A Nyugat ebben az információs háborúban azzal riogat, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. "Ha úgy tetszik, ez egy arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországot megfélemlítsék a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. A nyugatiak a harciasságukat, a mozgósítási készségüket hangsúlyozzák abban a reményben, hogy befolyásolni tudják Oroszországot, hogy Oroszország, az Oroszországi Föderáció politikai vezetése feladja a különleges katonai hadműveletre vonatkozó terveit, terveit és céljait. De sem Oroszország, sem az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait" - mondta Nariskin.
"Ma, amikor a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén, nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon provokáljon. (...) Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen provokációk hatása kicsi és nagyon rövid ideig tart, különösen azért, mert modern világunkban minden titkos információ, beleértve a hazugságot is, nagyon gyorsan kiderül" - mondta az SZVR igazgatója.
Álláspontja szerint "a nyugati blokk által kiprovokált" ukrán válság "bőven szolgáltat példát arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik a legszörnyűbb provokációkra is képesek annak érdekében, hogy az események menetét a maguk javára fordítsák". Ezek közé sorolta a malajziai Boeing utasszállító 2014-ben történt lelövését, a bucsai "provokációt", a kramatorszki vasútállomásra 2022 áprilisában mért ukrán rakétacsapást és a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzását.
(MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
