Elemzők: legalább 8 százalékkal nőhetnek az idén az átlagbérek

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 10,4, a nettó átlagkereset 10,2 , a reálkereset pedig 4,6 hat százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 539 500, a nettó kereset mediánértéke 373 600 forintot ért el, mindkettő 9,4 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit, számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.

A januári bérdinamika volt a legalacsonyabb év eleji növekedési ráta 2021 óta. Ennél is fontosabb, hogy a lassan lemorzsolódó bérnövekedés mellett az infláció felfutása egyre nagyobb mértékben harap bele a bérek vásárlóerejének változásába. Számok szintjén ez azt jelenti, hogy a nettó átlagbér mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett

– reagált a hírre Virovácz Péter, az ING elemzője.

Szerinte nagy a valószínűsége annak, hogy a következő hónapok során is folytatódik a lassuló bérnövekedés, és elsősorban a versenyszférában látunk majd komolyabb fékeződést a tavaszi hónapoktól. Persze az állami bérrendezések és a minimálbér-emelés ellensúlyozhatja majd ezt a folyamatot. Így összességében 8 százalék körüli átlagbérnövekedésre számít a nemzetgazdaság egészében.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint a januári adatból az látszik, hogy a tavalyinál kisebb lesz az átlagbérek emelkedése, de várhatóan egy legalább 4 százalékos átlagos reálkeresetemelkedés az idén is meg tud valósulni. A következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme még kismértékben talán mérséklődhet szerinte, bár a vártnál nagyobb év eleji infláció miatt ezt sem lehet biztosra venni. A mai adat alapján az év egészére várt 8-9 százalékos béremelkedési ütem mindenképpen elérhetőnek tűnik szerinte, de nem zárható ki egy ezt meghaladó szint sem. Ebből viszont az is látható Regós Gábor szerint, hogy a várható béremelkedés nagyjából a minimálbér emelkedésének felel meg és a bérminimum emelkedése ettől elmarad, azaz a munkáltatók és munkavállalók megállapodása nyomán létrejött megállapodás a bérminimum tekintetében nem tekinthető túlzottan magas béremelési ütemnek.

A lassulás elsősorban a költségvetési szférában következett be, itt a bérdinamika a decemberi 17,2 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött. Ebben a bázishatás játszott szerepet, a pedagógusok béremelésének első üteme tavaly januárban kezdődött, így annak hatása mostanra kifutott, ugyanakkor a második ütemnek köszönhetően továbbra is jelentős mértékben, 16,4 százalékkal nőtt az oktatás ágazatban az átlagkereset értéke

– vélekedett Molnár Dániel, a Gazdasági Elemzőközpont elemzője. Várakozásaik szerint az idei év egészét tekintve 9 százalék körüli ütemben emelkedhet az átlagbér értéke, amely a korábban vártnál magasabb infláció mellett is 4 százalékos reálbér-dinamikát eredményezne.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a hétfői béradatokat kommentálva közölte, hogy a tárca megítélése szerint a dinamikus reálbéremelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása is. Mindezek mellett a foglalkoztatottság továbbra is magas: 2010-hez képest ma már 1 millióval többen, közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.