A dél-amerikai baloldal láncreakciószerű bukássorozata még tavaly indult, az argentin és a venezuelai kormányok vereségével. A régió kormányai az elmúlt évtized szárnyaló nyersanyagokból származó bevételeit többnyire elszórták, miközben államháztartási reformokat nem vezettek be. A többnyire rövidlátó gazdaságpolitikák miatt nem csökkentették elképesztően magas függőségüket a nyersanyagtermeléstől, így most többnyire befürödve állnak a konjunktúra végeztével.

Bebetonozott elmaradottság

Káncz Csaba

A kínaiakkal megvalósított hosszú távú bánya-szerződések és nagy infrastruktúra-projektek közben bebetonozták az elmaradt gazdasági modelleket. Még a régió gazdasági óriásában, Brazíliában is csökkent az ipar súlya a nemzetgazdaságon belül, miközben fennmaradtak a kevés kézben összpontosuló föld- és vállalati tulajdonok. A komoly szociális kiadások ellenére a régióra mindig is jellemző óriási társadalmi szakadékok megmaradtak. Bár az UNICEF felmérése szerint Latin-Amerikában 70 millió embert emelkedett ki a szegénységből 2003 és 2001 között a szárnyaló nyersanyagárak segítségével, az alsóbb néprétegek strukturális helyzete nem javult. Olyan országokban, mint Venezuela, Ecuador és Bolívia, a baloldali erők állampártosodása következtében óriásira nőtt a bürokrácia vízfeje, miközben a korrupciót nem sikerült visszaszorítani.

A dél-amerikai baloldali kísérletek politikai kisugárzását Európában is láthattuk. A görög Sziriza és a spanyol Podemosz számos tapasztalatot vett át Latin-Amerikából, miközben napjainkig feltűnően hallgatagok és kritikátlanok a venezuelai jogállamot lebontó állampárti rémálmokkal kapcsolatban.

Újra Washingtonnak áll a zászló

Az inga az utóbbi időszakban keményen leng ki jobbra és az argentin fejlemények már utalnak arra, hogy a térség konzervatív kormányzatai újra közelebb húzódnak Washingtonhoz. Mauricio Macri kormánya tavaly december óta van hatalmon Buenos Airesben, kiemelten képviselve a nagypolgárság és a multinacionális vállalatok érdekeit. Külpolitikai vonalvezetésében pedig az országot Washington érdekkörébe navigálta vissza.

Hasonló pályán fut Peru új elnöke, Pedro Pablo Kuczynski is, aki csak tavaly ősszel mondott le amerikai állampolgárságáról és szorosan kötődik a Wall Street érdekköreihez. Ebben a cipőben jár részben az új brazil kormány is, ahol a pénzügyminiszter, Henrique Meirelles a brazil mellett amerikai állampolgár is és az USA nagybankjainak bizalmasa.

Mindenesetre Michel Temer, Brazília ügyvezető elnöke szeretné megtartani a geopolitikai egyensúlyt, ezért október közepén részt kíván venni a BRICS csúcstalálkozóján Indiában. A BRICS csoport Brazília mellett Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömöríti. A csoport célja, hogy átalakítsa Eurázsia, Afrika és Latin Amerika gazdaságpolitikai koncepcióját és ellensúlyt nyújtson az amerikai hegemóniával szemben. Az új brazil elnöknek tehát komoly egyensúlyérzékre és lavírozási képességre lesz szüksége az új helyzetben.

Káncz Csaba jegyzete