Nagy talánya volt az elmúlt heteknek, hogy miként hajtottak végre az ukrán erők többször is támadásokat olyan orosz célpontok ellen, amelyek kívül estek a HIMARS-rendszerkhez eddig kapott GMLRS-rakéták hatótávolságán. Ezek nagyjából 80 kilométerre képesek elszállítani 90 kilogrammos robbanófejeiket, de az ukrán vonalaktól ennél messzebb is történtek hasonló eszközökre utaló támadások az utóbbi időben, például Mariupolban, ahol a legközelebbi ukrán állásoktól nagyjából 100 kilométerre ért rakétacsapás orosz célpontokat.
Egyes feltételezések arról szóltak, hogy az ukránok "fű alatt" mégis kaphattak a HIMARS-rendszerekkel kompatibilis, jóval nagyobb hatótávolságú ATACMS-rakétákból, amelyek szállítását hivatalosan eddig megtagadta Washington.
Most azonban kiderült, hogy mégsem erről van szó. Egy amerikai-ukrán védelmi tárgyalásokon Washingtonban részt vevő ukrán tisztviselő, Ivan Vinnyik ugyanis elárulta, hogy az ukránok által az orosz BM-30-as rakétakilövőre alapozva fejlesztett Vilka-M rakétakilövő rendszert már használják éles bevetések során. A Vilka rakétái akár 110 kilométer távolságba is el tudnak repülni, ráadásul kétszáz kilogrammnál is nehezebb robbanófejeket szállítanak.
Az igazán nagy dobás ukrán részről azonban az, hogy egy fejlesztési program keretében a Vilka rakétáit sikerült az ukránoknak a GMLRS-ekhez hasonlóan GPS-irányításúvá alakítani, így ezek is nagy pontossággal találják meg az ukrán (vagy a nyugati) hírszerzés által kijelölt célpontokat.
Ugyan Vinnyik azt nem volt hajlandó megerősíteni, hogy ezekkel hajtották végre a kérdéses csapásokat, azt viszont elárulta, hogy a fejlesztés már egy újabb fázisnál tart, jelenleg a rakéták 150 kilométer hatótávolságú változatán dolgoznak az ukrán katonai mérnökök.
"A tesztelés majd a harctéren történik"
- tette még hozzá Vinnyik, aki azt reméli, hogy az ukránok feltehetően tavasz-nyárra tervezett offenzívájának idejére már bevethetők lesznek ezek a még nagyobb hatótávolságú rakéták is.
Az Európai Tanács első embere figyelmeztette. 
