fejlesztési projektről van szó, főként útfelújításokról és új útépítésekről, de a listán szerepelnek sport-, kulturális és egészségügyi létesítmények is. A teljes összeg 2100 milliárd forint a 2022-2023-as időtávban.

A bevételi oldalon az extra adóbevétel 2022-re 900 milliárd forint, 2023-ra pedig hasonló összegű. A teljes költségvetési konszolidáció tehát 3900 milliárd forintot tesz ki, ami a 2022-2023-as összesített nominális GDP 2,7 százalékát jelenti. Ez egy meglehetősen jelentős költségvetési konszolidációs program. A költségvetéssel kapcsolatos legfrissebb hír, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint, a magasabb energiaárak miatt a kormány a GDP 6,1 százalékára emelte a költségvetési hiánycélt a tervezett 4,9 százalékkal szemben.

Külső egyensúly: nagymértékű romlás

Magyarország nettó energia-külkereskedelmi mérlege negatív, tekintettel a viszonylag magas energiafüggőségi rátára. Az átlagos éves energiakereskedelmi deficit a 2000-2020 közötti időszakban a GDP 3 százaléka körül volt. Az energiaárak emelkedésével az energia-külkereskedelmi mérleg 2021-ben romlott, és a GDP 4,6 százalékára nőtt. Az energiaárak további emelkedése miatt az energiakereskedelmi hiány 2022-ben tovább nő, és várhatóan a GDP 8 százaléka körül alakul. Mivel az energián kívüli kereskedelmi mérleg többletet mutat, a teljes kereskedelmi hiány várhatóan a GDP 4 százaléka lesz.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben várhatóan a GDP 8 százaléka lesz. A külső egyenleg alakulása az európai energiaárak függvénye - mivel alapforgatókönyvünk alacsonyabb energiaárakat jósol a jövőben, 2023-ban a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlegének fokozatos javulására számítunk - a külkereskedelmi hiány szinte teljesen megszűnhet, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4,8 százalékát teszi ki.

Infláció: már a 20 százalékos tartományban

A szeptemberi fogyasztói árindex 20,1 százalék volt, ami jelentős ugrás az augusztusi 15,6 százalékos értékhez képest. A statisztikai hivatal a háztartási energiaárak emelkedését (azaz a földgáz hétszeresét és a villamos energia árának megduplázódását az átlagosnál magasabb fogyasztáson) számolta el szeptemberben. Ez önmagában 3 százalékkal járult hozzá a fogyasztói árak havi 4,1 százalékos növekedéséhez. A maginfláció szeptemberben 20,7 százalék volt éves szinten.

Arra számítunk, hogy az infláció a következő hónapban tovább emelkedik, és decemberben 22 százalék fölött tetőzik. 2023-ban az infláció fokozatos lassulására számítunk, azonban előrejelzésünk szerint az első negyedévben még mindig 20 százalék feletti lesz az infláció éves szinten, és csak a negyedik negyedévben éri el az egyszámjegyű szintet. Az év egészére vonatkozóan 14,8 százalékos átlagot prognosztizálunk 2023-ban a 2022-es 14,2 százalék után.

Sürgősségi kamatemelés a forint védelmében

A forint a közép- és kelet-európai régió legrosszabb teljesítményt nyújtó devizája lett, ami Magyarország sebezhetőségének köszönhető (pl. energiafüggőség az orosz importtól; a társainál magasabb GDP-arányos adósságráta; a jogállamisági mechanizmus miatt hiányzó uniós forrás; a gazdaságpolitikával kapcsolatos minőségi aggályok). Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy 125 bázispontos kamatemeléssel (irányadó kamatláb 13 százalék) lezárja a 16 hónapja tartó kamatemelési ciklust (szept. 27.), a forint esése felgyorsult, az EURHUF pedig történelmi csúcsra emelkedett (433,6, okt. 13.).

A forint védelmében az MNB október 14-én rendkívüli kamatemelésről döntött, ennek megfelelően a kamatfolyosó felső oldalát 950 bázisponttal 25 százalékra emelte, és az MNB átmeneti időre (azaz amíg szükséges) 18 százalékos kamatozású egynapos (O/N) betéti tendert vezetett be. Az MNB a következő hónapokban közvetlenül is biztosít devizakeretet az energiaimporttal kapcsolatos vállalatok számára. Véleményünk szerint az MNB intézkedései valószínűleg érdemi támogatást nyújtanak és segítenek kivédeni a forintra nehezedő nyomást, tartjuk év végi 415-ös EURHUF előrejelzésünket.