Az e heti kormányinfón természetesen szóba kerültek a fővárosban tervezett sportcélú fejlesztések is. Ha a közgyűlés nemet mond ezekre a beruházásokra, akkor az atlétikai vb-t le kell mondani, mert a rendezési jogot a város kapta - tette egyértelművé újságírói kérdésre Gulyás Gergely miniszter.
A kézilabda Eb-t a szlovákokkal közösen rendezzük, ebben az esetben meg kell vizsgálni a lehetőségeket, amely lehet szintén az esemény megrendezésének lemondása, vagy más helyszínre költöztetése. Erről egyeztetni kell a szlovák féllel és a nemzetközi kézilabda szövetséggel is. Mindenesetre azt kéri a kormány a fővárostól, hogy mihamarabb hozza meg a döntését - ismertette a miniszter.
Érdeklődésünkre elmondta, hogy a beruházások előkészítésére eddig inkább a multifunkcionális csarnok esetében kötöttek le forrásokat, itt lezárt közbeszerzések is vannak. Ezek felmondása a polgári jog szerint történik, annak következményeivel - közölte.
Ami a területek egyéb hasznosítását illeti, idő előttinek mondta a felvetést. Jelezte, hogy ahol a terület teljes állami tulajdonban van, ott a kormány fog dönteni a hasznosításról.
Nincs megpántlikázva a fővárosi sportberuházásokra szánt összeg, vagyis ha lemond ezekről a projektekről a közgyűlés, akkor a parlament dönti el, mire fordítják a pénzt - mondta tudósítónk felvetésére, hogy akár a szolnoki tömegközlekedésre is átcsoportosíthatják-e ezt a keretet.
Kérdésünkre a miniszter elmondta, hogy a projektek esetleges lefújása tragikus következménnyel járna az olimpiarendezési álmokra. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány kandidált az olimpiarendezésre, de a Momentum kezdeményezésére indult népszavazási eljárásra reagálva inkább visszaléptek. A téma azonban nem került le véglegesen a napirendről, de a visszalépés az atlétikai világbajnokságtól (és adott esetben a kézilabda Európa-bajnokságtól) új megvilágításba helyezné a kandidálással kapcsolatos elképzeléseket. Erre mondta a miniszter, hogy a hatás tragikus lenne.
A beruházásokkal kapcsolatban kedden közösségi oldalán tett közzé egy állásfoglalást a főpolgármester, melyben kifejti, hogy a sportberuházásokról közvetlenül a budapestieket akarja megkérdezni. Arra nem lát lehetőséget, hogy népszavazást tartsanak, de mint fogalmazott, meg fogják találni a lehetőséget az első közgyűlésig, hogy megismerjék a budapestiek akaratát. A jövőben más kérdésekben is megkérdezik majd őket - tette hozzá. (Arról nem beszélt, hogy milyen módon történne ez, de erre szolgálhatna egy szavazófelület például Budapest hivatalos honlapján.)
|
| Karácsony Gergely a Városházán 2019. október 17-én. (Fotó: MTI/Kovács Tamás) |
"Sokan kérdezték, változtat-e valamit Budapest és a kormány viszonyán a miniszterelnök tegnapi parlamenti nyilatkozata, amely szerint a kormány „nem szeretne a főváros felelős vezetői által nem kívánt fejlesztéseket végrehajtani Budapesten”. Szerintem ez jó kiindulópontja annak az együttműködésnek, amelyben én kiszámítható partner leszek, hiszen az én egyetlen és kizárólagos szempontom a budapestiek érdeke. A programom képviseletére kaptam felhatalmazást és erős mandátumot múlt vasárnap. Ehhez ragaszkodom, ennek végrehajtásával igyekszem megszolgálni a bizalmat. Ennek a programnak pedig van három fontos alapköve. 1. Presztízsberuházások helyett a budapestiek életminőségét javító fejlesztések kellenek. 2. A város kizöldítése elengedhetetlen. 3. Budapest jövőjéről a budapestiek bevonásával kell dönteni.
Ennek a program a képviseletéből az fakad, hogy nem arról szólnak a jövőben a kormány és Budapest közötti tárgyalások, hogy mit szeretne, vagy nem szeretne a főváros felelős vezetése, hanem arról, hogy mit szeretnének, vagy nem szeretnének a budapestiek. A Városliget ügyében felmérésből ismert a tény: a budapestiek közel kétharmada közparkot szeretne a Liget-projekt épületei helyett. Ezért ebben az ügyben azt az álláspontot képviseljük határozottan, hogy újabb építmények helyett meg kell növelni a zöldfelületet a Városligetben.
A kormány által kezdeményezett stadionberuházások ügyében pedig közvetlenül a budapestiekhez fogunk fordulni, hogy az ő véleményüket képviselhessük a kormánnyal folytatott tárgyalásokon" - írta Karácsony Gergely.
Mi történt eddig?
A népligeti Volánbusz pályaudvarral szomszédos telken, az egykori Bólyai laktanya területén jelenleg is jelentős földmunkák zajlanak, de az épület kivitelezése még nem kezdődött meg. Ugyanakkor több szerződési kötelezettséget is vállalt már a kormány nevében a projekt lebonyolításával megbízott Kiemelt Kormányzati beruházások Központja (KKBK).
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságnak otthont adó budapesti multifunkcionális csarnok üzemeltetési koncepcióját egy hamburgi cég, a Lagardère Sports Germany készíti el 343 ezer euróért (113 millió forintért.) Az építészeti terveket a Középülettervező Zrt. rajzolja meg 995 millió forintért. A munkát egyébként a kormánypárt által gyakorta foglalkoztatott BORD Építész Stúdió, illetve az atlétikai csarnokot is tervező Napur Architect elől nyerték el.
Ennél jóval nagyobb cirkusz kerekedett a kivitelezői tenderből. Ahogy a 24.hu megírta elméletileg nemzetközi tender lett volna, de nem hívtak meg egyetlen külföldi céget sem, sőt meghívásos eljárásról lévén szó, nem is adhatott be ajánlatot más, csak a kormány által előzetesen kiválasztott cég. Így azután erős volt a mezőny, csupa kormányzati megbízásokon hízó céggel. Árversenyről nem igazán beszélhetünk, hiszen a kormány előre kikötötte, hogy 101,5 milliárdnál nem kerülhet többe az épület. Az első körben a Mészáros-klán cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. mondta be a legalacsonyabb árat - 116 milliárdot -, szemben Garancsi István Market Építő Zrt.-jének bő 153 milliárdos ajánlatával. Nagy volt a botrány, hiszen a másik négy meghívott cég is jóval többet kért a lehetségesnél.
A második körben - vélhetőleg némi kormányzati rábeszélés hatására - 35-80 milliárdot engedtek a az árból a vállalatok. A közbeszerzés második szakaszában viszont megfordult a sorrend: a Market 78,72 milliárdra (bruttó 99,97 milliárdra) ment le, és így sovány 20 millió forinttal beelőzte a Mészáros-céget. Így velük kötött szerződést a KKBK. A projekt lefújásakor tehát ezt a három nagy értékű szerződést mindenképpen fel kell bontani, a partnerek akár kártérítési igénnyel is előállhatnak - erre, mint jeleztük, készül is a kormány. Épülettorzó viszont nem rondítaná a városképet, bár a területet nyilvánvalóan rendezni kellene.
|
| az Olimpiai Park helyszíncsoportban található Olimpiai Atlétikai Stadionról, amely a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében van, és az esetleges 2024-es budapesti olimpia egyik helyszíne lesz. (Forrás: MTI) |
Hasonló az eset a Ferencváros déli részére, illetve Csepel északi csücskére tervezett sportlétesítményekkel is. Az építkezés még sem a stadion, sem a gyakorlópályák területén nem kezdődött meg. Sőt még a bontás sem kezdődött el. Az atlétikai stadion építészeti terveit a Napur Architect Építészeti Iroda készítette el nettó 4,7 milliárdért. Az alap-üzemmódban 15 ezer férőhelyes, világversenyek idejére mobillelátókkal 40 ezresre bővíthető csarnok mellé épült volna egy új gyalogos kábelhíd is, amely átvezetne a csepeli szigetcsúcson 2023-ra szintén tervbe vett szabadtéri edzőpályákhoz, illetve a fedett csarnokhoz. Az építési engedélyt már meg is kapta projekt.
A kivitelezői tendert viszont még nem írták ki. Holott a KKBK tavaly azzal számolt, hogy az építkezés 2020 első félévében indulhat, az átadást pedig 2022 második felére tervezték. De egyelőre a bontásra kiírt eljárást se sikerült lezárni. A munka elvégzésére idén júliusban a KKBK helyett az összes 500 milliárdot el nem érő állami magasépítési beruházos lebonyolításával megbízott BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. hirdetett közbeszerzési pályázatot. A pályázat eredményét azonban azóta se hirdették ki.
A verseny színhelyéül szolgáló stadionra így is elköltöttek már jó pár milliárdot. A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő területet birtokló céget 16,5 milliárdért vették meg, – de ez is csak akkor derült ki, amikor az LMP kiperelte a vonatkozó adatokat. A Napur Architect Építészeti Iroda nettó 4,7 milliárdért vállalta a tervezést. Ezenfelül itt is felfogadtak műszaki tanácsadót, ellenőrt.
Most mindez feleslegessé válthat. Karácsony Gergely főpolgármester megválasztása után is megerősítette választási ígéretét, miszerint a Liget-projekt mellett leállíttatna minden sportberuházást is Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Parlamentben Tordai Bence a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének válaszolva azt mondta,
készek együttműködni Budapest felelős vezetőivel, és nem fognak olyan beruházást befejezni, amit a budapestiek nem akarnak. Ha nem akarják, akkor nem lesz se Liget-projekt, se kézilabda-EB-döntő a vele járó csarnoképítéssel, se 2023-as atlétikai világbajnokság.
Éppen azon a napon jelentette be Kassai Dániel volt LMP-s politikus, hogy a Kúria hitelesítette a stadionépítést 2023-ig halasztó népszavazási kezdeményezését. Az ügynek az ad különös pikantériát, hogy éppen abban az évben rendezne atlétikai világbajnokságot az Orbán-kormány Budapesten és a csepeli létesítmény lenne a központi helyszín.
Az Mfor információi szerint Karácsony Gergely stábja megkezdte a háttéregyeztetéseket az ügyben. Az eddig tapasztaltak alapján úgy vélik, hogy nincs okuk megkérdőjelezni Orbán Viktor tegnapi szavait, miszerint a kormány betűre betartja a tavaly novemberi megállapodást.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
